Magyar Kereskedők Lapja, 1924. július-december (44. évfolyam, 53-104. szám)

1924-07-02 / 53. szám

MAGYAR PÉNZÜGY Budapest, 1924 július 2. BIZTOSÍTÁS a hazai biztosítási üzlet az esztendő első felében• g­r­­­U­ A biztosítási részvények árzuhanása a besszben A hónapokig tartó gazdasági pangást a biztosító társaságok is egyaránt meg­érzik Nem csupán az új üzletkötések lendülete hagyott alább, hanem a régi állomány díjainak behajtása is vontatot­­tabb, mint annak előtte, amikor a biztosí­tási kötvény vagy esedékes nyugta kiállí­tása sehol nem adott gondot. Az a körül­mény, hogy a koronának zürichi jegy­zése hónapok óta alig változott és még inkább, a valutabiztosításnak a tűzágazat minden válfajában történt engedélyezése az utánbiztosítások tömegét alapo­san megritkította és minthogy új kereskedelmi és ipari vállalkozások hiányában az üzlet zömét évek óta csupán az értékemelkedési pót­­biztosítások képviselték, az utóbbi hetek­ben valamennyi társaságnál meglehető­sen lanyha üzletmenetről szólhatunk. A múlhatatlanul szükséges fúziókat ez a pozitívum meggyorsítani alkalmas. A biztosítási szakkörök tántoríthatatlan meggyőződése, hogy a nagyszámú élet­­képtelen alakulások kiküszöbölendők, az erők tömörítésének tizenkettedik órája elkövetkezett, mindamellett az első fél­évben csupán egy megtörtént fúziót je­gyezhetünk fel: a Turul és a Magyar or­­szágos biztosító egyesülését. A közeli hó­napokban bizonyára számos társaság lesz kénytelen feladni önállóságát, mert a nyomasztó költségterhet csak tömeges üzletkötéseknél voltak képesek valameny­­nyire ellensúlyozni, ha pedig ez megszű­nik vagy ritkul — amint mostanában, — az apparátus fentartásához szükséges összegek nem lesznek előteremthetők. Ettől eltekintve, aranymérlegek esetén alig egy-két háború után létrejött bizto­sító felelhetne meg a minimális követel­ményeknek. Az üzletnek alakulását illetőleg a tűzágazat az első félévben károk szempontjából eléggé kedvezőnek volt mondható; egy- egy nagyobb gyári káron kívül, ame­lyek száma ug­ancsak szórványos volt, a magyar tűzüzlet nem igényelt jelentő­sebb térítéseket. A mezőgazdasági biztosí­tások kárviszonyai eddigelé hasonlóké­pen kedvezőek , az azelőtt olyan gyakori falukárok pedig, — részben a javakhoz fűzött fokozott érdek miatt is, — a nyár eddigi során abszolúte elmaradtak. Em­lítést érdemel, hogy az elmúlt hetek ab­normális időjárása helyenként villám­­csapási károkat okozott, melyek rende­zése azonban szokatlan tömegük elle­nére, egyetlen esetben sem követelt kü­lönösen számottevő áldozatot a társa­ságok részéről. Az utódállamok tűzkár­­viszonyai már nem annyira kedvezőek, Ausztria tömegesen jelent úgy ipari és kereskedelmi, miként háztartási károkat. Okát az idestova két esztendeje stabil valután kívül az ottani gazdasági krízis­ben találhatjuk. Románia fűrészei és fa­­telepei szintén­­ eléggé foglalkoztatták az év első felében a becslőket. Csehszlovákia és Jugoszlávia kárjelentései a bevételek­hez képest a szokott arányt teszik és az­­üzlet mérlege megfelelő haszonnal biztat A betörésbiztosítási üzlet a közviszonyok javulásával nálunk­ rend­kívül kedvező