Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-03-29 / 26. szám
meghalgatása után így beszélitek külömbkülömb tagok: — Knox. — „Irlandiára nézve nem sok Jeszen 25,000 emberekből álló fegyveres erő. Ott az Országlószék ellen nem tsak a* Grófságokban, a’ hol fegyveres seregek találtatnak , hanem másutt is mindenütt, forr az ellenségeskedésnek lelke. Ki tudja, miképpen állanának eddig ott a’ dolgok, ha a’ Watterlooi ütközet olyan szerentsésen nem végződött volna réánk nézve, mint végződött? Némelyek így szóllanak,Irlandiában semmi tulajdonképpen való öszszeesküvés nintsen. Én pedig azt mondom , hogy ellenkezőt bizonyít az úgynevezett Ribbon Societas, a’ melytől minden békességszerető lakosok rettegnek. Law: — „A’ mi Ellenkező részen lévő képviselő barátaink tévelygésben vagynak , először azért, hogy azt a’ katonaságot, melynek fenntartatását Ministereink kívánják, mint békességben is fennállani fogot, úgy tartják, másodszor azért, hogy azt hiszik, hogy a’ békesség örökké tartani fog. A’ szélvész ugyan kifútta már a’ mérgit, de a’ habok még meg nem szűntek hánykodni. Anglia már sokszor úgy rajzoltatott le, mint egy oly Hatalmasság, a’ melly egy magas halomról néz le az Európai politikának véghetetlen kiterjedésű térségeire. De a’ böltsesség kívánja tőlle, hogy olykor olykor szálljon is le erről a’ halómról, *s igazittsa el a’ veszekedők között való czivakodást. A’ régiek fegyveresen festették le a’ böltsességet, mellyel azt jelentették, hogy erő nélkül a’ legjobb tudomány és példaadás által sem lehet a’ czélt elérni. — Lord Folkstone: — „Minthogy a’ külső dolgokra ügyelő Minister nintsen jelen, jobbnak tartom a’ külső Hatalmasságokhoz béfolyással lévő tárgyakról akkor beszéljeni, mikor ő is jelen leszen. Most tsak azt kérdem a’ kintstár’ Cancellariusátol, hogy bizonyos-e ő azeránt, hogy a’ jövedelemtől való adó, annyit be fog hozni, mint a’ mennyire tétettetik? A’ mi az ármádát illeti, bizonyos az, hogy mennél nagyobb kedvezés mutattatik ahoz , annál nagyobb ;béfolyást kap a’ Korona a’ Parlamentumhoz. Átaljában szollván, nállunk oda czéloznak, hogy Angliába katonai Országlást hozzanak be (halljuk! halljuk! halljuk !). Vessük tsak arra a’ Systemára , mellyet az Udvar követni kezdett, a’ klubokra , mellyek most formálódnak, ’s a’ rangoknak és rendezimereknek bőkezűséggel való kiosztatására, szemeinket. Én egész tisztelettel vagyok a’ katonaság eránt, de esmérem azt a’ nagy külömbséget is, melly a’ katonák között szokásban lévő alábotsátkozás ( subordinatio ) ’s azon érzékenység között van , mellyet a’ szabad gondolkodás és szabad élet lélekzenek az emberbe belé. Tisztjeink mind jobban jobban kezdenek különözni a’ polgári társaságtól. Midőn Carltonhouseben udvarlás van , minden utzák megrakattatva vannak katonasággal s akkor is számos katonatsoportok állanak az utzákon, mikor a’ Régens Princz ezen házba jő , a’ melly soha sem történt ekképpen, mikor a’ Király a’ Parlamentumba jött a megelégedett 20 vagy 30 emberekből álló kisérő tsoportal , azt sem lehet meg nem jegyezni, hogy a’ Hegaus Princz mindenkor formaruhában szokott megjelenni a’ Parlamentumban. Némelyeknek az effélék apróságoknak és nevetséges dolgoknak tettzenek lenni, de nem kell nékünk arról elfelejtkeznünk, hogy 15 esztendők előtt hogy folytak a’ dolgok. Én a’ Chelseai és Bagshoti oskolákkal sem vagyok meg elégedett, azért, hogy ezekben, sem nyelvekre sem tudományokra nem taníttatnak az ifjak, hanem csak katonák formáltatnak belőllök. Tartalékokra (depots) sincsen nekünk már most semmi szükségünk. Angliának mindenben gazdálkodni kell, azért, hogy ereje legyen, mikor ismét hadakozásra leszen szüksége. “ Ward : — „Az ellenkező rész 99 ezer katonából és 20 millió költségből, 150 ezer