Magyar Kereskedők Lapja, 1923. július-december (43. évfolyam, 53-104. szám)
1923-07-04 / 53. szám
Ara 1OO korona Budapest, 1923. Julius 4, 43. évf. 53 sz. MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN ÉS SZOMBATOD Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Sas.utca 13* AUSZTRIÁBAN: Wien, VI., Merlahi Herstrasse 1036 SZERKESZTI: KORMOS GYULA és TELEFON: SZERKESZTŐSÉG 11-28. S3 KIADÓHIVATAL 7-6s. SZERKESZTŐ 127—70 CM SÜRGÖNYÖM: PENSY SAS UTCA 13. S3 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . a szombati „Magyar Kereskedői Lapja"-ra a Szerdai „Magyar Pénzügy“ és „Sorsolási Értesitő‘‘-vel együtt Belföldön és Ausztriában: Félévre 4800 K, Negyedévre 2500 K. Külföldön: Jugoszlávia : Egész évre 200 Dinár, Félévre 120 Dinár. Lefizetendő: Angol-magyar bank suboticai fiókjánál. Románia: Egész évre 400 Lei, Félévre 220 Lei. Befizetendő: Erdélyi bank és takp. (Cluj-Kolozsvár). Csehszlovákia: Egész évre 120 ÉK, Félévre 65 DK. Befizetendő : Leszám. és közgazd. bank (Bratislava). HIRDETÉSI ÁRAK: 1 hasáb milliméter soronként........................ . 120 K 1 „ szövegoldalon milliméter soronként . 150 K 1 „ cimlapon (első oldal) milliméterenként 200 K A csak szombaton megjelenő hirdetés 20%--kal drágább. Booessaeaeceeaeaoasceaeoceo—eeoeoea—a—mgc—a Mi. vámos illetik szakiroda Vili, KisSaluc3y°uSea 28b., II. 3. St84 HOLCZEL GYULA G^ermekkocsigyár Budapest. VII., Wesselényi-xxtca 24., félemelet. Szállít minden modern typusu gyermekkocsit. Elfogad javításokat is. 915 föjSpRUZIT mimL. «&.51SB luiSeafflKW Gyártja: JtQroxlr aszfalt és kátrány.vesyitermékgyfi*. . «Iuffl ncca 4 sz. Telefon: 67-96 Válka -tetőfedést ! Katonai és légaaina!, SSAM (uj és használt) vétele, eladása és javítása. hegedűs A. Ki- B8S951 K íi roIV Budapest. IV., Váci-u. 74 « ÍJB||| | V ál (Bejárat Szerb-«) Tel.: 99-85. __________g tt — Sürgönyeim: .Hegemon* 767 Vttal ömlesztve és csomagolva legjobban és ffiS olcsón kapható: Budapest—Józsefvárosi MVb Jj ifi I pályaudvar 8. kapu, Ganzgyárral szemben I ^18sz és Vidor cégnél * Telgton. jószsef n-31 és József 114-27. Budapest, Vili... Rákóczi-ut 69. szfTjy, * (a keleti pályaudvarnál). Telefon: stet, József CS-62. sz. GYKKZÁRUK nagyban és kicsinyben minden Crminikereskedelmi I&T- célra. 955 Legkitűnőbb minőségű ecetet, borecetet hordóban és palackban azonnali és későbbi szállításra ajánl „Ocean* magyar konzervgyár ecetgyára, Dunakeszin. S14 ! FORTilM ~ Iinflatlanforgalmi Vállalat 2 az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélyével I Budapest, VI. kerület, Terézkomt 31. Telefon 7—SS. Földbirtokok, szőlők, malmok birtokbérletek, budapesti és vidéki I házak, villák, telkek, gyárhelyiségek, lakás és hitelközvetítés. I_____Tőkeelbelyegés grarancxával és finanszírozás. 950 fCupglass és adóügy sírén forduljon teljes fiízalommal Dr. Dentsch és Strasser könyvelési irodájához, V., Faik Missautea I. Telefon : 174.03. 853 ARIADNE CERNAGYAR R. T. BUDAPEST, 8., HORTHY MIKLOS UT 65. Telefon: Mssef 134-64. Izérlera ásiegységet! A Magyar Kereskedők Lapját a Magyar Pénzügy összes előfizetői megkapják* UHU a trials Alsószál, cérna, kötő pamut és tömőpamutok, horgolócérnák. Legfinomabb gyapjúfonalak festve és nyersei Újhelyi Hugó és Társa Út Budapest, VII. kerület, Hársfa-sztra 1. sz. 905 Telefon! részef 60—75. " mniic«as= wiiuiuj «5sa a legtökéletesebb gyártmányok. Gyártja : „BIOS“ Sach- és Vegyészetigyár Rt. SUD Beniczky Ferenc utca 42. Telefon: BUDAFOK 63. 