Magyar Kereskedők Lapja, 1935. július-december (55. évfolyam, 25-46. szám)

1935-07-13 / 25-26. szám

1935. július 13. MAGYAR KERESKEDŐK LAPJA Gyarmatáruk importja Még mindig nagy a bizonytalanság • Az importőrök a behozatal folytonosságának biztosítását kérik Hetek múltak el azóta, hogy a kor­mánynak a kávé, bors, tea behozata­lát engedélyhez kötő rendelete meg­jelent, de még mindig nincsenek tisz­tában az érdekeltek azzal, hogy mikor és mennyi gyarmatárut hozhatnak be, illetőleg vámolhatnak el és milyen fel­tételek mellett történhet meg az elvá­molás. A legutolsó időben adtak ugyan ki az összegyűjtött statisztikai adatok alapján meghatározott hányadmennyi­ségekre behozatali engedélyeket, de az érdekeltségek állítása szerint az engedélyezés szórványosan és aránytalanul kis mennyiségekre történt. A szakmában érdekelt importőr cé­gek szinte egyértelműleg azon panasz­kodnak, hogy ilyen körülmények között nem tudják raktáraik kiegészítését és üzletvitelük folytonosságát biztosítani. Eddig ugyan nem igen volt rá eset, hogy valamely elsőrendű cégnek kész­lete tökéletesen kifogyott volna, de ha a behozatali engedélyeket to­vábbra is ilyen nehézkesen kezelik, könnyen olyan hiány állhat be, amely az egyik oldalon majdnem lehetetlenné teszi az ezekkel a cik­kekkel foglalkozó kereskedések üzemének folytonosságát, a másik oldalon pedig a közönség el­látásában okoz semmi által sem indo­­kolható zökkenőket. A kávé, tea, a bors, és a fahéj, szó­val a behozatali tilalmi listán lévő gyarmatáruk ma már anyira az általá­nos fogyasztás tárgyai, mindegyiket annyira fogyasztja szegény és gazdag, falu és város, hogy még túlzással sem lehet egyiket sem luxuscikknek minő­síteni. A fogyasztóközönségnek elemi joga, hogy a kávé, tea fogyasztástól senki el ne üthesse. Elég baj, hogy a most érvényben lévő igen magas vám­tételek és az import elé tornyosuló akadályok miatt ezek a cikkek nálunk annyira megdrágultak, hogy eladási áruk a világparitási ár tízszeresénél több. Persze nem azért, mintha sok kézen mennének keresztül, míg a fogyasztó­hoz eljutnak, vagy azért, mert a ke­reskedő sokat keres rajtuk (ellenkező­leg, a haszonkulcs általában annyira minimális, hogy a legtöbb esetben alig biztosítja a kereskedő megélhetését), hanem azért, mert az állam a világpiaci ár tízszere­sénél többet szed be vám, fuvar, forgalmi adó címén és egyéb címeken. Az importőröknek az a kívánsága, hogy a részükre megállapítot kvóta ke­retében minden formaság nélkül hoz­hassanak be és vámolhassanak el árut, de egyúttal afelől is történjék gondos­kodás, hogy az ily áruk kifizetésére a szükséges külföldi fizetőeszközök rendelkezé­sükre állhassanak. Azt az állapotot nem lehet huzamo­sabb ideig fenntartani hogy a részére meghatározott kvóta terhére az impor­tőr jóhiszeműleg meghozatja a kávét, vagy más gyarmatárut és amikor ide­­érkezik, nem lehet elvámolni, mert az engedélyeket elkésve adják ki, vagy mert az illető számla kiegyenlítésére nem áll deviza rendelkezésre. A devizaforgalom korlátozása és a behozatali engedélyhez kötése ugyanis nagyon sok akadályt gördít a szakma­beli nagykereskedelem útjába. Nem csoda, hogy általános és nagy az el­keseredés, különösen hogy olyan hírek is vannak forgalomban, amelyek ter­mészetesen nem ellenőrizhetők és ame­lyek bizonyára —­ legalább részben — nem felelnek meg a valóságnak, hogy kereskedelem és szövetkezetek nem ré­szesülnek egyenlő elbánásban. Majd­nem minden gyarmatáru importjával foglalkozó kereskedő most azon