Magyar Kereskedők Lapja, 1921. július-december (41. évfolyam, 53-104. szám)
1921-07-31 / 61. szám
Egyes szám ára 4 korona, XLI. évfolyam Budapest, 1921. július 31. 61. szám FELELŐS SZERKESZTŐ: KORMOS PálL. TELEFON: Szerkesztőség: 11—28, kiadóhivatal 7—99, felelős szerkesztő: 127—79. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Egyes szám ára 4 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, V., Sas-utca 13. mUHKHSBHKHHCS árakon* fIRDŐ JÓZSEF kereskedő 242______Budapest, VI., Vilmos császár-út 43. szám. ZAFÍR SOMAN* . KEFE- és SEPRŐGYÁRA BUDAPEST, VI., KIRÁLY- UTCA 16. Deutsch Pál gyulanagykereskedés Budapest, VII., Akácfa-utca 10. Hivó telefonszám : József 105-72. Kérjen árajánlatot! 6338 MARSE80.il SZAPPAN 6609 I fehér és sárga, 1/2 kg.-os darabokban, 50 kg.-os francos ládákban, kötelezetlenül kg.-ként 300 E.helyt raktá- Irunkból. KASA 5 év. 10 defeás pörföltscávét S állandóan frissen szállítunk. Kolumbus fűszer- és gyarmatáru keresk. társaság Újpest. Telef.: 165-91. | NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT | MAGY ÉS TÁRSA Két egy háza-Vámhatár. Darabáru gyüjtőforgalom leggyorsabb lebonyolítása Románia felé. amo nX Az árufa&tára& vapognválisána hjjUzHHfflÉr* Irta : Dr. Dobrovics Aladár, ügyvéd. Bár Sok szó esett az áruraktárak vagyonváltságáról, a törvényjavaslat kritikája kimerítő volt a különféle értekezleteken és lapközleményekben, de nem tétetett vagy nem eléggé tétetett kritika tárgyává az, a részben teljesen elhibázott és igazságtalan, részben ellentmondó szabályozás, amely a bizományi áruk után a vagyonváltságkötelezettséget megállapítja. Az 1921 áprilisában elrendelt összeírás alkalmával be kellett jelenteni a bizományi árukat is s a hivatalos összeírási ivén foglalt tájékoztató szerint a meghozandó törvény intézkedésére történt utalás a vagyonváltság miként leendő viselése tekintetében. A javaslat intézkedéseit a legnagyobb mértékben igazságtalannak s nagyrészt keresztülvihetetlennek kell tekintetünk. A javaslat szerkesztői érezték ezt s az indokolás szerint az objektív adóztatási elvre hárítják a felelősséget s a bizományost oly módon kívánják megvédeni, amely mód rajtuk nem segíthet. A javaslat szerint mindaz az áru és áruraktár, amely Magyarország területén 1921 április 1-én létezett, tekintet nélkül a tulajdonos személyére, vagyonváltság alá esik. Ezt az alapelvet kifogásolni nem lehet. Minden vagyonváltság alá kell, hogy kerüljön, nem képezhetnek kivételt az árumintára sem. Súlyos kifogás alá esik azonban az az intézkedés, hogy valójában nem az 1921 április 1-én volt áruraktárat terheli a vagyonváltság, hanem azt a személyt, aki az árut abban az időpontban véletlenül kezében tartotta. A javaslat 139. §-a szerint az áruraktár után kivetett vagyonváltságért a bizományi üzlet és a raktárvállalat tulajdonosa személyesen is felelős, ami azt jelenti, hogy neki kell a vagyonváltságot megfizetni s legtöbb esetben a vagyonváltságot az áru tulajdonosára áthárítani nem tudja. A javaslat 142. §-a ugyan törvényes zálogjogot ad a bizományosnak az idegen árura, de csak arra, amely után a váltságot lerótta. Mit jelent ez ? A bizományos bejelentette, hogy április 1-én raktárában volt ennyi és ennyi idegen áru, melynek tulajdonosa ez és ez. Sok esetben már a bejelentés időpontjában sem volt az áru birtokában," de 100 eset közül 99 esetben nincs már az áru birtokában akkor, amikorra a vagyonváltságot kivetik s rajta behajtják. Mit ér a törvényes zálogjog, amelynek nincs zálogtárgya ? Honnan vegye elő a bizományos azt az árut, amelyet hónapokkal előbb elvittek tőle ? A javaslat szövegezése megengedné ugyan azt az értelmezést is, hogy nem csupán arra az árura illeti meg a bizományost a törvényes zálogjog, amely után a vagyonváltságot az áru tulajdonosa helyett megfizette, hanem más, ugyanezen tulajdonosnak a bizományosnál lévő áruira is, azonban a törvényjavaslat célzata az indokolás szerint csak az volt, hogy a „visszafizetési kötelezettségnek biztosítására a bizományos és raktárvállalkozó javára arra az