eredményeket mutat, kü­lönösen a káresetek ritkulása szempont­jából és mint a sorozatosan közzétett mérlegekből láttuk, a betöréságazat feles­lege hatékonyan járult hozzá az intéze­tek elemi osztályainak eredményéhez. A balesetbiztosítás nehezen kap lábra, inkább utazási bal­esetbiztosításokat köt a publikum, a szavatossági üzlet, amely főként autó­­biztosításokra hatírozódott, a konjunk­túra megfeneklését erősen sínyli. A tö­meges jégverések a biztatóan indult jég­ágazatban máris odáig vezettek, hogy a bevételekből alig futja kártérítések­re és amennyiben a jutalékokat és egyéb ki­állásokat is kalkuláljuk, egyenesen ráfi­zetéssel kell majd ezúttal számolni. Az évek óta ritka kedvező jogügylet haszná­ból ez idén a társaságok valamennyit le fognak adni, katasztrofális károkról azon­ban egyáltalán nincsen szó. Az életosztályi akvizíció hosszú ideje halódik, változást csak az állandó értékű pénz és az egyete­­mes gazdasági konszolidáció hozhatna. Az idegen valutáról szóló életbiztosítások kultiválását a kormány nem engedé­lyezte, különösebb érdeklődés azonban nem­­ mutatkozott irányában. Sokkal gazosabb- Brőtóé Báji­ az-, é&b&Lé&fc­nak a valorizáció kérdése, amelynél a következő félesztendőben pozitívumokat várnak. Az életbiztosítási út kötések szór­ványossága miatt helyenként, egyes vidéki képviseleteknél az inkasszóból már a régióköltségek fedezetére sem futja, a díjtartalékolásokról beszélni sem lehet, illetve a rezervák, csak az egyéb, elemi ágazatbeli vagyon, illetőleg nyereség rész­leges felhasználásával teremthetők elő. Az életüzlet mérlege mindenütt veszteség­gel zárult, a legnagyobb deficitet, 340 millió koronát, az Első magyar biztosító mutatta ki. Az állami felügyeleti hivatal legutóbb szabályozta a biztosítási mérlegkészítést. Ellenőrző szerepe ezek után szinté­n meg­gyorsíthatja a múlhatatlan fúziókat. A biztosítók első félévi tőkemozgalmainál legfeljebb a Pátriának minap végrehajtott tőkeszaporítása említendő, a régi társa­ságok részvényállománya ez idén változat­lan maradt. Közülök a Pannónia, Magyar, francia és Magyar légbiztosító hosszú évek óta nem adtak ki új papírokat. Végül a biztosítási részvénypiacról kell szólanunk, ahol az általános tespedésban az intézetek címletei is erőteljesen ha­nyatlottak. Az első magyar általános ja­nuár 2-án 4*A millió K­án állott, a feb­ruári hossz kulminációs pontján 140's millión, március közepén találkozhattunk azonban 17’A milliós jegyzésével is, ami­hez képest árvesztesége e pillanatban ab­­ként 10 millió­­. A múlt hét végei 7*/1 milliós záróskurzus szerint az Első ma­gyar papírjait összesen 62 milliárdra, nem egészen 4 millió aranykoronára ér­tékelik, míg 1913 decemberében a válla­lat tőzsdei becslése 16-szor ennyi: 64 millió békekorona volt. A papír árfolyam­­veszteségéhez az általános irányzaton kí­vül kétségtelenül hozzájárult, hogy osz­talékul 20.000 K-t, 120 békefillért fizettek a 10 esztendő előtti 800 aranykoronával szemben. Az első magyar ezévi üzlet­vitelénél még felemlítendő, hogy az általa alapított Biztosító társaság a Phönix biztosítónak érdekkörébe került. Leányintézetei közül a Pannónia vi­szontbiztosító