Magyar Kereskedők Lapja, 1921. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)

1921-01-16 / 5. szám

XII évfolyam Budapest, 1921. január 18.________________5. szám. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. . űrté­matí­váT TELEFON: Szerkesztőség: 11—28. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Sas­ u. 13. /1­7. f­­ril. • kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. ELŐFIZETÉSI ÁR a­ vasárnap megjelenő Magyar Kereskedők Lapjára és a csütörtökön megjelenő Magyar Pénzügyre együtt a belföldön egész­ évre 300 K, félévre 155 K, negyedévre 80 K. Csehszlovákiában egész évre 80 szokol, fél­évre 42 szokol. Fizetési hely: Pozsonyi kereske­delmi és hitelbank és Kassai hitelbank. Jugoszláviában egész évre 100 jug. korona, fél­évre 55 jug. korona. Fizetési hely: Belgrádi Hitel­bank, Belgrád, Horvát első takarékpénztár, Zág­ráb és Magyar-angol bank fiókja, Szabadka. Romániában egész évre 75 lej, félévre 40 lej. Németausztriában egész évre 38© osztr. korona, félévre 200 osztr. korona.­­ Csak a két lapra együtt lehet előfizetni, tehát :* Magyar Pénzügy előfizetői ingyen kapták a* Magyar Kereskedők Lapjá­t és viszont a Magyar Kereskedők Lapja előfizetői ingyen kapják a Magyar Pénzügy­et. HIRDETÉSI ÁRAK: A fürdetés egy 80 milliméteres széles hasábon a hirdetések között millimétersoronként 15 koro­nába, a szövegoldalakon vagy a Nyílttér­ben 20 koronába, az első (cím-) oldalon 28 koronába kerül, tehát ahány hasáb széles és ahány milli­méter magas a hirdetés, annyiszor 15, 20, illetve 28 korona az ára. A vasárnapi számra (Magyar Kereskedők Lapja) feladott hirdetésekért 20°/o fejpénz jár. I Munkás-bakarcos 750 K-tó! feljebb |j Kereskedőknek! I szövetkezeteknek teljes engedmény. Ardó József, ezelőtt : Schonfeld, Budapest, VI., Vilmos császár-ut 43. 242 9 ! ^9__ .g.T3 .a malomi és ipari célokra leghiányosab- i­g Ch­ÜHf van ssálit Flesner Jenő és Tsa. Buda­­, JLjIaJlí&Ill P°st- v-­ ForceI Mór-u. 4. Telefon: 1 I H9-TO. 278 Bis Abadsei.Club E^frafeis § €S más márkás szivarkapapir­ és hüvely állandó nagy raktára. — Speciális üzlet nagyban árusítók részére. Szepes Igná­, Budapest, Vilmos császár­ ut 4. Export-Import ftUgifa 100% és 120° ista renátron, Sí­­8 b mf karhid, szappanok, gyertyák, szóda és az összes vegyiáruk Egyeseit Vegyipar? Vagyszeresfcsígés Budapest, ?n., S>ob-utca 22. 5930 JE vmrm /rnosf JL liénporfc., raff lét, am-3*0^mír ónátront2" ~ Feiiir ffiftlfiS PMflffi-ból ryortyát, carbi- HsiDSZijat raktárról szállít det’ 6a°'° srtns­appaat- WEINBERGER HORNÉI. Ví., Vörösmarty? n. 46. Telefonszám: 116—SS. Sürgönyeim: „UNICUM.* A masáB-mBRopíliumsk­a leiii,...........­ A különböző gazdasági szakmák felszaba­dítása nemcsak a pénzügyminiszter óhaja, ha­nem ma már az egész kormánynak a politikai pártoktól osztatlan helyesléssel támogatott pro­gramja. A nemzetgyűlésnek kétségtelenül túl­nyomó többsége teljes meggyőződéssel csatla­kozik a kereskedelem felszabadításának politi­kája mellé. Az ország gazdasági érdeke követeli a szabad kéz politikáját, amit bizonyít az, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek csak­úgy óhajtják a szabad mozgást, mint az ipar­nak valamennyi érdekeltsége és a kereskedők minden rétege. Mert tisztá­ban vannak azzal politikusok és közgazdák egyformán, hogy a háborús­ állapot és a forradalmi bizonytalan­ság, hál’ Istennek, már bekövetkezett megszűn­tével semmi értelme nincsen továbbra is a kö­tött gazdaságnak. Az, amit Németországban és Ausztriában ,,Plan­wirtschaft“-nak neveznek, nem lehet egyéb, mint a fogyasztók legfonto­sabb életszükségleteinek biztosítása, a legelső­­rendű szükségleti cikkekkel való ellátásban. De már a német birodalomban is, a gazdasági or­ganizáció klasszikus hazájában, ez a Plan­wirtschaft csődöt mondott és tőle ott is mind­jobban eltávolodnak. Nálunk a központok gaz­dálkodásának fokozatos megszüntetésével a gazdasági forgalom korántsem szabadult fel, mert a háborús központok t­elvébe léptek olyan vegyes jellegű szervezetek, amelyekben a ma­gán­érdekeltségek egészen sajátságra kombiná­cióban fűződtek egybe hatósági funkciókkal. Gazdasági hatását tekintve ezeknek a furcsa szervezeteknek, csakhamar kiderült, hogy a közfogyasztás olcsó és biztos ellátásában álló hivatásuknak megfelelni nem tudnak, úgy, hogy végeredményben nem egyebek, mint a ■közérdek szempontjából meg nem indokolható magán-monopóliumok. A kötött gazdaság egyetlen jogos szerve és hordozó­ja csakis az ál­lam lehet. Monopóliumot jogosan csakis az ál­lam gyakorolhat, közérdekből, főként állam­pénzügyi érdekből. De az olyan monopólium, amely mellett a közfogyasztás ellátása sincs biztosítva és az állam­pénzü­gyek sem látják hasznát és melynek minden előnyét csakis a monopólium birtokába helyezett magánérde­keltség élvezi: az ilyen monopólium egyenesen káros és veszedelmes. Káros azért, mert a köz­­szükségletek hiányos ellátását állandósítja, a jobb ellátást megakadályozza, a termelést és forgalmat bénítja. Emellett monopolisztikus hasznot biztosít magán-érdekeltségeknek a köz rovására. Gazdaságilag pedig egyenesen vesze­delmes a magán-monopólium, minthogy a ter­melő munkának, a vállalkozásnak, a forgalom­nak megindulását és fejlesztését hátráltatja és emellett az államtól elvonja azt az adóalapot, amely a szabad versenyben kialakuló gazda­sági tevékenység jövedelmezőségében rejlik. A szabad forgalom helyreállításának elvi hívei közt is akadnak olyanok, akik azt tartják,, hogy a fogyasztók elsőrendű szükségleteinek ki­elégítése érdekében egyelőre még nem lehet minden téren áttérni a szabadkereskedelemre, hanem, hogy a felszabadítást csak fokonként és lassan kell megkezdeni néhány cikknél. Ezek­nek a jóhiszemű politikusoknak figyelmébe ajánljuk, hogy az eddigi kötött forgalom mel­lett mennyire nem volt biztosítva az ellátatla­nok minden rendű szükséglete. Mutassanak bár csak egyetlen­egy oly cikkre, amelyben a fo­gyasztók kellőképen el voltak látva a hatósá­gilag megállapított árakon. A kötött gazdaság az ellátás szempontjából teljesen csődöt mon­dott. Ezt a tényt elvitatni nem lehet, úgy, hogy a kötöttség további fenntartása ellen éppen a fogyasztás érdeke tiltakozik a leghevesebben. A 225, Vesssere használt vashordókat. Vidéki nagykereskedők figyelmébe! valódi SCHNABL-féle I FEKETE-CLUB cigarettapapiros B SAMUM, SAVOY, SIESTA­­ hüvelyek állandó nagyraktára SCHNABL-cég buda- B pesti képviselőjénél.” Özv. REINER KÁROLYNÉ B Budapest, VI., Hajós­ utca 9. 