Magyar Kurir, 1816. július-december (30. évfolyam, 1-52. szám)
1816-10-25 / 34. szám
^a* Az eddig volt Lordmajor 'Wood 2635? Combe 26 9 7» ’s az ő antagonistájok Smith 1653 voksokat, kaptak. Minthogy a'törvényszerint tsak azt a’ kettőt lehet a’ 26 Senátoroknak eleibe terjeszteni az egygyikűek kiválasztása ’s megerőssitese vegett, a’ kikre legtöbben voksoltak, tehát Wood és Combé feladattattak , Smith pedig kimaradott. Hanem így okoskodtak a’ Ministerek ’s az ő egyéb barátjai: Woodot nem választhatják a’ Senatorok, mert nintsen az új időkben példa arra, hogy valaki egymásután két esztendeig polgármesterkedett volna, tehát ■Combét fogják választani. Igen de Combe már megmondotta, hogy nem fogja felválalni, tehát a’ fog belőlle következni, hogy másodszori voksolásra kerül a’ dolog, ’s ekkor talám Smith fog, az ő barátjainak iparkodásaik által több voksot kapni. — Hanem nagyon megtsalták magokat a’ kik így okoskodtak, mint hogy a’ későbbi levelekben, a’ mellyek Oktob. 8-dikan indultak Londonból, ezeket olvassuk: —“ ,,Az a’ vetélkedés, hogy ki legyen jövendőben a’ Londoni Major , ma elvégződik , ’s az Aldermánok tsakugyan jónak tuláják telyesíteni a’Londoni lakosok’ kívánságát. Woodot jövendőre is megerősítek a Polgármesterségben. Úgy vélekednek, hogy az Aldermánok, kik külömben mind is’ Ministeri részen vannak, azért engedtek ezen dologban a’ népnek, hogy attól tartottak , hogy ha másodszori voksolásra botsának a’ dolgot, a’ polgárok az által még jobban felingerlődnek, ’s majd a’ Parla mentomi képviselőknek választatásakor is mind olyan emberekre Fognak voksolni , kik a’ Ministerekkelellenkező részen vannak ; így ellenben, talám inkább el fogjak ezérjokat élni a’ Parlamentumbeli képviselőkre nézve.“ Mitsoda arlaidonyágú ember legyen ez a’ Wood a’ maga hivatalos fojlalatosságaiban, megítélhetni a következő leírásból; — .Mikor tavaly Polgármesterré tettek, első gondja volt a’ Londoni utzakon egész éjjélenként rajmoldjára nyüzsgő szajhákat öszsze fogdostatni. A’ politziai katonáknak ,a kik itt Constableseknek neveztetnek) egy tsoportját maga mellé vévén, maga rendre vette az utzákat, ’s minden külömbség nélkül minden magánosan járkáló aszszonyembert öszszefogdostatott, ’s a’ város’ házához vitette őket, ’s a’ következett napon mind maga személyesen kikérdezte. A’ vidékieket, szüleikhez és atyákfiaihoz a’ falukra, vagy a’ közönségekhez haza küldötte, hogy, ha lehet , tsináljanak betsületes személyeket belőllök. A’ kik rút keresetieknek mórijáról igen nagyon esmeretesek voltak , azokat fonó ’s egyéb dolgozó házakba záratta , és ha szintén czélját egészszen el nem ér' hette is, mint hogy az apák és anyák el romlott gyermekeiket magokhoz sok helyeken viszsza nem fogadván , ezek rongyosan ’s koldus ruhában Londonba ismét tsordásan viszsza sereglettek , a’ hol ismét öszsze fogdostattak , megintettek , de mint hogy egyebet nem lehetett vélek tenni, más nap reggel ismét szabadon botsáttattak —’s noha, így szóll az izó, e’ még most is mind így foly — annyit azon közben tsakugyan meg is véghez vitt Wood, hogy legalább már most egy kevéssé vigyázóbbakká lettek ezek a’ szép személyek, ’s legalább éjfélkor elszéllednek az utzákrol, holott eddig virradtig sereglettek, tolvajoknak és minden egyéb feslett életű embereknek társaságokban, az utzákon. A’ tolvajoknak, orgazdáknak , ’s az éjjeli rész vigyázóknak is nagy ellensége ez a’ Wood. Beszéllik, hogy egyszer, valami napszámos ruhába öltözvén, ’s valami molyót a’ hónya’ alá vévén , éjjel elindult egygyik útzár*. Az éjjeli vigyázóknak meg leven parantsolva, hogy ha valakit valami e féleves éjszaka az utzán találnak , megvisgálás végett a’strazsaházhoz k igérjek , tehát Woodot is nyogszóik'a'ta egy ilyen vigyázó, hamar ő egy tallért nyújtott néki oda, ’s a’ strázsa minden további köteledzés nélkül elbotsátotta. Tovább menven , 'ő egy más suazsa által ismét megszal-