Magyar Kereskedők Lapja, 1921. július-december (41. évfolyam, 53-104. szám)

1921-07-31 / 61. szám

Egyes szám ára 4 korona, XLI. évfolyam Budapest, 1921. július 31. 61. szám FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PálL. TELEFON: Szerkesztőség: 11—28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Egyes szám ára 4 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Sas-utca 13. mUHKHSBHKHHCS árakon* fIRDŐ JÓZSEF kereskedő 242______Budapest, VI., Vilmos császár-út 43. szám. ZAFÍR SOMA­N* . KEFE- és SEPRŐGYÁRA BUDAPEST, VI., KIRÁLY- UTCA 16. Deutsch Pál gyulanagykereskedés Budapest, VII., Akácfa-utca 10. Hivó telefonszám : József 105-72. Kérjen árajánlatot! 6338 MARSE80.il SZAPPAN 6609 I fehér és sárga, 1/2 kg.-os darabokban, 50 kg.-os franco­s ládákban, kötelezetlenül kg.-ként 30­0 E.­helyt raktá- I­runkból. KASA 5 év. 10 defeás pörf­öltscávét S állandóan frissen szállítunk. Kolumbus fűszer- és­­ gyarmatáru keresk. társaság Újpest. Telef.: 165-91.­­ | NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT | MAGY ÉS TÁRSA Két egy háza-Vámhatár. Darabáru gyüjtőforga­­lom leggyorsabb lebonyolítása Románia felé. amo nX Az áru­fa&tára& vapognválisána hjjUzHHfflÉr* Irta : Dr. Dobrovics Aladár, ügyvéd. Bá­­­r Sok szó esett az árurak­tárak vagyonváltságá­­ról, a törvényjavaslat kritikája kimerítő volt a kü­lönféle értekezleteken és lapközleményekben, de nem tétetett vagy nem eléggé tétetett kritika tár­gyává az, a részben teljesen elhibázott és igazság­talan, részben ellentmondó szabályozás, amely a bizományi áruk után a vagyonváltságkötelezett­­séget megállapítja. Az 1921 áprilisában elrendelt összeírás alkal­mával be kellett jelenteni a bizományi árukat is s a hivatalos összeírási ivén foglalt tájékoztató szerint a meghozandó törvény intézkedésére tör­tént utalás a vagyonváltság miként leendő viselése tekintetében. A javaslat intézkedéseit a legnagyobb mérték­ben igazságtalannak s nagyrészt keresztülvihetet­­lennek kell tekintetünk. A javaslat szerkesztői érezték ezt s az indokolás szerint az objektív adóz­tatási elvre hárítják a felelősséget s a bizományost oly módon kívánják megvédeni, amely mód rajtuk nem­ segíthet. A javaslat szerint mindaz az áru és áruraktár, amely Magyarország területén 1921 április 1-én létezett, tekintet nélkül a tulajdonos személyére, vagyonváltság alá esik. Ezt az alapelvet kifogásolni nem lehet. Minden vagyonváltság alá kell, hogy kerüljön, nem­ képezhetnek kivételt az árumintá­ra­­ sem. Súlyos kifogás alá esik azonban az az intézke­dés, hogy valójában nem az 1921 április 1-én volt áruraktárat terheli a vagyonváltság, hanem azt a személyt, aki az árut abban az időpontban vélet­lenül kezében tartotta. A javaslat 139. §-a szerint az áruraktár után kivetett vagyonváltságért a bizományi üzlet és a raktárvállalat tulajdonosa személyesen is felelős, ami azt jelenti, hogy neki kell a vagyonváltságot megfizetni s legtöbb esetben a vagyonváltságot az áru tulajdonosára áthárítani nem tudja. A javaslat 142. §-a ugyan törvényes zálogjogot ad a bizo­mányosnak az idegen árura, de csak arra, amely után a váltságot lerótta. Mit jelent ez ? A bizo­mányos bejelentette, hogy április 1-én raktárá­ban volt ennyi és ennyi idegen áru, melynek tulaj­donosa ez és ez. Sok esetben már a bejelentés idő­pontjában sem volt az áru birtokában," de 100 eset közül 99 esetben nincs már az áru birtokában akkor, amikorra a vagyonváltságot kivetik s rajta behajtják. Mit ér a törvényes zálogjog, amelynek nincs zálogtárgya ? Honnan vegye elő a bizomá­nyos azt az árut, amelyet hónapokkal előbb el­vittek tőle ? A javaslat szövegezése megengedné ugyan azt az értelmezést is, hogy nem csupán arra az árura illeti meg a bizományost a törvényes zá­logjog, amely után a vagyonváltságot az áru tulaj­donosa helyett megfizette, hanem más, ugyanezen tulajdonosnak a bizományosnál lévő áruira is, azonban a törvényjavaslat célzata az indokolás szerint csak az volt, hogy a „visszafizetési kötele­zettségnek biztosítására a bizományos és raktár­vállalkozó javára arra az idegen árura, amely