Magyar Könyvszemle, 1974 (90. évfolyam, 1-4. szám)
KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Ferenc: Ki volt a Csokonai-kiadó Kelemföldy? 133
138 Közlemények beszélgetését KECSKEMÉTHY CSAPÓ fentebb ismertetett másolata alapján közölte: „az academia könyvtárában levő kézirat —, melly oda Kecskeméti Csapó Dániel által leírva ajándékoztatott, mint teljesebb és Csokonai Írásmódját hívebben előtüntető — szerint adtam azokat." (I. m. 946. h.) (Kiadása Előszavában is megemlékezett KECSKEMÉTHY CSAPÓ másolatairól.)14 S itt kell szólnunk arról a személyes okról, amely külön szükségessé tette KECSKEMÉTHY CSAPÓ számára az álnév használatát CsokONAi-kiadása címlapján. Ezzel kapcsolatban érintenünk kell KECSKEMÉTHY CSAPÓ Dániel életrajzi kérdéseit is, mivel a ,,Ki volt a Csokonai-kiadó Kelemföldy?" csak egyik része a kérdésnek, éppígy föltehető utána a másik: ,,Ki volt a népdalgyűjtő és Csokonai-kiadó Kecskeméthy Csapó Dániel? " E második kérdés megválaszolása külön tanulmányba kívánkozik, ezért itt csak annyit jelzünk, hogy nem azonos a SziNNYEI-nél található „Csapó Dániel (kecskeméti)" Tolna megyei mezőgazdásszal és irodalompártolóval, akinek — három egyéb munka mellett — SZINNYEI a Dalfüzérke-sorozat kiadását is tulajdonította. Az 1967-ben megjelent Magyar életrajzi lexikon a SZINNYEI által felsorolt művek közül már csak kettőt tulajdonít a tengelici agrárpolitikusnak: Kérdezősködő magyar nyelvmester (Pest, 1833) és Gazdasági kistükör (Falusi ifjúság számára, Buda, 1843).15 Ezzel szemben csupán a Gazdasági kistükör c. fordításgyűjtemény a tengelici birtokos műve, valamennyi többi munka szerzője KECSKEMÉTHY CSAPÓ Dániel (akinek vannak olyan munkái is, amelyekről sem SZINNYEI, sem GULYÁS16 nem tud). A tengelici CSAPÓ Dániel 1844. aug. 5-én meghalt Pesten, a Dalfüzérke I. kötetének Előszavát viszont 1844. aug. 20-án keltezte KECSKEMÉTHY CSAPÓ Dániel Pesten, a Nemzeti dalok és marsok előszavát pedig 1846. aug. 20-án. Sőt ismerünk olyan munkáját is, amely 1850-ben jelent meg Pesten. A valóságban tehát két CSAPÓ Dániel létezett — s cseréltetett össze az irodalomban — egyik a tengelici birtokos, Tolna megye volt alispánja s országgyűlési követe, aki KISFALUDY Károllyal s GARAY Jánossal is kapcsolatban volt,17 a másik a népnyelvi és népköltési gyűjtő, aki KELEMFÖLDY néven Csokonai műveit is kiadta.18 KECSKEMÉTHY CSAPÓ Dániel először K. Cs. D. névbetűkkel tűnt föl az irodalomban, idézett Kérdezősködő magyar nyelvmesterének címlapján, amelynek előszavát Pesten keltezte 1833. okt. 15-én. Ennek az előszónak életrajzi fontossága is van: kiderül belőle, hogy a szerző a „pesti tisztes angol szüzek", azaz az angolkisasszonyok iskolájának tanítónőképzőjében volt a magyar nyelv oktatója. (Ezért is fordított később pedagógiai műveket.) A következő években azt olvassuk róla, hogy a Magyar Tudós Társaság ülésén a meginduló népköltészeti gyűjtemény számára átadta „saját népdalgyűjteményét 2 füzetben."19 Az akadémiai Magyar Tájszótár 1835-ben megindult szerkesztési munkálataitól fogva pedig a szótár megjelenéséig, 1838-ig mint a szótár írnoka, ill. — DÖBRENTEI Gábor és SCHEDEL (TOLDY) Ferenc mellett — egyik szerkesztője működött.20 Munkájáról a szótár Élőbeszéde is megemlékezik, rámutatva, hogy NÁTLY József és GYARMATHI Sámuel egy-egy munkájából ő jegyezte ki a tájszavakat, ezenkívül „önkényt ada be a »Ld.TOLDY LXXXVII. h. 15 Magyar Életrajzi lexikon. Főszerkesztő: KENYERES Ágnes. Budapest, 1967. 16 GULYÁS Pál a Magyar írók életében SzINNYEIhez pótlásként említi KECSKEMÉTHY CsAPÓnak KLOBUSiczKYból készített fordítását, a Gyermeknevelési képzés-szabályokat, ezt is a tengelici agrárpolitikusnak tulajdonítva. 17 Ld. KISFALUDY Károly egy levele. Fővárosi Lapok, 1879. nov. 1. 252. sz. 1213. 1. és Figyelő [Abafi-féle] 1884 [XVII] 207-210. 1. 18 Arra, hogy a népdalgyűjtő KECSKEMÉTHY CSAPÓ nem lehet azonos a tengelici agrárpolitikussal, már HORVÁTH János figyelmeztetett; ld. A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig Budapest, 1927. 259. 1. 19 Ld. A. M. T. Társasági Évkönyvei. 1834-1836. III. kötet, Budán 1838. 17. 1. 20 Vö. Szűcs József: A népnyelvkutatás története. Budapest, 1936. 30—31. 1.