Magyar Kereskedők Lapja, 1923. január-június (43. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-31 / 9. szám

Ára 30 korona Budapest, 1923. Január 31. 43. évf. I. sí. MAGYAR PÉNZÜGY ^éa*ran­ézet«fc, *éa*vényt&rtxd­íMak, Ipar­t keres&ped­oai ’töslénye. SegrJalenik hetenként kétszer, szombaton „Magyar Kereskedők Lapja" cím alatt. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőség­ét kiadóhivatal: Budapest, V., Sas­ utca 13. AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Mariahilferstrasse 103/6. szerkeszti: KORMOS GYULA CT TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. K9 KIADÓHIVATAL 7-99. SZERKESZTŐ 127-79. G4 SÜRGÖNYCÍM: PÉNZÜGY SASUTCA 13. n irra'ijr'Tr IMM­­.M 11 ■ TM.I H■......sin Imi in Manlul nr w II II . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: a szombati „Magyar Kereskedők Lapjá“-va, a szerdai „Magyar Pénzügy“ és „Sorsolási Értesítő“-ve­l együtt Belföldön és Ausztriában : Félévre 1200 K. Negyedévre 600 K. Külföldön: Jugoszlávia: Egész évre 180 Dinár, Félévre 100 Dinár. Befizetendő: Angol-magyar bank suboticai fiókjánál. Románia: Egész évre 200 Lel, Félévre 120 Lel. Befizetendő: Erdélyi bank és takp. (Cluj-Kolozsvár). Csehszlovákia: Egész évre 120 CK, Félévre 05 CK. Befizetendő: Leszám.- és közgazd. bank (Bratislava). HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronkint 40 K 1 „ szövegoldalon milliméter soronkint . 50 K 1 „ címlapon (első oldal) milliméterenkint 60 K A csal: szombaton megjelenő hirdetés 20%-kal drágább. • Adómérleget készít, felülvizsgál és szignál; könyvelést vállal, berendez, irányit és ellenőriz IfalamA»!­QAlg tanár, ny. igazgató, revizor, adó-­­ EIClO és peres Könyvizsgálatokn­ál ellen­őrző v. b. hites könyvszakértő, IV., Molnár-v­­él. Tel. József 76-48. M.P­rónátron, B 128-30°-os lukaváci, eredeti 300 Kg-os dobokban 128-30°-os , , 100 Kg-os , 128-300-as , feltörve, továbbá F-es szturoidi gyufa, rázgália, amóniakazóda, kristályszóba, keserve, stb. raktárról legolcsóbban kapható. Deutsch Márkus és Fin­­pest, VIL, Wesselényi­ u. 35. Tel.: J. 106-56. Szívg.-cím: Madeus. Olajok, benzin, petróleum homokban és wagyontételben .VULKÁN- olaj- és­ vegyipari rt Budapest, VI., Eötvös­ utca 48. 625 Telefon: 153-11 Könyvelését, mérlegét,­ társas leszámolását gondosan és discréten elkészíti* Hofbauer ás László Budapest, vill.. Főherceg Sándor­ u. 7. Telefon: Józs. 112-21. • &­olz D­OBo^YAn Szántó Aladár lf. gyárt mindenfajta kereskedelmi, diszmódobozokat és falikartonokat vidékre is. Budapest, VII., Aréna­ út 17. — Telefon J. 76-11 Marónátron* 1306-os (m­arosujvári), petróleum, benzin, gépolajok, paraffi, és az összes vegyészeti cikkek legolcsóbb napi áron. .UNIÓ motor és gépkereskedelmi r.­t. vegyészeti osztálya, Budapest, VI., Szondy-u. 55. Telefon : 127—08. Sürgönyeim : Uniter- 733 K ienäst és Bäuerlein IX., Szvetcnay-u. 21. Telefon: József 6—28 SS konzorvió 768 «J Minden hangszer és Jfg I F alkatrész legaS«6 forrása fi * STERNBERG j fi kir. udvari hangszerg­ár, Rákóczi-ut 00 ?f Saját húrfonóda gépüzemre. Ingyen és íj bérmentve küldünk árajánlatot, ha kézi­­ szükségletet. |­fgf&F* Budapest, VIII, Rákóczi-ut 69. sz 3­ /I * (a keleti pályaudvarnál). Telefon ÉjX­grén­­és&fJ. József 68—-62. sz. GUMEHARUH nagyban és kicsinyben minden Gummaseresked.lml R-T célra. 