Magyar Könyvszemle, 2021 (137. évfolyam, 1-4. szám)
2021 / 1. szám - Kádár Zsófia - Fazekas István: A pozsonyi jezsuiták két könyvtára mint Kecskés János, Pázmány Péter és az evangélikus lelkészek könyvgyűjteményeinek őrzőhelye
A pozsonyi jezsuiták két könyvtára 73 savai) lakhatóvá tették, majd az osztrák jezsuita tartományfőnök utasítása szerint egybenyitották az iskolaudvarral.61 január 20-án költözött be Andreas Zehetmayr páter, a Nádasdy-ház első jezsuita lakója. Több rendtag ekkor még azért nem fért el az épületben, mert „a többi szobák mindegyike teljesen tele volt könyvvel”. A hónap végére (január 30.) a Nádasdy-ház és az iskola között újabb átjárókat nyitottak, ami később megkönnyítette a könyvek mozgatását is. Január 17-én ugyanis elkezdték a száműzött prédikátorok, David Titius, Anton Reiser és Valentin Sutorius könyveinek beszállítását a lelkészlakból előbb a Nádasdy-ház üres helyiségeibe, mivel ez az iskolában való elhelyezésnél biztonságosabbnak tűnt. Itt a könyveket csoportokra osztották, és a csoportosított könyveket innen az iskolaépületbe vitték. A könyveket - feltehetően a líceumépületben - két részre osztották: 3500 kötetet „eretnek” vagy „botrányos” könyvként különítettek el, amelyeket harmadik lépésként átvittek a Salvator-templom sekrestyéje fölötti, második emeleti helyiségbe.62 (Az „eretnek” munkák számára tehát az újonnan átvett épületeiken belül egy biztonságos, de nehezen megközelíthető helyiséget találtak.) További több, mint 4000 kötetet minősítettek úgy, hogy azok katolikusok vagy nem becsmérlik nyíltan az egyházat, ezeket a sekrestye fölötti első emeleti szobába vitték át. Ugyancsak a könyvválogatás során további mintegy 2000 kötetet - mint „eretnek” duplumpéldányokat - kiselejteztek, ezeket részben darabokra vágva hasznosították (gondolhatunk a könyvek kötéstáblájának vagy gerincének tömőanyagaként használt egykorú nyomtatványlapokra) vagy elégették.63 A három prédikátor magánkönyvtára tehát mindösszesen több, mint 9500 kötetet tett ki, amelyből a jezsuiták több, mint 7500 darabot tartottak meg (köztük az „eretnek” példányokat is), és ehhez járult továbbá az egykori evangélikus líceum intézményének (ismeretlen darabszámú) könyvgyűjteménye. E tekintélyes könyvanyagot a jezsuiták feltehetően 1672 után sem szállíttatták máshová, így az a 18. század folyamán is a Szent Salvator-templom, illetverendház épületeiben maradt és hasznosult, további, eseti bővüléseivel együtt.64 A gyűjtemény története további kutatásokat kíván, itt csak a gyarapodás néhány mozzanatát említjük. A komáromi születésű jezsuita ’magister’ (később páter) Csécsi Ferenc65 1739- 61 Historia prima haius domus ad S. Salvetorem Societatis Jesu. ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattára, Bp., Ab 98., 26., vö. e közlemény 3. számú függelékével. 62 A kétosztatú sekrestye fölött az első és a második emeleten is egy-egy szoba volt kialakítva, lásd: Szent Salvator-templom, iskola és Maholányi-ház alaprajza (1783). Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Bp.), Térképtár, 112, no. 97. Készítette: Joseph Tallherr, 1783. (https://maps. hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/3984/) 63 Historia prima huius domus ad S. Salvatorem Societatis Jesu, i. m. 26-27. vö. e közlemény 3. számú függelékével. Lásd továbbá: Schönvitzky 1896. i. m. 102. (olvasati hibákkal). 64 Schönvitzky 1896. i. m. 399. 65 Csécsi Ferenc (1711-1762) magyar jezsuita, 1736-1738 magister Pozsonyban. Lukács, Ladislaus, Catalogus generalis seit Nomenclator biographicus personarum Provinciáé Austriae Societatis Iesu (1551-1773), I—III. Romáé, Institutum Historicum S. I., 1987-1988.1. 194.