idegen árura, amely után a vagyonváltságot lerótta állapíttassák meg a törvényes zálogjog. Abban az esetben, ha az idegen áru tulajdonosa magyar állampolgár, a bizományos talán tud érvényt szerezni azon igényének, hogy az áru tulajdonosa fizesse vissza a helyette előlegezett vagyontváltságot, még ha a törvényes zálogjoggal terhelt áru ténylegesen már a tizedik kézben vagy már a fogyasztónál van is, mert bár a javaslat a törvényes zálogjog megadásán kívül egyébként nem mondja ki határozottan, hogy a bizományost a visszkereset megilleti, de ez a dolog természetéből folyik s talán a legtöbb esetben behajtható is tesz a követelés. Mindenesetre kimondandó, hogy a bizományos törvényes zálogjoga minden árura kiterjed, mely a válságköteles tulajdonát képezi és a bizományosnál van. De hogyan áll a dolog akkor, ha a bizományi áru tulajdonosa külföldi ? Nem látjuk fennforogni annak lehetőségét, hogy a bizományos az előlegezett vagyonváltságot megkapja. Pedig az esetek legnagyobb részében a bizományi áru tulajdonosa külföldi állampolgár volt. A törvényes zálogjog — mint fent láttuk — teljesen értéktelen biztosíték s hogy a mai viszonyok között külfödi állampolgárral szemben a visszkereset érvényesítésére áll-e célravezető eszköz rendelkezésünkre, nagyon kérdéses. Valószínű tehát, hogy végeredményében csak a bizományosnak kellene a vagyonváltságot megfizetni, pedig az igazságérzettel is ellenkezik és az adójogban eddig teljesen ismeretlen volt, hogy a tulajdonkénem adóalany helyett egy harmadik személy fizesse az adót (csak a házastársak egyetemleges felelőssége áll fenn), nem tudjuk azonban eléggé hangsúlyozni azt a súlyos veszedelmet, mely a javaslatban foglalt szabályozás keresztülvitele esetén a bizományosok tönkrefutásában fenyeget. A bizományos az áru értéke után 1 vagy maximum 2% bizományi díjat kapott s ebből viseljen 10, illetve ha az érték kétharmad része vételik alapul, 6/3% vagyonváltságot. Nem kell bővebben magyarázni, hogy mit jelent ez a bizományos gazdasági helyzetére nézve. De fel kell vetni azt a kérdést is, váljon helyes-e, ha a küföldi állampolgárnak -— akinek Magyarországon üzleti telepe nincsen — itt lévő áruját vagyonváltság alá vesszük. Nem volna-e helyes azokat a megfontolásokat érvényre juttatni, amely megfontolások a külföldiek tulajdonát képező takarékbetétek, folyószámlakövetelések stb. váltságmentességét eredményezték. Elég itt arra utalni, hogy mily óriási közgazdasági előnye van annak, hogy a külföld bizományi árukat küldjön hozzánk. A mi tőkeszegény kereskedelmünk fellendítésének egyik legfontosabb segítőforrását képezik a bizományi ügyletek, melyek egyúttal függetlenítik a kereskedelmet a valutahullámzás által előállható óriási veszteségektől. Vajjon a vagyonváltságnak ilyen külföldi árukra való kiterjesztése nem fog-e oly visszahatást előidézni, amely közgazdaságunkra súlyos károkat jelent ? Nem lehet a kincstár érdeke, hogy oly sok hasznos adóalanyt pusztulásnak tegyen ki a javaslatban foglalt drákói, igazságtalan és lehetetlen intézkedések törvényre emelésével. A javaslatnak a bizományosra s raktárvállalkozóra vonatkozó intézkedései helyett ezeknek a vagyonváltságért való felelőssége csak arra az esetre tartható fenn, ha az az áru, amely után a vagyonváltság kiravalik, még ténylegesen a birtokukban van. Egyébként ha a bizományos és beraktározó bejelentési kötelezettségének eleget tett, a váltság fizetésének kötelezettsége alól teljesen mentesítendő. Természetes, ha a bejelentési kötelezettség megszegése lesz megállapítható, a bizományos és beraktározó bármily súlyos felelősségre vonása ellen senki sem fog kifogást emelni. Kereskedehi Hírek. A liszt kivitele szabad. A pénzügyminiszter július 28-án kelt, július 29-én hatályba lépett C. 62.867. sz. rendelete értelmében búza- és rozslisztet további intézkedésig külön engedély nélkül lehet a külföldre kivinni a megállapított kiviteli illeték lefizetésének igazolása mellett. A kiviteli illeték búzaliszt teljes súlya után 600, rozsliszt után 500 - 100 kg.kint. A