63. Zsák, ponyva­­-sav,* e 112-79,164-00. NJICiEL ADOLF Sürgönyeim:Nagela V., Arany János-utca IQ. s2o rm * B (itt is használt) vétele, eladás: •S ti ál/­ítfölíVira és javítása. Hegedűs A. Ká, f? H 1111111/ fi/n rol7- Budapest, IV., Váci-u 7 4 fitJlMla ISIIlítWll (Bejárat Szerb-u.) Tel.: 99-86 ■auFacuaj JSWUJ eh Sürgönyeim: .Hegemon’ 76. Az értékpapírok mérlegbe állítása ’A kormány 571/1923. sz. rendelete szabá­lyozza a részvénytársaságokra és szövetkezetekre nézve az értékpapírok mérlegbe állítható árfolya­mát. Alapelvül szolgál az, hogy az értékpapírok legfeljebb abban az értékben vehetők fel a mér­legbe, amely a legutóbbi üzletév utolsó napján a papírok árfolyamának megfelel. A fix kamatozású értékpapírok névértéküknél magasabban nem ve­hetők fel. .A háború előtti államadósságok a leg­utóbbi üzletév utolsó napján fennállott forgalmi értékükben, a háborús államadóssági címletek ere­deti jegyzésből legfeljebb a kibocsájtási árfolya­mon, utóbbi beszerzés esetén a beszerzési árban vehetők fel a mérlegbe. Amennyiben azonban a háborús államadóssági címletek a legutóbbi üzletév utolsó napjának megfelelő forgalmi érté­küknél magasabb értéken vetettek fel a mérlegbe, úgy magasabb osztalék nem fizethető, mint az előző évben. Ez a korlátozás az igazgatósági juta­lékokra nézve is fennáll. Nem nosztrifikált állam­adóssági címletek a mérlegbe egyáltalán nem ve­hetők fel. Tájékoztatás végett közöljük az állampapírok árfolyamát az 1920. év végén. A 4%-os korona jára­dék árfolyama 01—92, az 5­­%-os hadikölcsöné 32—34, a 6°/6-os hadikölcsöné 39—41 százalék volt. Az 571/1923. sz. kormányrendelet szövege a következő : 1. §. A részvénytársaságok és szövetkezetek a legutóbbi itl­été­vükre vonatkozólag készített mérlegeikben, úgyszintén a régebbi üzletévekre vonatkozó mérlegeikben, amelyek elkészítésére a 269/1916. M. E. számú rendelet 1. §-a, illetőleg az 1922. évi XVII. tc. 21. §-a alapján halasztást nyertek, az értékpapírokat — az alábbi kivételek­kel — legfeljebb abban a-: értékben vehetik fel, amely a legutóbbi üzletév utolsó napján a papírok értékének, illetőleg árfolyamának megfelel. A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapír©!? legfeljebb abban az árfolyamban vehetők fel a mérlegbe, amelyen e papírokat a budapesti tőzs­dén a legutóbbi üzletév utolsó napján, ily jegyzés hiányában pedig ezt a napot megelőzőleg leg­utoljára jegyezték, de semmi esetre sem magasabb értékben az 1922. évi december hó­jl­iki ár­folyamnál. 2. §. Előre meghatározott (fix) kamatozású, de nem a magyar állam által kibocsátott érték­papírok névértéküknél, amennyiben pedig sorso­lás alá eső ily értékpapírokról van szó, a kisorso­­lás esetén kifizetésre kerülő összegnél magasabb értékben a mérlegbe nem vehetők fel. Előre meghatározott kamatozású és még a háború előtti időben kibocsátott magyar állam­adóssági címletek legfeljebb abban az értékben vehetők fel a társaság mérlegébe, mely a leg­utóbbi üzletév utolsó napján azok forgalmi érté­kének megfelel, dse semmi esetre sem a névérték­nél magasabb értékben. A 4%-os magyar arany járadék kölcsön köt­vényei legfeljebb névértéküknek azon hivatalos értékszámítás szerint megfelelően vehetők fel a mérlegbe, mely a kötvények szelvényeinek bevál­tására vonatkozólag a legutolsó üzletév utolsó napján érvényben volt. 3. §. Az 1914. évi augusztus hó 1-je óta az 1912. évi LXIII. tc. 17. §-a alapján kibocsátott magyar államadóssági címletek (hadikölcsönköt­­vények és pénztárjegyek) a következő bekezdés­ben foglalt kivétellel legfeljebb abban az értékben vehetők a mérlegbe, amely értékben azok a leg­utóbbi mérlegbe felvetettek, ezen korlátozás mel­lett is azonban ezek a címletek, h­a eredeti jegyzés alapján kerültek a társaság tulajdonába, leg­feljebb a kibocsátási árfolyamon, ha pedig utóbb szereztettek meg, legfeljebb a meglevő címletek beszerzési árának megfelelő értékben, de semmi esetre sem a névértéken felül vehetők fel a mér­legbe abban az esetben is, ha forgalmi értékük a legutóbbi üzletév utolsó napján alacsonyabb volt. Az előbbi bekezdésben említett s a 9.390/1920. M. E. sz. rendelet 11. §-a értelmében megjelölés­­sel ellátott háborús államadóssági címletek közül azok, amelyek az 1921. évi XXVI. tc. 4. §-a sorint a vagyonváltás alól nem mentesek (nevezetesek az olyan részvénytársaságok és szövetkezetek cím­letei, amely társaságok az 1921. évi XV. tc. 11. fe­­jezete szerinti vagyonváltságnak