Magyar Kurir, 1816. január-június (30. évfolyam, 1-51. szám)
1816-06-25 / 50. szám
• '■ III MIMI mumm aMM—BgHKBI&atfeateMHiBHWffiSWaBWKaatfilWWBBeMiniwiminin III 'v' Nro. 50, MAGYAR KURÍR A* FELSÉGES CSÁSZÁR ÉS APOSTOLI KIRÁLY KEGYELMES ENGEDELMÉRŐL. Indult Bétsből , kedden Juniusi 25 • dik napján, 1816-dik esztendőben, Belgium. Az ezen hónap 1 6-ikán Parisban kijött Journal General de France e’képpen irat Belga Observatorról — „A Belga Observator (úgy mond), azoknak a’ Frantziakkal ellenkező Újságoknak ,egygyike , mellyek a’ hazájokbol elszaladod Frantziák által Bmsselben és Lüttichben irattatnak, legkeserűbb szemrehányásokkal élt egygyik utolsó levelében a 1 Belga Király ellen,azért, hogy azt parantsolta vala , hogy al Lattichi Mercure-Survey iránt nevű újságnak írója, a’fennálló törvények szerént üldöztessék a’ Törvényszékek által. A 1 Belga Observator ezt a’ parantsolatot a’ Monarkhia fundamentomos törvényeivel és Consttútziójával ellenkezőnek találja lenni , az ő ítélete szerént el kellett volna várni, hogy a megsértetett Monárkhák panaszolták, avvagy hogy az újságíró ellen magok személyesen keltek volna ki Úgy ítél a’ nevezett újságnak írója, hogy az által, hogy a 1 Belga Király magát a1 dologba avatta, a’ vádoltatottnak szabad védelmezése’s az Ítélő birák’nak függetlensége , veszedelemnek tétetlek légyen ki természetszerént. A1 processusnak kimenetele azt mutatja, hogy a1 Belgiumi Uralkodónak a1 dologba való avatkozásából nem’ lett a* következés, a1 mit az Belga Observator várt volna Az a’ Theoria, mellyet ez az Observator itt, mint fundamentumot, úgy ad elő, nékünk éppen olyan nevetségesnek látszik lenni, mint a’ milyen nevetséges volt maga az az ítélet, mellyet a Törvényszék a* Mercur - Surveillantra mondott. E’ nem kitsiny dolog. Hogy, hogy! ’S hát a helybéli itélőszékeknek magoknak ne kellessék-é ez vagy amaz írót, ex officio , törvényszéki eleibe citáltathatui, ha ez az iró egy szövetséges és barátságos Monárkhát meggyaláz? Hát a’ Monárkháknak magoknak személyesen kellene-é talám az itélőszék jeleibe elő állani, ha őket valamelly pasquillans megsérteni merészli ? Az olyan Tudomány, melynek titkos czélzása a’ Királyi méltóságnak megalatsonyittatása, nem tsak nevetséges, de veszedelmes is. A’ Belga Ország,lószek az által, hogy azokat a szemtelen írókat a kik több Európai Hatalmasságok ellen kikeltek , önként való indulatból Törvényszéki éleibe citáltatta , megbizonyította azt, hogy a maga politikai kötelességei eránt igazságos és érzékeny tisztelettel viseltessék. Hanem a processusnak kimenetele azt mutatja , hogy a’ Törvényszék ezen princípiumokról éppen semmit sem tudott. Magát a’ dolgot , tudniillik két Monarkháknak megsértését , megesmerni, ’s erre a bűnre még is ily gyenge büntetést határozni, ez, minden kigondolható ügyetlen ítélet ).