Magyar Közlöny - Törvények és rendeletek tára, 1949. július-november (138-243. szám)
1949-07-01 / 138. szám
098 MAGYAR KÖZLÖNY 1040. július 1. A Gazdasági Főtanács főtitkárának 10.074—23/1949. (138) I. Á. H. számú rendelete a termelői áraknak a társulati adó, az együttes kereseti- és jövedelemadó, valamint a számhulleték termelni forgalmi adóba való beolvasztása következtében szükséges megváltoztatása tárgyában. (Közigazgatási rendszám : 10.074.) §• A 9.690/1945. (157) M. E., az 5.400/1948. (106) Kor., a 7.640/1948. (160) Korm., a 9.130/1948. (199) Korm., a 9.410/ 1948. (205) Korm., a 10.830/1948. (239) Korm., a 10.840/1948. (239) Korm. és a 11.170/1948. (215) Korm. számú rendeletekben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : A jelen rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezéseket csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha az illetékes árhatóság az 1949. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal a termelői legmagasabb árakat egyes árucikkekre vagy szakmákra rendelettel, vagy leirattal külön nem állapította meg. Ilyen külön ármegállapítás esetében ugyanis az 1949. évi július hó 1. napjától kezdve az érvényesíthető termelői ár tekintetében a vonatkozó külön rendelet, illetőleg leirat rendelkezései az irányadók.2. §. A termelő (előállító) az állna fizetést társulati adónak, illetőleg az együttes kereseti és jövedelemadónak, valamint a termelő által lerovandó számlailletéknek a termelői forgalmi adóba való beolvasztása folytán az 1949. évi július hó 1. napjatól kezdve — az 1. §-ban említett kivétellel — legfeljebb az alábbiak szerint kiszámított árakat jogosult felszámítani : a) ha az árucikk legmagasabb termelői árát az illetékes árhatóság oly módon állapította meg, hogy az a társulati adót, illetőleg az együttes kereseti és jövedelemadót magában foglalta s a termelő ahhoz a termelői forgalmi adót és a számlailletéket jogosult volt hozzászámítani (u. n. nettó ár), az új (nettó) terelői eladási árat úgy kell kiszámítani, hogy az új ár az 1919. évi július hó I. napjától érvényes — a társulati adót, illetőleg az együttes kereseti és jövedelemadót, valamint a számlailletékét is magában foglaló — új forgalmi adó kulcscsal számított termelői forgalmi adóval együtt ne haladja meg azt az összeget, amelyet a termelő az 1949. évi június hó 30. napján a termelői forgalmi adóval és a számlailletékkel együtt jogszerűen érvényesíthetett ; b) ha az árucikk legmagasabb termelői eladási árát az illetékes árhatóság oly módon állapította meg, hogy az a társulati adót, illetőleg az együttes a kereseti és jövedelemadót, valamint a termelői forgalmi adót is magában foglalta (u. n. bruttó ár) és ahhoz csak a számlailletéket lehetett hozzászámítani, új (bruttó) termelői eladási árként a hatóságilag megállapított eddigi legmagasabb termelői eladási ár 0,5%-kal növelt öszszege érvényesíthető. Az ily módon kiszámított termelői eladási ár nem haladhatja meg azt az összeget, amelyet a termelő az 1949. évi június hó 30. napján a számlailletékkel együtt jogszerűen érvényesíthetett; c) ha a termelői árat az illetékes árhatóság által megszabott árverési irányelvek (kalkulációs sémák) szerint az előállító saját nyaga köteles kiszámítani, az 1949. évi július hó 1. napja után az új termelői forgalmi adóval együtt sem érvényesíthet magasabb árat, mint amekkorát az 1949. évi június hó 30. napján a termelői forgalmi adóval és a számlailletékkel együtt jogszerűen érvényesíthetett. 