Magyar Könyvszemle, 2000 (116. évfolyam, 1-4. szám)

TANULMÁNYOK - Csanak Dóra, F.: Kéziratos hagyatékok az Akadémiai Könyvtárban 331

336 F. Csanak Dóra Akadémiának, s 1872-ben ajándékképpen elküldte a hagyatékot a Tudós Tár­saságnak.15 Természetesen nemcsak akadémiai tagok, hanem korábban élt költők, írók hagyatékai is bekerültek a Kézirattárba. Csokonai Vitéz Mihály kéziratos ha­gyatékának pl. akkor próbált nyomára jönni Toldy Ferenc, amikor a Kisfaludy-Társaság megbízta a költő összes műveinek kiadásával a Nemzeti Könyvtár második folyamában. Toldy 1842-ben kezdett el levelezni, s 1844-ben megkapta Sárváry Pál deb­receni professzor „Csokonai Vitéz Mihály életrajzának töredékvonala" c. írását, amelyben többek között leírja, hogy Csokonai József nevű unokaöccse özve­gyének birtokában nincsenek kéziratok, „egy tisztes idős úri asszonyság" vi­szont elmondta neki, hogy Csokonai anyja a szeme láttára tette be fia koporsó­jába minden nála található verseit. Toldy azonban ekkor már tudta, hogy ez a közlés téves, kapcsolatba került ur. Hatvani Gaál Lászlóval, aki Csokonainak Csurgón volt tanítványa, követte Debrecenbe és Csokonai életében anyja kosz­tosa lett, nála lakott 1810-ig s ő gondoskodott Csokonainé temetéséről. Gaál elküldte Toldynak „Csokonai Vitéz Mihály Biographusához némely barátságos jegyzések" c. feljegyzését, s egy általa készített másolaton mint „Csokonai min­den fennlevő eredeti irományainak tulajdonos birtokosa" említi magát. Nem írja ugyan, hogyan kerültek a tulajdonába a kéziratok, de csakis az anya bízhatta őket fia tanítványára, minthogy leszármazottai közül csak egyetlen hét éves unokája, a költő unokaöccse volt életben. Elpusztult kéziratokat Gaál is említ: szerinte az anya a Lilla-dalok eredeti, prózai úl­­levél formájú megfogalmazá­sait égette el, megbotránkoztatástól tartva. Gaál szívességének viszonzásául Toldy az 1844-es kiadás élén egész oldalas nyomtatott dedikációban méltatja érdemeit, mint „a­ki nélkül a nemzet halha­tatlan költőjét egész hatalmában nem fogja ismerni soha". Téves azonban a Csokonai-emlékek c. kötetben olvasható megállapítás, amely szerint a kéziratok Toldynál maradtak s az ő hagyatékával kerültek az Akadémiára. Csokonai kéziratait Gaál László fia, Gaál Ernő pesti ügyvéd ajándékozta az Akadémiának csaknem nyolc évtizeddel a költő halála után. Ajándékát az 1884. január 28-i összes­ülés jegyzőkönyvében örökítették meg, s a kézirattárban rendelték elhelyezni. Gaál ajándéka azért volt különösen szép gesztus, mivel egy évszám nélkül neki írt korábbi levelében Kazinczy Gábor arra biztatja, és ahhoz ajánlja segítségét, hogy a dokumentumokat „méltó áron" adhassa el.16 15 Batsányi János összes művei. I. Versek Sajtó alá rend. KERESZTURY Dezső és TARNAI Andor. Bp. 1953. 243-244. 16 F. CSANAK Dóra: Vörösmarty Mihály-levelezés. Csokonai Vitéz Mihály-levelezés. Ady-gyűj­temény. KI -K 21. Bp. 1967. 37-10. /A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárá­nak Katalógusai 3./­ Csokonai Vitéz Mihály összes költeményei. Költemények I. 1785-1790. Saj­tó alá rend. SZILÁGYI Ferenc. Bp. 1975. 90-93.

Next