Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)
1789-06-30 / 50. szám
óra alatt az ellenségnek kemény ellent állának; de ugyan tsak midőn ez a mi Népünknek háta megi kívánna kerülni , Kapitány Kujevikhez vissza - húzák magokat, ki a’ bevágott erdőnek bal-felől való részén a’ Kotzarai hegyen áll vala, és magokat ennek Népével össze- adák , minekutánna ez minden Szélső-vigyázaton lévő Népét öszve-húzta volna, és egész Serge 545 Serijiáner ékből, az Erdő-vidéki katonaságból , egy Divisióból, és 60 Bánáti kemény lövő vadász katonákból mind együtt vala. — Alig vala ezen Nép öszvegyülve, a’ midőn az ellenség két ízben kimondhatatlan dühösséggel üte reáljok; de ámbár a’ miéinknél az ellenségnek szászna sokszorta nagyobb valt , még is ezek a’ rajok ütésnek olly álhatatos ellent állottának , hogy az ellenség mindenkor nagy veszedelmével kéntelenitteték hátrálni. — Midőn azért ezek a’ magok céljokat, tudnillik , hogy a’ mi határainkba beüssenek, minden igyekezetekkel is el nem érhették volna, és a’ közelebblévő Török faluk ez alatt a’ csata alatt mindebb Barmaikkal együtt mi hozzánk álltal-szöktenek vólna, tehát azzal elégitték ki a’magok dühös indulatjokat a’ Törökök , hogy egynéhány Falukot fel-gyújtának és meg-égetének. — A’ mi Kárunk ezen tsetepatéban 7 ember halálában került, és iy meg-Febeííttettekben. Az ellenségnek Kára tökélletesen meg nem határoztathatik; de legalább még is 200 hóltakra gondoltatik , és a’ mi népünk által prédába nyert Lovak, fegyverek, kéfék és köntösökből azt ítélhetjük, hogy nagy rangú Törökök is ejtenek el itten. — Kapitány Kufst-Wikit