után a vagyonváltságot lerótta állapíttassák meg a törvényes zálogjog. Abban az esetben, ha az idegen áru tulajdo­nosa magyar állampolgár, a bizományos talán tud érvényt szerezni azon igényének, hogy az áru tulaj­donosa fizesse vissza a helyette előlegezett vagyont­­váltságot, még ha a törvényes zálogjoggal terhelt áru ténylegesen már a tizedik kézben vagy már a fogyasztónál van is, mert bár a javaslat a törvé­nyes zálogjog megadásán kívül egyébként nem mondja ki határozottan, hogy a bizományost a visszkereset megilleti, de ez a dolog természetéből folyik s talán a legtöbb esetben behajtható is tesz a követelés. Mindenesetre kimondandó, hogy a bizományos törvényes zálogjoga minden árura ki­terjed, mely a vál­ságköteles tulajdonát képezi és a bizományosnál van. De hogyan áll a dolog akkor, ha a bizományi áru tulajdonosa külföldi ? Nem látjuk fennforogni annak lehetőségét, hogy a bizományos az előlege­zett vagyonváltságot megkapja. Pedig az esetek legnagyobb részében a bizományi áru tulajdonosa külföldi állampolgár volt. A törvényes zálogjog — mint fent láttuk — teljesen értéktelen biztosíték s hogy a mai viszonyok között külfödi állampolgár­ral szemben a visszkereset érvényesítésére áll-e célravezető eszköz rendelkezésünkre, nagyon kér­déses. Valószínű tehát, hogy végeredményében csak a bizományosnak kellene a vagyonváltságot meg­fizetni, pedig az igazságérzettel is ellenkezik és az adójogban eddig teljesen ismeretlen volt, hogy a tulajdonkénem adóalany helyett egy harmadik sze­mély fizesse az adót (csak a házastársak egyetem­­leges felelőssége áll fenn), nem tudjuk azonban eléggé hangsúlyozni azt a súlyos veszedelmet, mely a javaslatban foglalt szabályozás keresztülvitele esetén a bizományosok tönkref­utásában fenyeget. A bizományos az áru értéke után 1 vagy maximum 2% bizományi díjat kapott s ebből viseljen 10, illetve ha az érték kétharmad része vételik alapul, 6­/3% vagyonváltságot. Nem kell bővebben magyarázni, hogy mit jelent ez a bizományos gaz­dasági helyzetére nézve. De fel kell vetni azt a kérdést is, váljon he­lyes-e, ha a küföldi állampolgárnak -— akinek Magyarországon üzleti telepe nincsen — itt lévő áruját vagyonváltság alá vesszük. Nem volna-e he­lyes azokat a megfontolásokat érvényre juttatni, amely megfontolások a külföldiek tulajdonát képező takarékbetétek, folyószám­lakövetelések stb. váltságmentességét eredményezték. Elég itt arra utalni, hogy mily óriási közgazdasági előnye van annak, hogy a külföld bizományi árukat küldjön hozzánk. A mi tőkeszegény kereskedelmünk fel­lendítésének egyik legfontosabb segítőforrását képezik a bizományi ügyletek, melyek egyúttal függetlenítik a kereskedelmet a valutahullámzás által előállható óriási veszteségektől. Vajjon a va­­gyonváltságnak ilyen külföldi árukra való kiter­jesztése nem fog-e oly visszahatást előidézni, amely közgazdaságunkra súlyos károkat jelent ? Nem lehet a kincstár érdeke, hogy oly sok hasznos adóalanyt pusztulásnak tegyen ki a javas­latban foglalt drákói, igazságtalan és lehetetlen intézkedések törvényre emelésével. A javaslatnak a bizományosra s raktárvállal­kozóra vonatkozó intézkedései helyett ezeknek a vagyonváltságért való felelőssége csak arra az esetre tartható fenn, ha az az áru, amely után a vagyonváltság kiravalik, még ténylegesen a birto­kukban van. Egyébként ha a bizományos és be­raktározó bejelentési kötelezettségének eleget tett, a váltság fizetésének kötelezettsége alól teljesen mentesítendő. Természetes, ha a bejelentési kötele­zettség megszegése lesz megállapítható, a bizomá­nyos és beraktározó bármily súlyos felelősségre vonása ellen senki sem fog kifogást emelni. Keresk­edehi Hírek. A liszt kivitele szabad. A pénzügyminiszter július 28-án kelt, július 29-én hatályba lépett C. 62.867. sz. rendelete értel­mében búza- és rozslisztet további intézkedésig külön engedély nélkül lehet a külföldre kivinni a megállapított kiviteli illeték lefizetésének igazolása mellett. A kiviteli illeték búzaliszt teljes súlya után 600, rozsliszt után 500 - 100 kg.