3. §. Az 1. és 2. § rendelkezéseit a közületi beszerzéseknél érvénnyesíthető árak kiszámításánál is megfelelően alkalmazni kell. •* §• Mindazok a termelők (előállítók), akik az 1949. évi július hó 1. napjától érvényesíthető legmagasabb termelői árai a 2. § (1), illetőleg b) pontja szerint maguk kötelesek kiszámítani, az általuk kiszámított árat (árakat) legkésőbb 1949. évi július hó 15. napjáig a vonatkozó ármegállapító rendelet, illetőleg leirat számára való hivatkozással kötelesek két példányban az illetékes ipari igazgatósághoz ajánlott levélben bejelenteni. Az ipari igazgatóság a bejelentések egyik példányát esetleges észrevételeivel ellátva az 1940. évi augusztus hó 1. napjáig az Országos Árhivatalhoz, felterjeszti. 5. §. Azok a termelők, akik a vonatkozó ármegállapító rendelkezések szerint nettó termelői árak alkalmazására voltak kötelesek, a 4. §-ban említett bejelentésben azt is bejelenthetik, hogy a jövőben bruttó termelői árakat fognak alkalmazni és így fognak számlázni. Ez esetben a 4. §-ban megadott adatokon felül az alkalmazni kívánt bruttó árat is meg kell jelölni, összegszerűen és százalékosan megjelölve azokat az ártényezőket, amelyeket a bruttó ár a nettó áron felül magában foglal. Az alkalmazni kívánt bruttó ár nem haladhatja meg azt a bruttó összeget, amelyet a termelő az 1919. évi június hó30. napján jogszerűen érvényesíthetett. 6. §. (1) Az a termelő (előállító), aki az 1., 2. és 3. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az 1949. évi július hó 1. napja után a 2 és 3. § szerint kiszámított legmagasabb termelői áraknál magasabb árat követel, köt ki, vagy fogad el, a 8.800/1946. (169) M. E. számú rendelet szerint büntetendő. (2) Az a termelő, aki a 4. §-ban megszabott bejelentési kötelezettségének nem, nem kellő időben, vagy nem megfelelően tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és a 9.690/1945. (157) M. E. számú rendelet 8. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében 6 hónapig terjedő elzárással büntetendő. (3) A (2) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk és a 8.960/1946. (173) M. E. számú rendelet rendelkezései az irányadók. (4) A jogerős büntetőítéletet az illetékes ipari igazgatóságnak kell megküldeni. 7 §• A jelen rendelet az 1949. évi július hó 1. napján lép hatályba ; hatálybalépésétől kezdve a számlailleték áthárításának újabb szabályozásáról szóló 70.575/1949. (87 ) A. H. számú rendelet rendelkezéseit a termelői árak tekintetében nem lehet alkalmazni. Budapest, 1949. évi június hó 30-án. Vas Zoltán s. k. a Gazdasági Főtanács főttkára. A Gazdasági Főtanács főtitkárának 10.412—124/1949. (138) N. Á. H. számú rendelete a vir,(gazdasági gépek és eszközök, valamint azok alkatrészei legmagasabb fogyasztói eladási árának újabb megállapítása tárgyában. (Közigazgatási rendszám : 10.412.) A 9.690/1945. (157) M. E. számú, valamint az 5.400/4948. (106) Korm. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• (1) A belföldön előállított mezőgazdasági gépek, készülékek és eszközök, valamint azok alkatrészeinek legmagasabb fogyasztói árát az előállító gyár (üzem) 1939. évi augusztus hó 26-i rögzített fogyasztói eladási árának az alább feltüntetett — a gyártmánynak megfelelő — szorzószámmal való szorzatában állapítom meg : Szorzószám n) Traktorok, traktorekék és egyéb, traktorhoz való talajművelő eszközök ............................. 3.36 b) Mezőgazdasági kismotorok 4—6 LE teljesítményig fekvő (stabil) vagy kocsira szerelt (lokomobil) kivitelben ................................... 3.84 c) Kukoricamorzsolók (kézi, gépi), darálók, egyetemes lucernaőrlők és gazdasági darálógépek 3.84 (I) Fogatos talajművelő eszközök, nevezetesen ekék, lókapák, boronák, kultivátorok, hengerek .................................................................... 4.03 e) Velőgépek, műtrágyaszórók, szelektorok, tatárok, válogató (paddy) asztalok, magosztályozó gépek, a tengeri csírátlanítás gépi berendezései 4.03) Szecskavágók (kézi és gépi), kalapácsmalmok 4.13