kiviteli illetéket akármelyik vámhivatali vagy fővámhivatali kirendeltségi pénztárnál lehet befizetni, a m. kir. állampénztárak azonban ezt a kiviteli illetéket nem vételezhetik be. Azokat a lisztmennyiségeket, amelyek után a kiviteli illetéket lerótták, legkésőbben f. é. szeptember 30-ig kell a vámkülföldre kivinni, mert ez után az időpont után a kivitel rendezését a pénzügyminiszter újabb rendelettel helyezi kilátásba. Szakkörökben elterjedt hírek szerint a kormány egyelőre 1 millió méter mázsa liszt kivitelét szándékozik megengedni, a rendelet azonban semmiféle ilyen értelmű korlátozó intézkedés nem tartalmaz. Meglehet tehát, ha a magyar liszt a magasan megszabott kiviteli illeték dacára a külföldön versenyképes lesz, — ami még nem egészen bizonyos, — hogy az alatt a két hónap alatt (i. é. augusztusban és szeptemberben), amikor az export korlátlanul szabad, még 1 millió métermázsánál több lisztet is fognak exportálni. Valószínű, hogyha ez alatt a két hónap alatt az 1 millió métermázsás mennyiség nem kerülne ki, a kormány a szabad kivitelt megfelelően meg fogja hosszabbítani. Különben ha a termés betakarítása és a feltétlenül megbízható számadatok beérkezése után megállapítható lenne, hogy a belföldi szükséglet ellátásán kívül jelentékeny exportfeleslegeink maradnak, a kivitelt időbeni korlátozás nélkül szabaddá fogják tenni. Félhivatalos híradás szerint az ellátatlanok szükségletére eddig olyan gabonamennyiséget sikerült már biztosítani, amely az ellátatlanok, illetőleg hatósági kiutalásra szorultak szükségletét egészen kielégíti. A hatósági bevásárlást ezért egyelőre beszüntették. Magától értetődik, hogy amennyiben a viszonyoknak akármilyen irányban való változása miatt a közellátás céljaira a már most biztosított mennyiségen felül volna még gabonára vagy lisztre szükség, azt a kormány a belföldi szabad forgalomban fogja bevásárolni. A kivitel szabaddá tételének és a hatósági vásárlások megszüntetésének hatása egyelőre a piacon nem érezhető, mert a rendelet megjelenése, péntek óta tulajdonképpen csak két tőzsdenap volt. Szakkörökben azt hiszik, hogy lényeges befolyással a szóbanforgó rendelet az áralakulásra már csak azért sem lesz, mert a magas kiviteli illeték miatt aligha lehet nagyobb exportra számítani. Budapesten ma a nullás liszt ára 24—24 50 K, ehhez járul a 6 K kiviteli illeték, fuvar és egyéb költségek ; a külföldön tehát legalább 33—35 K-t kellene a magyar nullás lisztért elérni, holott román megszállott területről tranzitó kb. 26 K-nak megfelelő árakon ajánlanak nullás lisztet. A határszéli gabonaforgalom tárgyában a földmivelési miniszter július 26-iki kelettel 102.218 szám alatt újabb rendeletet adott ki, amely július 29-én lépett hatályba. A rendelet értelmében az ország jelenlegi határától befelé számítandó 15 kilométer széles határzónában mindennemű gabona és annak őrleménye tengelyen (gépkocsin, kiskocsin, talyigán), továbbá vasúti kézipodgyászként vagy más módon (hátizsákban, batyuban) a város vagy község területén kívül eső helyre csak szállítási igazolvánnyal továbbítható. A szállítási igazolványt a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a polgármester, más helyeken a főszolgabíró adja ki 2 K ellenében saját termésű vagy munkabér fejében kapott gabonát és őrleményeket a szállító fél által eltartott személyek élelmezésére a fejkvótát meg nem haladó mennyiségben 10 g súlyig. Nagyobb mennyiségekhez a szállítási engedélyt a földművelési minisztertől kell kérni. Szállítási igazolvány nélkül továbbított mennyiségek elkobzandók. Egyes kiviteli illetékek megváltoztatásáról intézkedik a pénzügyminiszter július 25-én kelt, július 28-án hatályba lépett C. 54.198. sz. rendelete. A rendelet értelmében i. é. augusztus végéig égetett szeszes folyadékokat kiviteli illetéktől mentesen lehet exportálni. Szalámi kiviteli illetékmentes exportját a rendelet augusztus 31-éig meghosszabbítja. Borjuk után drb-onkint 500 K kiviteli illeték fizetendő. A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői ingyen megkapják.