223 H Zsák és ponyva NAGEL ADOLF, V., ARANY JÁNOS­ UTCA IQ. 237 afilben? evőeszközök s (kandi, villa és evökés) a Su­-VEN fémárugyár különleges gyár­tású alumínium evőeszközeinek magyarországi lerakata: Alpacca és Chinaezüst Művek Szalai S. Sándor, Bpest, V., Erzsébet-tér 4. A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes elifa­lfit ingyen megkapják, bolsevizmus bukása óta folyton Hirdettük, hogy a gazdasági élet talpraállítása egyes-egyedül a­­szabadforgalom újbóli életbeléptetésétől vár­ható. Az ellenkező nézetnek, a szabadforgalom legnagyobb ellenségei is lassanként revideálták nézetüket és most már csak a lassú, fokonkénti visszaállítás szükségességét hangoztatják. k- Kereskedelmi hírek. A rendőrkapitány mint ármegállapító. Egyik veszprémi előfizetőnk az ottani rendőr­­kapitánynak egy ceruzával írott, de szabály­­szemen aláírt és hivatalos bélyegzővel ellátott árjegyzékét küldi be, amelyben a fontosabb elemi cikkek eladási árait határozza meg. Ma­gában az, hogy a rendőrkapitány, akinek az ármegállapítás nem hivatása és aki ezt termé­szetszerűleg nem értheti,­­ önkényesen diktál árakat, a hatáskörnek olyan túllépése, amelyet­­ szó nélkül hagyni nem lehet. Növeli a sérelmet az, hogy az árak majdnem kivétel nélkül olyan alacsonyak, hogy az ország más vidé­kein és valószínűleg Veszprémben is, a forga­lomban kialakultaknak nem egy cikknél még a felét-hannadát sem teszik. Magától értetődik, hogy­ az ilyen önkényes ármegállapításnak az a következménye, hogy a kereskedő árukészletén csak érzékeny veszteséggel tud túladni, új árut­­ pedig beszerezni nem képes, a fogyasztás el­látása tehát megakad. Ma, amikor a­ szabad kereskedelem elve egyre erősebben tör érvénye­sülésre és mindenki belátja, hogy a kereske­delem kötöttsége nemcsak a kereskedőket ká­rosítja érzékenyen, h­anem­ a fogyasztók nagy, sérelmét is jelenti, a belügyminiszternek végre fel kellene világosítani a rendőri és közigazga­tási hatóságokat, hogy az ármegállapításokat óvatosan, körültekintéssel kezeljék, a kereske­delem és fogyazstás fölösleges zaklatásától tar­tózkodjanak. Végre a hivatalbeli áraknak is meg kell érteniök azt, hogy a kereskedelemnek nem érdeke és nem is óhajtása, hogy az ára­kat fölhajtsa, mert minél drágább valamely áru, rendesen annál nehezebben szerezhető be és még nehezebben értékesíthető. De különösen nincs értelme az olyan ármegállapításoknak, amelyek az utolsó eladó által igényelhető árakra szorítkoznak, a termelőt pedig egészen, szabadjára hagyják, megengedik neki, hogy olyan árakat kérjen, amilyen jól esik neki. Csíki ügyek: Orosz Zsigmond budapesti vb. sza­tócs (II., Lajos­ u. 74.) ellen a kényszeregyezségi eljárás megindu­latott. Vagyonfelügyelő ifj. Szász Já­nos budapesti ügyvéd­ (József-körút 37/39), a követe­lések bejelentése jan. 31-ig; egyezségi tárgyalás febr. 10. d.­c. VL-I6 órakor Orbán József dr. bírónál, (Al­­kotmány-u. 14., II. 52.) , Fried Ármin budapesti (Lajos-u. 74.) vb. ke­reskedő, jelenleg magánhivatalnok ellen a kényszer­­egyezségi eljárás megi­ndittatott. Vagyonfelügyelő ifj. Szász János budapesti ügyvéd (József-körút 37/39), követelések bejelentése jan. 31-ig; egyezségi tárgya­lás felír. 1b. d. e. 10­.10 órakor Orbán József dr. bíró­nál. (Alkotmány­ u. 14., III. 52.) Rosenthal Jenő budapesti vb. cég (Nagyr Mező­­utca 8.) csődügyében az egyezség jóváhagyatott (Ke. 36.8­43 11. sz­.) treigler Árpád budapesti vb. kereskedelmi al­kalmazott (Nagymező­ u. 10.) csődügyében az egyez­ség jóváhagyatott. (Ke. 36.845/20. sz.) Braun Fülöp budapesti vb. kereskedő (Király­­utca 82.) csődügyében az egyezség jóváhagyatott (Ke. 31.961/17. sz.) '­­ ■ Kaufmann Géza budapesti vb. lakos (Csáky­ u. 30.) csödügyében az egyezség jóváhagyatott. (Ke. 36.844/11. sz.) Csalid Pál budapesti vb. cé£ csödügyébert egyezségi tárgyalás jan. 20. d. e. 10 órakor Ortráni József dr. biróni­ (Alkotmány­ u. 14., III. 52.) Néhai Molnár Miksa hagyatéka elleni csődöt a budapesti törvényszék Cs. 74.231/26. sz. a. meg­szüntette.

Next