Magyar Könyvszemle, 1977 (93. évfolyam, 1-4. szám)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Magyar írók olvasmányairól 335

338 Batári Gyula Megjegyzem, hogy mert az édes apám vendéglős lévén, az akkori (hetvenes) években neves összes heti és napi lapokat olvastam, ha édes apám beteg volt s ágyban feküdt, én olvastam fel neki a lapokat, ez időben igen erősen rajongtam Verne Gyula munkáiért, imitt-amott támadt pénzeimet a könyveire költöttem (bár előzőleg már azokat olvastam a Vasárnapi Újságban), mert az otthoni könyvtár is leginkább földrajzi munkákat tartal­mazott. Aztán jött Vas Gereben, az összes műveivel. Radákovics után pedig Jókai csaknem tel­jesen . . . Azután Twain Mark, Bret Harte s még egy A-val kezdődő nevű amerikai humorista, a nevét elfeledtem, könyvét 1872-ben adta ki az Athenaeum. (Aldrich, T. B.) Maradandó hatásul 15—16 éves koromban Turgenyev: Egy vadász iratai munkáját említhetem: e könyvet a szegény néppel foglalkozó irodalom legszebb gyémántjainak tartom ma is."­ Figyelemre méltó, hogy Tömörkény azt emeli ki vallomásában, hogy irodalmi tevékenységére az olvasmányok előtt, a nép volt hatással. Végül meg kell említeni Gyalui Farkas összeállításáról azt a körülményt, hogy megőrizte számos nagy magyar író és művész vallomását olvasmányairól, ösztönzőleg hatott a későbbi hasonló jellegű kiadványokra is. A következő hasonló jellegű kiadvány 1918-ban Budapesten jelent meg Kőhalmi Béla szerkesztésében Könyvek könyve címen Lantos kiadásában. Kevés könyv jelent meg a huszadik században hazánkban, amely jobban tük­rözné a kor irodalmi ízlését, többet mondana a magyar írókról, mint ez az ösz­szeállítás. A könyv puszta megjelenése is a béke mellett való kiállás volt az első világháborúnak e legvéresebb esztendejében. Nyolcvanhét magyar író — közöttük a Nyugat gárdájának legjobbjai —, tudós és művész nyilatkozott kedves olvasmányairól az alábbi felhívás kérdései alapján : „Most, hogy a háború véres függönye mögött hihetetlen hódításokat tesz a magyar könyv, ideje talán arra gondolni, hogy ezt a hirtelen támadt könyvkultuszt el is kellene mélyíteni azok tapasztalataival, akik a könyvvel régóta intim viszonyban vannak. Ezért jutott eszünkbe éppen ma, hogy megkérjük, írja meg — tetszésére bízva, hogy tíz sorban vagy százban — melyek azok a könyvek (nemcsak magyarok), melyek állandó vagy újra meg újra visszatérő olvasmányai, és hogy átmenetileg mely könyvek gyakoroltak Önre mély hatást . A legutolsó ankét, a Gyalui Farkas-féle (Legkedvesebb könyveim) tizenöt év előtt volt, azóta egy új, diadalmas írói nemzedék támadt és helyezkedett el. Ennek a nemzedéknek a könyvhöz való viszonya és erről szóló vallomása nyereségesebb lesz a mai olvasóközön­ség számára a régi ankétnál, amely ma már az irodalomtörténeté. Nagy örömünk telnék abban is, ha exlibrise egy példányát is rendelkezésünkre bocsá­taná."­ Úgy gondoljuk, Kőhalmi Bélát, de a közönség legjobb részét is a „diadalmas" új írónemzedék újszerű olvasmányélményei érdekelték. Ennek az igénynek a kötet maradéktalanul eleget tett a kor legjelentősebb hazai íróit felvonultatva : Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Benedek Marcell, Bíró Lajos, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Lesznai Anna, Móricz Zsigmond, Oláh Gábor, Pásztor Árpád, Révész Béla, Szabó Dezső, Szini Gyula, Tóth Árpád, Fülep Lajos, Hatvany Lajos, Hevesi Sándor, Ignotus, Lukács György, Schöpflin Aladár. A korabeli avantgardista írók szélsőséges véleményét tükrözi Kassák válasza, ezért nem látszik érdektelennek idézni vallomásának egy részét . 4 GYALUI Farkas: Legkedvesebb könyveim. Bp. 1902. 147—150. 6 KŐHALMI Béla: Könyvek könyve. Bp. 9—11.

Next