Magyar Könyvszemle, 2008 (124. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bálint Gábor: A Müller-család a könyvszakmában (A Nova kiadó előzményei)

Közlemények­ ban szerzett rugékonyságát, fiatalos lendületét s lovagiasságát a legutolsó időkig ép­ségben megőrizte. Kortársai körében éppen ezért osztatlan megbecsülésnek örvendett. Elhunyta egész szakmánk vesztesége, emlékét kegyelettel őrizzük meg.”24 Müller Pál (1898. október 19-1957. január 3.) Müller Dávid és Engel Éliás Hulda (1873-1952. április 23.) fia. Kereskedelmi érettségit tett, hivatalosan 1928-tól társtulajdonosa a Nova Irodalmi Intézetnek. Rejtő Jenő, a Nova máig legnép­szerűbb írója Pál miatt hagyta ott az őt felfuttató kiadót, mivel nyilvánvalóvá vált (jóllehet az öreg Millert kedvelte), hogy nem képes együtt dolgozni Pállal, aki gyakran kifogásolta Rejtő történe­teit, stílusát és humorát. Pedig Rejtő korábban jó véleménnyel volt róla: „Angol kereskedő típus. Zárkózott, kicsinyes de nem kapzsi dzsentlemen. ... Hangulata változó, de sohasem rosszindulatú.” A viszonyuk azonban mégis egyre romlott a sok ,jogi és számtani akrobatika”, a „führerkedések, kritikák és korholások” miatt, ahogy a „szakítólevélben” írja: „...torkig vagyok a Maga érthetetlen udvariatlanságaival, basáskodásával, szavam­­bavágásával, leintésével és lakonikus intézkedőmódjával, amellyel velem érintkezik. Kenetteljes és látszatokat keltő kioktatásait, tanításait és mindazt, amit a kettőnk kö­zött esetleg fennálló szellemi felsőbbsége sem indokol.”25­26 Müller Pál apja halála után átvette a cég vezetését, s ő szerepel fordítóként az 1948 júniusában a Novánál megjelent Magányos asszonyok című Fannie Hurst-regény címlapján. A kiadó 1949-es államosítása után sportoktatóként dolgozott. * Út a Nova kiadóhoz Bár a Nova csak 1924-től működött ezen a néven, a gyökerei korábbra nyúlnak vissza, s lassú kialakulása nem ment zökkenők és megtorpanások nélkül. Müller Dávid még a századfordulón határozta el, hogy kibővíti üzletét, s bátyjával, Mórral közös vállalkozást indított. A hivatalos cég­­bejegyzés a következő volt: Müller Dávid és társa cég. A társaság jogviszonyai: Közkereseti társaság. Indult 1901. április 20-án. Tagok: Müller Dávid sporttárgyak, vívó-, és tornaeszközök, kerék­párok, sportöltönyök és varrógépekkel kereskedő, és Müller Mór ódon könyv és régi­ségkereskedő budapesti lakosok. A cég képviseletére egyedül Müller Dávid jogosult. Üzlete: VI. Andrássy út 32.2­1 A fentiekből is kitűnik üzletének sokfélesége - sőt itt a könyveket nem is említik... Láthatólag ő volt a társaság „motorja”, bátyja tulajdonképpen csak csendestársi szerepet vállalt.27 Nem tud­24 Corvina 1946. január. 1. 25 Az eredeti kézirat másolata Paulay Lajos tulajdonában. 26 Fővárosi Levéltár. Társas cégjegyzék. 30/H kötet. 6050/1. szám. 27 Azért választották a közkereseti társaságot mint cégformát, mert a korlátolt felelősségű társa­ság mint olyan akkor még nem létezett, majd csak az 1930. évi V. tc. engedélyezi. A kht. tagjainak (ellentétben a kft-vel) korlátlan és egyetemleges volt a felelősségük. Bukás esetén tehát a tagok teljes vagyona elveszhetett, ezért a tagoknak feltétlenül nagy bizalommal kellett rendelkezniük egymás iránt. Ebben az esetben a két testvér között nyilván megvolt a kellő bizalom.

Next