­kint. A kiviteli ille­téket akármelyik vámhivatali vagy fővámhivatali kirendeltségi pénztárnál lehet befizetni, a m. kir. ál­lampénztárak azonban ezt a kiviteli illetéket nem vételezhetik be. Azokat a lisztme­nnyiségeket, amelyek után a kiviteli illetéket lerótták, legkésőbben f. é. szep­tember 30-ig kell a vámkülföldre kivinni, mert ez után az időpont után a kivitel rendezését a pénz­ügyminiszter újabb rendelettel helyezi kilátásba. Szakkörökben elterjedt hírek szerint a kor­mány egyelőre 1 millió méter mázsa liszt kivitelét szándékozik megengedni, a rendelet azonban sem­miféle ilyen értelmű korlátozó intézkedés nem tartalmaz. Meglehet tehát, h­a a magyar liszt a ma­gasan megszabott kiviteli illeték dacára a külföldön versenyképes lesz, — ami még nem egészen bizo­nyos, — hogy az alatt a két hónap alatt (i. é. augusztusban és szeptemberben), amikor az ex­port korlátlanul szabad, még 1 millió méterm­ázsá­­nál több lisztet is fognak exportálni. Valószínű, hogyha ez alatt a két hónap alatt az 1 millió mé­­termázsás mennyiség nem kerülne ki, a kormány a szabad kivitelt megfelelően meg fogja hosszab­bítani. Különben ha a termés betakarítása és a fel­tétlenül megbízható számadatok beérkezése után megállapítható lenne, hogy a belföldi szükséglet ellátásán kívül jelentékeny exportfeleslegeink ma­radnak, a kivitelt időbeni korlátozás nélkül sza­baddá fogják tenni. Félhivatalos híradás szerint az ellátatlanok szükségletére eddig­ olyan gabona­mennyiséget sikerült már biztosítani, amely az el­látatlanok, illetőleg hatósági kiutalásra szorultak szükségletét egészen kielégíti. A hatósági bevásár­lást ezért egyelőre beszüntették. Magától értetődik, hogy amennyiben a viszonyoknak akármilyen irányban való változása miatt a közellátás céljaira a már most biztosított mennyiségen felül volna még gabonára vagy lisztre szükség, azt a kormány a belföldi szabad forgalomban fogja bevásárolni. A kivitel szabaddá tételének és a hatósági vá­sárlások megszüntetésének hatása egyelőre a pia­con nem érezhető, mert a rendelet megjelenése, péntek óta tulajdonképpen csak két tőzsdenap volt. Szakkörökben azt hiszik, hogy lényeges befo­lyással a szóbanforgó rendelet az áralakulásra már csak azért sem lesz, mert a magas kiviteli illeték miatt aligha lehet nagyobb exportra számítani. Budapesten ma a nullás liszt ára 24—24 50 K, ehhez járul a 6 K kiviteli illeték, fuvar és egyéb költsé­gek ; a külföldön tehát legalább 33—35 K-t kellene a magyar nullás lisztért elérni, holott román meg­szállott területről tranzitó kb. 26 K-nak megfelelő árakon ajánlanak nullás lisztet. A határszéli gabonaforgalom tárgyában a földmivelési miniszter július 26-iki kelettel 102.218 szám alatt újabb rendeletet adott ki, amely július 29-én lépett hatályba. A rendelet értelmében az or­szág jelenlegi határától befelé számítandó 15 kilo­méter széles határzónában mindennemű gabona és annak őrleménye tengelyen (gépkocsin, kis­kocsin, talyigán), továbbá vasúti kézipodgyászként vagy más módon (hátizsákban, batyuban) a város vagy község területén kívül eső helyre csak szállí­tási igazolvánnyal továbbítható. A szállítási igazol­ványt a törvényhatósági joggal felruházott és ren­dezett tanácsú városokban a polgármester, más he­lyeken a főszolgabíró adja ki 2 K ellenében saját termésű vagy munkabér fejében kapott gabonát és őrleményeket a szállító fél által eltartott személyek élelmezésére a fejkvótát meg nem haladó mennyi­ségben 10 g súlyig. Nagyobb mennyiségekhez a szállítási engedélyt a földművelési minisztertől kell kérni. Szállítási igazolvány nélkül továbbított mennyiségek elkobzandók. Egyes kiviteli illetékek megváltoztatásáról in­tézkedik a pénzügyminiszter július 25-én kelt, jú­lius 28-án hatályba lépett C. 54.198. sz. rendelete. A rendelet értelmében i. é. augusztus végéig ége­tett szeszes folyadékokat kiviteli illetéktől mentesen lehet exportálni. Szalámi kiviteli illetékmentes ex­portját a rendelet augusztus 31-éig meghosszab­bítja. Borjuk után drb-onkint 500 K kiviteli illeték fizetendő. A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői ingyen megkapják.

Next