újévkor 900.000, február 18-án,3 millió, március közepén 5 millió K-án jegyzett, aminek eddig 60 százalé­­kát elveszítette. Újévhez viszonyítva, mégis jobban áll valamennyivel, mint anyavál­lalata. A Magyar-francia részvényeiben csak elvétve adódik kötés. Közgyűlést a társaság mindeddig nem tartott, úgyhogy a papírok tulajdonosait a késedelmesen kifizetésre kerülő osztalékban is veszte­­ség éri. A Fonciére biztosító 170.000 K-ás múlt heti zárlata egyharmada a tavaszi hossz­ban elért kurzusnak. 80.000 részvényénél a mostani jegyzés nem tesz még 1 millió békekoronát sem, a háború előtti értéke­lés egykilencedét Az intézet ingatlan va­­gyonának és külföldi érdekeltségeinek, — amelyek valutában keresnek — ismereté­ben ez a becslés éppannyira nevetséges, mint az Első magyarnak 4 milliós össz­értékelése. A Magyar jég január elején 170.000 K-án, február közepén ennek kétszeresén, míg márciusban 400.000 K felett is állott, úgyhogy mondhatni, háromnegyedét le­­adta akkori kurzusának. A 110.000 K-ás jegyzésben nyoma van már az idei ked­vezőtlen jégüzletnek, amelyet a társaság elvként szokott ellensúlyozni, hogy előző évi mérlegét csak a folyó kampány lezaj­lása után adja közre és így módjában áll ez esetben még az 1923. évi dús felesleg­ből a jövő évi osztalék érdekében meg­felelő tartalékokat kihasítani. A cégbiz­­tosítónak 25.000 részvénye ezidőszerint 20 milliárd K-val mindössze 160.000 aranykoronával kalkulálandó. A papírok háború előtti névértékének is csak egy­­harmincada, úgyhogy valamennyi bizto­sítási érték közül ez 9 vállalat áll most legtávolabb a békebeli értékeléstől. A biz­tosítási részvények különben a külföldi tőzsdéken is hanyatló irányt követnek, így a cégbiztosító alapítója, a Generáli­ 6800 lírája a múlt hetekben 6200 lírára esett. Végül feljegyzendő még, hogy a múlt ősszel az extrapiacon nagy reklámmal el­helyezett biztosítási új részvények úgy­­szólván eladhatatlanokká váltak. A Pátria biztosító 1923. üzletévé. Az intézet mérlegét egyrészt tőzsdei beveze­tése, másrészt részvénytöbbségének a Földhitelbank kezéből a Mezőgazdasági hitelintézethez történt továbbadása teszi fokozottan aktuálissá. Tőkeemelési tranz­­akcióját a Pátria különben mostanában hajtotta végre és azokat a részvényeket, a&eöL&et­ a. j&j talajittÉpsolyiak aján­­lott fel, 10.000 koronájával helyezte el. A tavalyi üzletév eseményeinet az intézet státuszának gyarapodása szempontjából mindenekelőtt a bálvány­ utcai házvétel említendő. Az ingatlanok a mérlegben 140 millió koronával szerepelnek, ami hatalmas belső tartalékokra vall. Az ér­­tékosztályi deficit leszámítása után a közgyűlésnek 114 millió korona tiszta nyereség, az évvégi 30 milliós alaptőké­nek 380 százaléka állott rendelkezésre. A Pátria életüzletének magvát egyébként a berlini Friedrich Wilhelm életbiztosító itteni képviseletének üzletköre adta, sok­kal nevezetesebb azonban az elemi, kü­lönösen a tűzágazat, amelyben a társa­ság a nagy verseny ellenére figyelemre­méltó eredményeket tudott elérni. Díjbe­vételei tavaly a 3 milliárd határán mo­zogtak, a viszontbiztosítási kvóta nem egészen 50 százalékára rúgott. A saját