Magyar Kurir, 1792. április-június (6. évfolyam, 27-51. szám)

1792-06-05 / 45. szám

Varsovból a* iratik, hogy mivel már a* Lerí* gyerek az ő Muszkával lévő háborujokban semmit nem kételkednek, oly buzgón kivánnyák ezen nyo­morúságában Hazájokat segitteni, hogy egy Vaj­daság 1 milliomot, fokán különös emberek 4, 1,1 ’s 600 arannyokat ajándékoznak a* hadra. Egy Blank nevű kereskedő 100­ ezer arannyat adott minden u’sora nélkül. — Pétersburgból költöznek haza a’ Lengyel Uraságok. Emödönk­. Tek. Borsod Vármegyében, a’mos­tani Katona szedéskor meg­­­fognak a’ Birák egy Czigány Legényt Katonának, a’ Biró az Esküttyé­­vel el­viszi az ujj Reklutát Miskóltzra assentálni, de a’ Biró és Eskütt, minthogy az ujj Rekluta Czi­gány volt szégyenlették bé menni a’ N. V-gye Tisz­­­tyeihez, és Fercselhez, monda a’ Czigány a’ Bíró­nak és Esküttnek, no­­ha kentek szégyenlik, majd bé­megyek én, a’ Czigány bé­megyen maga a’ N.­­ V-gye Házában, ’s kérdik tőlle a’ Tisztek, mi ba­jod ? Nékem, úgy mond a’ Czigány semmi bajom nints, hanem két Rekrutát hoztant. Kérdik az Urat hol vannak? mond a’ Czigány oda ki, be­hivata­tyák a’ Czigánnyal a’ Bírót és Esküttet, ’s meg­­visitérozzák mind a’ kettőt, ’s az Eskütt alkalma­tosnak találtatván a’ Katonaságra, ott maradt Ka­tonának , a’ Bírót el­ botsáttyák, a* Czigány rendes inventiójával igy adá által a* Katonaságot az* Es­küttnek, ’s igy szabadúlt­ meg a’ Kakas vér ontás­­tól Audaces fortuna juvat, timidos que repellit. Zsír

Next