Magyar Kurir, 1804. július-december (19. évfolyam, 1-52. szám)
1804-10-19 / 32. szám
gyalog ment — a’ Szent Egyház előtt ш&г egy Svadron Méla* Regementjebeli Dragonyosság — valamint Gróf Gyulai Ignátz egy Compani* gyalogjai, és az Aradi polgárok köziül három, Kiagyar, Németh, Rátz Seregbéli Bandéristák 2 várbáli sugár ágyúval és 24 mozsárakkal a* puskázásra ás parádéra készen állottak. A* Szent Mise alatt történt tovoldoxésekre, ég szálvitokra a* korai báli helységek lakott*t istamintalan bégyűltek — az illeni fiolgálat után mind a* katonai mind a’ Világi, rangba lévő tiszt Urak , a* Földes Uraságok, és idegen vendégek a* nevezett két Vicelspány Urak által megvendégeltettek, a* holott a* Ménesi Arzízú szölld bornak gyakorolásakor: Éljen az Örökös Austriai Császár II. Ferentz! Éljen Hitvesse a’ mi ke° gyes Királynénk! éljenek F. H. Károly fővezér, és Jósef Palatinus, és minden Austriai Cs eh, fő HertzegeH ál j e nа* Вскe Ге ég, 4 e az О r szág Ebédre, ás jobb kedvre a* kint paraderező katonaság — ezer forintra menő futamát nyert* Ellve, mulatság, mindenütt lévén ■— az egiss város ki vólt világosítva — a’ hol most nyomtatás alatt lévil deák verseimen kívül — ezen Magyar Alagyás vers olvastatott, Bécs minap egy délben szemlélve az Osztrai Császárt Hogy szaporítva Örök címere fénybe ragyog; Most Pétervár át, most nékem Csámbuliholdját *) Egy valamely, ha lehet, vette szememre ! bizony