Magyar Kurir, 1809. január-május (23. évfolyam, 1-37. szám)
1809-05-05 / 36. szám
reményleni, sem kívánni nem lehet, tökéletessen által nézni tellyes tehetetlenség. Azt kívánni, hogy az ekkorig kiadott fontos történetek , egyszersmind az ármádiáknak erőlködjei , az egyes Haza védelmezőknek vitéz tétjeik és sorsok szoros öszvekötésbert, és minden lehető tudás ízerént előadassának, természetes és igasságos dolog, és ennek a’ kívánságnak annak idejében, telyes mivoltában még fog tétetödni . Azonközben egész birodalommal számot tart arra a’ Kormányszék , hogy az értelmes Publicum egy olly szempillantatban, mint a’ milyen a jelenvaló, nem fog az egyes kifejezésekre és szóbéli előadásokra ügyelni, hanem a valódi, tiszta , és egyenes értelemmel fogja azt venni és megtartani, a’ mit az a’ tárgy , mellyért Austria hadakozik , tulajdon valóságában, hiba nélkül való nagyságában és tisztaságában jelent.“ „Az idu utolsó pontjában olly próbáit adták ennek a’ Monarchiának minden lakosi uralkodó Fejedelmekhez való ragaszkodásoknak. Hazájok java ’s ditsössége eránt való buzgóságoknak, a’ ditsiretes tzélhoz való nemes lelkű egeknek, minden alatsony mellesleg való feltételeknek lemondásáról, tulajdon hasznok okos meg intéséről, és eleven szivre való verléről, magokban való bizakodásokról, akaratbéli hathatósságokról, álhatosságokról és egzességekről, mellyek által már most is az egész viág jó tettzését, jövendőben pedig egy olly helyet keresnek magoknak a krónikákban ,mellyben kevés népek lehetnek velek egyi részesek. A’ kink ma szerentséje lehet a’ közönséges lóra való nézve ,valami fontos dolgot kigondolni , csak azt mondja ki, a' mit ő előtte sok polgártársai már gondoltak ’s értettek, es a mit.