fárado­zik, jót-fut, hogy a részére kiszabott kvóta mennyiségét felemeltesse, mert állítólag a behozatali hányadokat igen szűken szabták meg. Ezzel szemben a városban beszélik, hogy az egyik fo­gyasztási szövetkezetnek jóval nagyobb mennyiséget állapítottak meg import­kvóta gyanánt, mint amennyit eddig behozott. Feltételezzük, hogy a szövetkezetek­nek csakúgy, mint a magáncégeknek az összegyűjtött statisztikai adatok alapján, a legpontosabb számítással és a legszigorúbb igazsággal állapították meg az általuk behozható mennyiséget. Fordulhattak talán elő kisebb hibák, de az illetékes tényezők bizonyára kész­séggel reparálják azokat majd ha figyelmeztetik rá. Nem lehet kedvezésben részesíteni a­ szövetkezeteket már csak azért sem, mert a legnagyobb szövetkezetek is csak aránylag rövid ideje importálnak közvetlenül külföldről gyarmatárukat (azelőtt a budapesti nagykereskedők­től vásárolták be szükségletüket) és A közüzemeknek nem szabad árusítaniuk Az Ipartestületek Országos Központ­ja útján a debreceni villanyszerelők pa­nasszal fordultak a kereskedelemügyi rés világítási vállalata mindenféle vil­­miniszterhez amiatt, hogy Debrecen vi­­lanyszerelési cikkeket árusít és magá­nosok megrendelésére villamos és gáz­vezetési berendezéseket is elkészít. A kereskedelemügyi miniszter az ipartes­tületek központja útján a napokban ar­ról értesítette a debreceni villanyszere­lőket, hogy Debrecen város világítási vállalatát eltiltotta attól, hogy ezután eladá­sokat végezhesen, legfeljebb min­taraktárt tarthat fenn, de az ott­levő áruk kizárólag bemutatásra szolgálhatnak. A kereskedelemügyi miniszternek eb­ből az intézkedéséből önként következik, hogy más üzemeknek sem szabad ke­reskedelmi tevékenységet folytatni és valószínűnek látszik, hogy rövidesen a magánosok részére végzendő ipari mun­kák vállalásától is el fogja a miniszter a közüzemeket tiltani. Ezzel a kereske­delemnek és iparnak egy régi panasza nyerne legalább félig-meddig orvoslást, mert hiszen tudvalevőleg élén a buda­pesti kereskedelmi és iparkamarával, a kereskedelem évek óta küzd a közüze­meknek a magángazdaság ellen folyta­tott versenyének megszüntetéséért. Ha a kormány a közüzemeket az el­adástól és bizonyos ipari munkák válla­lásától eltiltja, ezt még nem lehet tökéletesen ki­elégítő megoldásnak tartani, mert nem szünteti meg teljesen a köz­üzemeknek a magánosok ellen folytatott versenyét. Kielégítő megoldás csak az lene, ha a nem közszolgáltatásokat ellátó közüzemeket kivétel nélkül meg­szüntetnék, illetőleg a magángazdaságnak engednék át. Szó fér ugyan ahhoz, vájjon igazán közérdek fűződik-e ahhoz, hogy a vilá­gítást, a közlekedést és a vizet minden­hol közüzem szolgáltassa-e (mert a gya­korlatban elég példáját láthatjuk a kül­­­földön annak, hogy ezeket a közszük­ségleti szolgáltatásokat is kifogástala­nul el tudja látni a magángazdaság), de minimum gyanánt kereskedelemnek és iparnak egyaránt arra kell törekednie, hogy a közüzemek tevékenysége legfel­jebb ezekre a szolgáltatásokra szorít­kozzék. PUSZEÍIU GYARMATÁRUK Fűszeráruk üzletmenetele a külföldi piacokon csakúgy, mint nálunk, rendkí­vül gyenge, vontatott. Főleg ennek tud­ható be, hogy az árakban a világpiacon semmi változás nem állott be. Nálunk ennek ellenére az árak lassan emelked­nek, mert a behozatal elé legyőzhetet­len akadályok tornyosulnak és sokan attól tartanak, hogy a legtöbb fűszer­áruban rövidesen nyomasztó hiány áll majd be. Budapesten a nagybani for­galomban: fekte Lampong bors 490— 500, fehér