Magyar Közlöny, 1993. július-augusztus (93-109. szám)
1993-08-03 / 107. szám
575/ 4. § (1) A Cstv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.” (2) A Cstv. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá: a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek és vízilétesítmények; c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület, ha ennek a tagok és alkalmazottak tulajdonba adásáról a szövetkezet közgyűlése az eljárás kezdő időpontjáig határozott, és a tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratokat is elkészítették; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely — a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján — a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel.” (3) A Cstv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket — ideértve a gyártási dokumentumokat is — kell érteni.” 5. § A Cstv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5. § (1) Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló és a végelszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről; b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint a területileg illetékes munkaügyi központokat a munkavállalókat érintő kérdésekről. (2) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval és a végelszámolóval való kapcsolat során. (3) A választmány megalakításának módját, jogosultságait, működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. (4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót, illetve a végelszámolót.” 6. § (1) A Cstv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei, (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság), a végelszámolás pedig ezen bíróság, mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. (2) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései — a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel — megfelelően irányadóak azzal, hogy a csődeljárásban és a végelszámolási eljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye.” (2) A Cstv. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az e törvényben szabályozott eljárásokban az adóst és a hitelező(ke)t kell félnek tekinteni.” 7. § A Cstv. II. Fejezete helyébe a következő II. Fejezet lép: „II. Fejezet A csődeljárás A csődeljárás megindítása 7. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A kérelem benyújtásáról az adós értesíti a bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet. (2) A csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított két éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. Ha az adós e törvény hatálybalépése előtt csődöt jelentett be, a kétéves határidőt a csődeljárás közzétételének időpontjától kell számítani. MAGYAR KÖZLÖNY 1993/107. szám