955 Hajdú és Bokor utas%i©8 1 Aluminium Budapest, trasalG»**«. Telefon: VII, Dohány- 'a3®8#SSIa» József utca 71. gyári écSson 80—88. CsolsagMpapir, papirzacsáfi.I Elsőrendű gqg O O TW > «S SJSÍSSSS tioISasida Md& 1^1 «32» cacaomassa Képviselő gyárak részére: Képviselő kereskedők, cukrászok és egyéb fogyasztók részére • ■ Stern Ernő J. A. van Lith & Breitner TX, Assdrenaynt 88 Telefon: 43 — 35, IX., Üllői út 21 Telefon: József 73—38 919 A „valorizálás" agyréme Megszületett tehát a gazdaságpolitika legújabb jelszava. Eddig aranyparitásnak, majd buzavalu■ fának hívták. Most a pénzügyminiszter öklére, amellyel a nem eléggé kezes adóalanyokat megfenyegeti, a valorizálás fenyegető réme van feketével ráfestve. Hangos a közélet minden berke ettől a kiáltástól. A fajvédők gazdaságpolitikai programjuk élére írták azt a követelést, hogy a magángazdaság valorizált értékben fizesse vissza a fegyintézettől kapott hitelt. A naiv kedélyű pénzügyi csecsemők azt hiszik, hogy most már halálos csapást mértek az iparra és kereskedelemre, de teljesen elfelejtik, hogy a jegyintézeti hitelben nagyon sok milliárd foglaltatik, amely a mezőgazdasági termelés finanszírozására szolgál. A malomváltó ellenértéke a gazda, a borkereskedőnek engedélyezett hitel valutája a bortermelő, az állatkereskedőnek eszkomptált váltó ellenértéke az állattenyésztő zsebébe vándorol. Ha tehát azt hiszik a jelszó-közgazdászok, hogy a jegyintézeti hitel valorizálása csak a kereskedőt, iparost és egyéb destruktív fajtát sújtaná, úgy alapos tévedésben vannak, mert a valorizált visszafizetés kockázatát a forgalom bizonyára át tudná hárítani a kisgazdára, akiknek a feje olyan nagyon fáj a jelszópolitikusoknak. A valorizálás, amely különben sem dekretálható visszaható erővel, mert ez a gazdasági viszonyokban kiszámíthatatlan fölfordulást okozna és az egész gazdasági élet megrendülését idézné elő, a jövőre nézve törvénnyel kimondható ugyan, bár nézetünk szerint szinte elháríthatatlan technikai nehézségekbe ütköznék. De a kérdés súlypontja nem is ebben rejlik, hanem a gazdasági és pénzügyi vonatkozást,ban és következményekben. Elsősorban a tartozás valorizált értékben leendő visszafizetésének kötelezettsége állandó Damokles-kardként lebegne a fogyasztás felett, mert hiszen az adós, gazda, iparos és kereskedő az árak drágításával akarná magát természetszerűen biztosítani a nagyobb visszafizetési kötelezettség kockázata ellenében. A drágulás folyamata tehát egy újabb forrást és motorikus erőt nyerne. De ettől eltekintve a valorizálási kötelezettség általánossá tétele önmagában hivatalos elismerése lenne a koronaesés folytatódásának, olyasféle hatósági bizonyítvány a koronaértéktelenedésről és a korona kontremin jogosultságáról. Ezenkívül a valorizáció kötelezővé tétele, amely azt involválja, hogy kevesebb kölcsönkapott koronáért lejáratkor több koronát kell visszafizetni, újabb lökést adna természetszerűen az inflációnak, mert hisz a gazdasági életbe bekapcsolódott kevesebb papírtömeg helyett jóval nagyobb papírtömeget kellene visszafizetni, aminek fedezete nem tényleges értékszaporulat, hanem csak újabb bankjegyszaporítás. A valorizálás gondolatának alaphibája és eredeti bűne az a nagy tévedés, hogy pénzügyi és gazdasági bajainkból technikai és számolási műveletek segélyével kikászolódhatunk. Első pillanatra csábítónak látszik a gondolat egy kényelmes pénzügyi kormányzatnak, hogy a pénzérték csökkenését hitelezői minőségében kiaknázza. Ám a valorizálás fent kifejtett inflatorikus és árdrágító hatásai folytán az állami pénzügyek egyáltalán nem javulhatnának, mert az állam kiadási oldalán jelentkező többlet bizonyára meghaladná a bevételi oldalon jelentkező pluszt. A magángazdaságnak mint adósnak oly sokat kürtöll meggazdagodása a pénzérték csökkenése révén nem egyéb, mint a közgazdasági gondolkozásra még meg nem nevelt éretlen laikusok dajka-, meséje. Az államkincstárnak semmi esetre sem fék, hetik érdekében a magángazdaság koldussá tétele, amely pedig feltétlenül bekövetkeznék, ha a közgazdaságban forgó és mozgató hiteltőke mindig nagyobb összegben és mennyiségben volna visszafizetendő. Nem valorizálásra van szüksége ennek az országnak, hanem a gazdasági tehetségek és erők akadály nélküli érvényesülésére. Dolgozni és értékeket produkálni : ez a gyógyulás útja, nem pedig az, ha a pénzérték csökkenéséből pénzügyi haszonot próbálunk kicsiholni az államkincstárnak —z egyre rosszabb papírpénzben. .