Magyar Kurir, 1801 (15. évfolyam, 17-44. szám, töredékek)
1801-02-27 / 17. szám
Az Alsó Parlamentimgyiltésében is nagy lárma volt ezen a’ napon; sokan a’ministerek mellett, mások pedig ellenek voltak.• Leg gyökeresebben, de leg mérgesebben is szóllott, az Antiministerialis résznek Grey nevű nevezetes tagja, kinek ekkor mondott beszédjéböl tsak a’nevezetesebb tárgyakat írjuk itten le. ,,A’Király beszédjének első pontját az Uniót, úgymond, ő nem visgálom, hanem tsak azt mondom, hogy a’ II. Britannia és Hybernia eggyességéről 1782 ik esztendőben tett meg határozás leg jobb ’s leg hasznosabb volt, és az azólta ottan támadt gonoszokat, nem ennek a’ megegygyezésnek, hanem inkább azon erőszak tételeknek kell tulajdonítani, a’ mellyek által őket a’ nékiek engedett jurdoktól meg akarták fosztani. Óhajottam volna , a’Király beszédjében a’Hybernusok erant való engedelmes politikának ajánlásáról valamit hallani, kiváltképen pedig a’Katolikusokkal való jó bánásról, a’ kiknek igen sok reménység nyújtatott ez eránt.“ ,,A’ Király beszédjének 2 ik tárgyáról, tudniillik az északi Hatalmasságoknak öszve szövetkezésekről, én ellenkező értelemben vagyok. Talán a’ ministerek magok szolgáltanak arra alkalmatotságot. Minekutárna a’ Fr. Respublika a’ hatalomnak leg felsőbb pontyára lépett volna , és a’ Császár is hajlandó a’ velek való meg békéllésre , tanátsos lett volna az Orosz udvarnak barátságát tovább is meg tartani igyekezni a’közép tengerre nézve. — Dánia és Svédia Országokra nézve is jobban meg kellett volna a’ dolgot fontolni Egyetlen egy törvényes princípiumot sem tudok, a’ mellyel az északi Hatalmasságoknak szövetsége ellenkezne, legalább ezen törvényes bázissal . A szabad hajós szabaddá teszi az azon lévő jószágot* —■ Az 1740-ik esztendöbeli Orosz Birodalommal való villongásban megengedt? ezt a’ mi Országuok, ezt mivelte a’Hol-