Magyar Kurir, 1801 (15. évfolyam, 17-44. szám, töredékek)

1801-02-27 / 17. szám

Az Alsó Parlamentim­­gyiltésében is nagy lárma volt ezen a’ napon; sokan a’ministerek mel­lett, mások pedig ellenek voltak.­­• Leg gyöke­resebben, de leg mérgesebben is szóllott, az An­­tiministerialis résznek Grey nevű­ nevezetes tagja, kinek ekkor mondott beszédjéböl tsak a’neveze­tesebb tárgyakat írjuk itten le. ,,A’Király beszédjének első pontját az Uniót, úgymond, ő nem visgálom, hanem tsak azt mon­dom, hogy a’ II. Britannia és Hybernia eggyes­­ségéről 1782 ik esztendőben tett meg határozás leg jobb ’s leg hasznosabb volt, és az azólta ot­tan támadt gonoszokat, nem ennek a’ meg­egy­­gyezésnek, hanem inkább azon erőszak tételek­nek kell tulajdonítani, a’ mellyek által őket a’ nékiek engedett jurdoktól meg akarták fosztani. Óhaj­ottam volna , a’Király beszédjében a’Hy­­bernusok erant való engedelmes politikának aján­lásáról valamit hallani, kiváltképen pedig a’Ka­tolikusokkal való jó bánásról, a’ kiknek igen sok reménység nyújtatott ez eránt.“ ,,A’ Király beszédjének 2 ik tárgyáról, tudni­illik az északi Hatalmasságoknak öszve szövetke­­zésekről, én ellenkező értelemben vagyok. Ta­lán a’ ministerek magok szolgáltanak arra alkal­­matotságot. Minekutár­na a’ Fr. Respublika a’ hatalomnak leg felsőbb pontyára lépett volna , és a’ Császár is hajlandó a’ velek való meg bé­­kéllésre , tanátsos lett volna az Orosz udvarnak barátságát tovább is meg tartani igyekezni a’kö­zép tengerre nézve. — Dánia és­ Svédia Orszá­­gokra nézve is jobban meg kellett volna a’ dol­got fontolni­ Egyetlen egy törvényes princípiu­mot sem tudok, a’ mellyel az északi Hatalmassá­­goknak szövetsége ellenkezne, leg­alább ezen törvényes bázissal . A­ szabad hajós szabaddá teszi az azon lévő jószágot* —■ Az 1740-ik esztendöbe­­li Orosz Birodalommal való villongásban meg­e­ngedt? ezt a’ mi Országuok, ezt mivelte a’Hol-

Next