Magyar Könyvszemle, 2000 (116. évfolyam, 1-4. szám)
TANULMÁNYOK - Csanak Dóra, F.: Kéziratos hagyatékok az Akadémiai Könyvtárban 331
336 F. Csanak Dóra Akadémiának, s 1872-ben ajándékképpen elküldte a hagyatékot a Tudós Társaságnak.15 Természetesen nemcsak akadémiai tagok, hanem korábban élt költők, írók hagyatékai is bekerültek a Kézirattárba. Csokonai Vitéz Mihály kéziratos hagyatékának pl. akkor próbált nyomára jönni Toldy Ferenc, amikor a Kisfaludy-Társaság megbízta a költő összes műveinek kiadásával a Nemzeti Könyvtár második folyamában. Toldy 1842-ben kezdett el levelezni, s 1844-ben megkapta Sárváry Pál debreceni professzor „Csokonai Vitéz Mihály életrajzának töredékvonala" c. írását, amelyben többek között leírja, hogy Csokonai József nevű unokaöccse özvegyének birtokában nincsenek kéziratok, „egy tisztes idős úri asszonyság" viszont elmondta neki, hogy Csokonai anyja a szeme láttára tette be fia koporsójába minden nála található verseit. Toldy azonban ekkor már tudta, hogy ez a közlés téves, kapcsolatba került ur. Hatvani Gaál Lászlóval, aki Csokonainak Csurgón volt tanítványa, követte Debrecenbe és Csokonai életében anyja kosztosa lett, nála lakott 1810-ig s ő gondoskodott Csokonainé temetéséről. Gaál elküldte Toldynak „Csokonai Vitéz Mihály Biographusához némely barátságos jegyzések" c. feljegyzését, s egy általa készített másolaton mint „Csokonai minden fennlevő eredeti irományainak tulajdonos birtokosa" említi magát. Nem írja ugyan, hogyan kerültek a tulajdonába a kéziratok, de csakis az anya bízhatta őket fia tanítványára, minthogy leszármazottai közül csak egyetlen hét éves unokája, a költő unokaöccse volt életben. Elpusztult kéziratokat Gaál is említ: szerinte az anya a Lilla-dalok eredeti, prózai úllevél formájú megfogalmazásait égette el, megbotránkoztatástól tartva. Gaál szívességének viszonzásául Toldy az 1844-es kiadás élén egész oldalas nyomtatott dedikációban méltatja érdemeit, mint „aki nélkül a nemzet halhatatlan költőjét egész hatalmában nem fogja ismerni soha". Téves azonban a Csokonai-emlékek c. kötetben olvasható megállapítás, amely szerint a kéziratok Toldynál maradtak s az ő hagyatékával kerültek az Akadémiára. Csokonai kéziratait Gaál László fia, Gaál Ernő pesti ügyvéd ajándékozta az Akadémiának csaknem nyolc évtizeddel a költő halála után. Ajándékát az 1884. január 28-i összesülés jegyzőkönyvében örökítették meg, s a kézirattárban rendelték elhelyezni. Gaál ajándéka azért volt különösen szép gesztus, mivel egy évszám nélkül neki írt korábbi levelében Kazinczy Gábor arra biztatja, és ahhoz ajánlja segítségét, hogy a dokumentumokat „méltó áron" adhassa el.16 15 Batsányi János összes művei. I. Versek Sajtó alá rend. KERESZTURY Dezső és TARNAI Andor. Bp. 1953. 243-244. 16 F. CSANAK Dóra: Vörösmarty Mihály-levelezés. Csokonai Vitéz Mihály-levelezés. Ady-gyűjtemény. KI -K 21. Bp. 1967. 37-10. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárának Katalógusai 3./ Csokonai Vitéz Mihály összes költeményei. Költemények I. 1785-1790. Sajtó alá rend. SZILÁGYI Ferenc. Bp. 1975. 90-93.