Magyar Konyha, 2002 (26. évfolyam, 2-12. szám)

2002-02-01 / 2. szám

XXVI. évfolyam 2. szám 2002. február Őszibarack-krémleves......................30. oldal Doktor Love receptjei Valentin-napra ..........................................2 Vitamindús egytálételek...........................9 Farsangi süteménykavalkád ..................12 Hódolat a kávé előtt ...............................14 Hatásvadászati terítések .........................16 Különleges köretek burgonyából...........18 Illatozó morzsák .....................................20 Gyerekfarsang, csokoládéfondue jelmezbálra.................21 Kedvenceinknek a kedvencüket ..............22 Vitaminbár ..............................................24 Az egészséges citrusfélék.......................26 Fitneszpisztráng Tudomány, korhelykémia .......................28 Ízleljük meg a világot: Nápoly ......................................................30 Világasztal: Görögország .........................32 Debrecenbe kéne (m)enni .......................34 Joli és Pupó fitneszrovata.........................36 Az úr a konyhában is úr Kropkó Péter ............................................38 Biovilág ....................................................40 Berenice Goodall jövőfaló novellája.....................................42 Színes hírek ..............................................44 Rejtvény ....................................................47 Vitaminos májcsemege..............11. oldal •Tedneá elnam ! Nem tudom, megfi­gyelték-e, hogy szé­pen, fokozatosan ki­ment a divatból az ud­varlás. Legalábbis an­nak régebbi, szavak­kal történő formája. Ki mond manapság szépeket a kedvesé­nek, barátnőjének, il­letve barátjának a feleségének, férjének, amúgy az úri modor követelte fordulatokkal? Nem, nem állítom, hogy ez baj lenne, pusztán rögzítem megfigyelésemet. Most, amikor új ünnep, a Valentin-nap kezd meghonosodni nálunk, töméntelen szellemes, szép szavú, sőt vallomásszerű szövegeket tartal­mazó Valentin-napi üdvözlőlap és -kártya jele­nik meg a piacon, és fogy el nagy mennyiség­ben. A „tinik” és „trentik”, vagyis a tizen és hu­szonévesek (a Valentin napot megtartó korosz­tály, ahogy észrevettem nem adják fel postán a levlapot, hanem átadják egymásnak. Nem mon­danak semmit, csak mosolyognak hozzá. Megspórolják egy udvarló mondat kimondá­sát. Szemérmességből, szégyellősségből? Ezek a tulajdonságok nem foghatók erre a korosztály­ra. Akkor miért? Isten tudja. De az biztos, hogy közülük a leg­többen nem szeretik kimondani a hagyományos udvarlási formulákat. Megveszik a mondatokat, és átadják. Meg le­írják interneten, elküldik SMS-en. Továbbá a fiúk szívesen elviszik Valentin-na­­pon vacsorázni szívük választottját (ez a fordu­lat is régen kiveszett), a lányok pedig szívesen mutatják ki érzelmeiket azzal, hogy vacsorára elkészítik udvarlójuk (ehelyett is a „barát” szó honosodott meg,) kedvenc ételét. Ez a szabados nyelv használatáról elhíresült korosztály egyáltalán nem értelemtelenebb apáinál, nagyszüleinél, csak másképpen kom­munikál és metakommunikál. Miközben az ér­zelmeik ugyanolyan mélyek egymás iránt, mint az őseiké volt hajdanán... Tehát az érzelmek közlésének módja jelentő­sen megváltozott, egyvalami azonban nem. A kedvenc finomságokkal való kedveskedés szo­kása. Úgy látszik, ez örök. GULAY ISTVÁN HMM !

Next