kockázatában megmaradó üzletre mind­össze 10 százalékos kárarány esett, ami felette kedvező és így, amíg másutt a haszon a bevételek 1—2 százalékára zsu­gorodott össze, esetleg még kevesebb, — a Pátria az elemi osztályon 127 milliós nyereséget volt képes kimutatni. Osztalé­kul 150 százalékot fizet. Kinnlevőségei az üzlet arányához képest eléggé magasak. A folyó félévben, hír szerint, a bevételek elérték az 6 milliárd koronát Az Universal Lloyd elemi- és szállít­­­­ánybiztosító rt. 1923. évi mérlege 5 mil­­lió K alaptőke és 215.71 millió K díjbe-­­vétel mellett 4.530.792 K tiszta nyereség­gel zárul, szemben az előző évi 1,434.463 K-val.­­ Az Első bécsi tükörüveg-biztosító társa­ság magyarországi üzletének 1923. évi mérlege 16,175.192 K veszteséggel zárult szemben az előző évi 521.514 K veszte­séggel. A Donau alig. Versicherung* A.-G. (Bécs) 1923. évi mérlegét 942,55 millió osztrá K tiszta nyereséggel zárta, melyből részvényenként 20.000 osztrá K osztalékot fizet. Az Internationale Unfall und Schadens­versicherungs A.-G. (Bécs) az 1923. évi osztalékot 30.000 osztr. K-ban állapította, meg, az előző évi 3000 osztr K­ val szem­ben. A Haftpflicht und Unfallversicherung* A.-G. Danubius (Bécs) 1923. évi mérlege 335,92 millió osztrá K tiszta nyereséggel zárul. Az osztalék részvényenként 2500 osztrá K. A The Mutual newyorki életbiztosító társaság magyarországi vezérképviseleté­nek 1923. évi mérlege 2.418.707 K tiszta nyereséggel zárul. A­DÓZÁS Az alkalmazottak kereseti adója Mennyi általános kereseti adót kell papírkoronában befizetni az alkalmazottak Julius­ járandóságai­t hetenként folyósított munkabérek és havi szolgálati illet­­mények után ? A pénzügyminiszter tudvalevőleg leg­utóbb kiadott 95.000. számú rendeleté­vel, melyet a M. P. június 25-iki számá­ban ismertettünk, úgy intézkedett, hogy a folyó évi július hóra járó szolgálati illetmények után az általános kereseti adó már az említett rendeletben foglalt aranykoronaértékben megállapított skála alapján rovandó le. A kiadott rendelet 3. §-a szerint az a munkaadó, aki az al­kalmazottak szolgálati járandóságait nem aranykoronaértékben, hanem pa­­pírkoronában állapítja meg és fizeti ki, a kiadott rendeletben felsorolt jövede­­lemfokozatokat és adótételeket papír­­koronára, számítja át oly módon, hogy azokat megszorozza az aranykoronaér­­­téknek arra a­ hónapra megállapított át­számítási kulcsával, amely hónapra a szolgálati járandóságot kifizeti. Az ek­ként papírkoronára átszámított adó­skála alapján azután megállapítja a pa­­pírkoronában kifizetett szolgálati járan­dóságnak megfelelő adótételt. Igen fá­rasztó, sok időt rabló és szorgos figyel­met igénylő munka hárul ezzel a — nyilvánvalóan mellőzhetetlen —­ műve­lettel a munkaadókra. Erre való tekintet­­tel célszerűnek tartjuk, hogy megkímél­jük őket attól hogy mindegyikük kény­telen legyen külön-külön ugyanazt a terhes munkát végezni, vagy végeztetni. E célból alább közöljük a 95.000. ix. pénz­ügyminiszteri rendeletben foglalt, aranykoronában megállapított ská­láknak a legutóbb július hóra meg­állapított 17.600-as szorzószám al­kalmazásával szerkesztőségünk adó­ügyi