Muntok 600—610, egész fa­héj 940—960, őrölt 1040—1060, hollandi kömény 138—142, szegfűbors 470—485, vanília 4400—5200 P. Kávé irányzata úgy az amerikai, mint az európai piacokon meglehetősen tar­tott, ami abban nyilvánul, hogy a majd­nem teljes üzlettelenség mellett sem morzsolódnak le az árak. A brazíliai va­lorizációs bizottságnak arra irányuló erőlködései azonban, hogy az árak to­vábbi emelkedését érje el, egészen ered­ménytelenek maradnak. Úgy látszik a spekuláció sem lát fantáziát ma a cikk­ben és talán elsősorban ez az oka an­nak, hogy nem tud hausse-irányzat ki­alakulni. A belföldi üzletben, amelynek forgalma különben meglehetősen cse­kély, az árak lassan emelkednek. Bu­dapesten ma a nagybani forgalomban Rio és Viktoria 550—560, Capitania 570—580, Santos superior 590—600, Santos fancy 610—620, Mokka 710— 730, Neilgherry 720—740, Guatemala 680—700, Guatemala Maragogyp 800— 820, nemes Maragogyp 880—900 - 100 kg-ként. Tea itteni készletei lassacskán kifo­gyóban vannak, mert a behozatal elé tornyosuló akadályok miatt az eladott mennyiségeket alig lehet pótolni. A kül­földön az irányzat határozottan szilárd, bár az üzletmenetei vontatott. Ennek a hatása alatt és még inkább az import­nehézségek miatt az árak nálunk is fokozatosan emelkednek. Budapesten ma a nagybani forgalomban Souchong 1020—1060, Java orange pecco 1160— 1200, Ceylon orange pecco 1350—1600, Darjeeling flowery orange pecco 1500— 1850, kigyólevelű peccovirág 2200—2600 P 100 kg-ként. Olcsó, jó és pontos üveges és képkeretezetmester Barabás Lajos Budapest, Vll., Thököly­ út 35. Ablakredőnyeit, vászonroletta, zsaluzsa, iro­daredőnyeit mindenkinél jutányosabban készíti, javítja, karbantartja. GARANCIA Kramer Imre aldalos-redőnyáru Csengery­ utca 65. sz. Telefon: 17­1-74. MODERN SZÍNES HÁLÓK ÉS KONYHABÚTOROK KÉSZÍTÉSE Kombinált háló, valamint régi bútorok modernizálása saját vagy adott terv szerint BALOGH BÉLA. VII., Erzsébet-krt -44. (Bejárat Valero­ utcából) 3 De érteni kell hozzá! Takarékoskodhat anélkül, hogy nélkülöznie kelljen. Még egész­ ségének is használ, ha reggelire és uzsonnára Kathreiner maláta* kávét és Franck kávépótlékot fogyaszt, importjuk sohasem öltött nagyobb ará­nyokat. A szövetkezeteknek adott kedvez­mény az egész kereskedelem súlyos sérelme volna, mert hiszen nem jelentene kevesebbet, mint azt, hogy a detailforgalom túlnyomóan nagy részét a szakmabeli kereske­dők üzletéből a szövetkezeti bol­tokba tolnák át. Akármennyire hasznosnak tartja is valaki a szövetkezetek működését, abba a túlzásba egyetlen felelős férfiúnak sem szabad esnie, hogy a kereskedők ellen amúgy is elviselehetetlen versenyt folytató szövetkezetekkel a szó szoros értelmében lebunkózzák a magánkeres­kedőket. Elhasznált rongyokból művészies szőnyeget, átvetőket stb. készít Ehrenfeld Gézáné VI., Izabella ucca 67. Fillérekért komoly érték. — Textil­hulladékot veszünk. Bérbeadunk telefonberendezést. Készülékeink úgy az állami, mint a házibe­szélgetésekre alkalmasak. Kombinált készülé­keinken városi telefonbeszélgetések tartama alatt házibeszélgetések is folytathatók az összekötte­tés megszakítása nélkül. Bankok, gyárak, kis és nagy­üzemek, gazda­ságok és magánháztartások részére létesítünk legmodernebb automatikus, félautomatikus soros­­kapcsolású vagy vonalváltós telefonberendezést. Ajánlattal díjtalanul készségesen szolgálunk El­nest Prizeg Egyesült Magyar Magántelefon és Elektromos Ipar Rt. Budapest, V., Tükör­ utca 3. férem. Sorozatos telefonszám 261-20.

Next