nem alanyai), az előbbi bekezdésben foglalt korlátozás mellett sem vehetők fel a mérlegbe magasabban, mint a név­­érték 80%-ával, a 100 és 50 koronás címletek pe­dig a névérték 80%-ával. , Olyan címletek, amelyeknek a 9.390/1920. Mi K. sz rendsdei ,11. §-a értelmében való megjelölése már végérvényesen meg­tagadtatott, a mérlegbe semilyen értékkel sem vehetők fel. Amennyiben az 1914. évi augusztus hó 1-e óta az 1912. évi LXIII. tc. 17. §-a alapján ki­bocsátott magyar államadóssági címletek (hadi­­kölcsönkötvények és pénztárjegyek) a legutóbbi üzlet év utolsó napjának megfelelő forgalmi érté­küknél magasbb értékben vétetnek fel a társaság mérlegébe, a társaság részvényei, illetőleg üzlet­részei után nem fizethet magasabb osztalékot, mint amennyit az előző üzletévre fizetett. Az osztalék korlátozására vonatkozó fenti rendelkezések az igazgatósági jutalékokra nézve is megfelelően alkalmazandók. 4. §: Sorsjegyek és nyereménykötvények nem vehetők fel a mérlegbe magasabb értékben, mint amely a legkisebb nyereménnyel való kisorsolá­­­­suk esetén kifizetésre kerülő összegnek a nyere-­­­ményadó levonása után megfelel. 5. §. Ez a rendelet január 30. napján lép életbe s az életbelépése előtt már közgyűlésileg jóváhagyott mérlegekre nem­ vonatkozik. 1 Az őstermelő tőkeemelése A Magyar őstermelő rt. nagy tőkeemelési­­ tranzakciót bonyolít le és e végből február hó 7-én rendkívüli közgyűlést tart. A jelenlegi 60 millió K alaptőke 124 millió K-ra emeltetik fel akként, hogy a tartalékalapból 24 millió K az alaptőkéhez csatoltatik és ennek megfelelően 120.000 darab 200 K n. é. uj részvény a régi rész­vényeseknek 5 : 2 arányban ingyen kiosztatik. Egyúttal 200.000 darab uj részvény bocsáttatik ki a 200 K n, amelyekben az elővételi jog min­den három régi részvény után egy uj részvényre a régi részvényeseknek ajánltatik fel, egyelőre pontosan még meg nem állapított átvételi árfolya­mon, amely azonban előreláthatólag 3600—3800 K körül lesz. Az elővételi jog gyakorlása, valamint az Ingyen részvények kibocsájtása után forga­lomban lévő 200 K n. é. címletek 1000 K n. é. részvényre vonatnak össze. A tőkeemelési műve­let keresztülvitele után a vállalat részvénytőkéje 124.000 darab 1000 K n. é. részvényre felosztott 124 millió K lesz, míg a jelenleg körülbelül 108 millió Év tartalékok 800 millió K fölé emelkednek, úgy, hogy a Magyar őstermelő saját tőkéi az 1 milliárd K-t meg fogják közelíteni. Az új tőke rentabilitása eleve biztosítottnak lát­­szik a vállalat nagyszerű üzletmenete révén, amely­­ évről évre rohamosan szaporodó nyereséget eredmé­nyez. Így az 1922. évi most közzétett mérleg szerint a tiszta nyereség 60 millió K tőke után 32,51 millió K volt, tehát a részvénytőke több mint 54%-ot kama­tozott, holott a megelőző évben a tiszta nyereség 50 millió K alaptőke mellett még 9.47 millió K volt, ami 18.94% kamatozásnak felelt meg. Ehhez képest a vállalat abban a helyzetben van, hogy az előző évi 36 K-val (­ 18%) szemben 1922-re 90 K (= 45%) osztalékot fizessen. Az 1922. évi mérleg szerint a vál­lalat tartozása kb. 250 millió K volt (az előző évi mérlegben 85 millió K), viszont az adósokkal szem­ben fennálló követelés az előző évi 73.82 millióról 261.71 millióra emelkedett, úgy hogy tulajdonképen a vállalatnak egyenlegként semmi tartozása nincsen. A mérlegben a részvényérdekeltség 36.09 (az előző év­ben 23.56), a mezőgazdasági és erdőbirtok 13.95 (az előző évben 28.30), az anyag- és árukészlet 138.86 (az előző évben 83.19) millió K-val szerepelnek. A mérleg főösszege 225 millió K-ról 455,25 millió K-ra emelkedett. A Magyar őstermelő példátlan karriert futott be rövid néhány év alatt. 1918-ban alakult­­a Magyar ál­talános takarékpénztár égisze alatt, 10 millió K rész-­­­vénytőkével, amely ugyanabban az évben már 19 A Magyar Pénzügyet a Magyar Kereskedők Lapja összes előfizetői megkapják.

Next