osztályában papírkoronára át­számított jövedelemfokozatait és adótételeit Az átszámított skála meggyőződésünk szerint a munkaadóknak jó szolgálatot fog tenni. . ._ . Az alább közölt adóskálák jövedelem­­fokozatai a hetenként folyósított munka­béreknél 176.000 K-án, a havi illetmé­nyeknél 704.000 K­ án felül kezdődnek. Ennyit tesz ugyanis ki a 17.600-as szorzó­­számmal átszámítva az a 10, illetve 40 aranykorona, amelyet a 95.000. sz. ren­delet mint adómentes létminimumot meg­­állapít. Hetenként folyósított munkabéreknél az adótételek a következők tpir K-án felül papír K-ig papír K 633.600 668.800 10.560 668.800 704.000 12.320 704.000 739.200 14.080 739.200 809.600 15.840 809.600 880.000 17.600 880.000 960.000 19.712 960.000 1.056.000 21.824 1.056.000 1.144.000 24.112 1.144.000 1.232.000 26.400­ 1.232.000 1.320.000 30.800 1.320.000 1.408.000 35.200 1.408.000 1.496.000 39.600 1.496.000 1.5841­00 44.000 1.584.000 1.672.000 48.400 1.672.000 1.760.000 52.800 1.760.000 1.848.000 57.200 1.848.000 1.936.000 61.600 1.936.000 2.024.000 66.000 21024.OOO. _ .­112.000 70.400 2.112.000 2.200.000 74.800 2.200.000 2.288.000 79.200 2.288.000 2.376.000 83.600 2.376.000 2.464.000 88.000 2.464.000 2.552.000 92.400 2.552.000 2.640.000 96.800 2.640.000 2.728.000 101.200 2.728.000 2.816.000 105.600 2.816.000 2.904.000 144.400 2.904.000 2.992.000 123.200 2.992.000 3.080.000 132.000 3.080.000 3.168.000 140.800 3.168.000 3.256.000 149.600 3.256.000 3.344.000 158.400 3.344.000 3.432.000­­ 167.200 3.432.000 3.520.000 176.000 3.520.000 3.608.000 184.800 3.608.000 3.696.000 193.600 3.696.000 3.784.000 202.400 3.784.000 3.872.000 211.200 3.872.000 3.960.000 220.000 3.960.000­­4.048.000 228.800 4.048.000 4.136.000 237.600 4.136.000 4.224.000 246.400 4.224.000 4.312.000 255.200 4.312.000 4.400.000 264.000 4.400.000 4.840.000 290.400 4.840.000 5.280.000 316.800 5.280.000 5.720.000 343.200 5.270.000 6.160.000 378.400 6.160.000 6.600.000 422.400 6.600.000 7.040.000 466.400 7.040.000 7.480.000 510.400 7.480.000 7.920.000 554.400 7.920.000 8.360.000 607.200 8.360.000 8.800.000 660.000 8.800.000 papirkoronán felül minden­ 880.000 papirkorona után az adó további 66.000 papirkorona és minden megkezdett 880.000 papirkorona teljes 880.000 papir­­­koronának veendő, heti hetenként papír K-án felül papír K­ ig papír K 176.000 211.200 880 211.200 246.400 1.232 246.400 281.600 1.584 281.600 316.800 2.112 316.800 352.000 2.640 352.000 387.200 3.168 387.200 422.400 3.696 422.400 457.600 4.224 457.600 492.800 4.752 492.800 528.000 5.280 528.000 363.200 6.160 563.200 598.400 7.040 598.400 633.600 8.800 Excelsior ingatlan is lakásforgalmi iroda. Házak, villák, lakások kaphatók bárhol Házkezelés. Könyvelési szakiroda. Könyvek ellenőrzése adóügyi szem­pontból, különös tekintettel a fényüzési és forgalmi adóra. Vezető: Dr. Jóri György t. pénzügyi fogalmái», Bástnábó­l- Tslsíí» 62-1í* 4M Adómérlegét, könyvelését elkészíti, ellenőrzi, könyvvizsgálatoknál mint ellenőrző könyvszakértő 9751 megbízást vállal UHRBHH QH5ZQY adóügyi könyvszakértő IX., Lónyay-u. 16, vagy Szerkesztőség V, Sas-u. 13 Telefon 11-28, 7-99

Next