Magyar Kurir, 1818. január-június (32. évfolyam, 1-50. szám)
1818-01-13 / 3. szám
Ill MAGYAR KORI Bésből, Januárius’ 13-dikán 1818». Nagy Britannia. A’ Királynak lelki ’s testi állapotjárol ilyen környülállásos tudósítás volt legközelebb a’ közönséges levelekben téve, egy Londonban költ irás után . Az a hír, hogy a’ Király mind szemeinek világától , mind pedig túlélnék hallásától megfosztaloa volna, egyátallyaben nem igaz.. Sőt inkább mintha tsak látásának fogyatkozását hallásának tökélletességével akarta volna kipótolni a’ Gondviselés , ő Felsége igen jól hall. Mikor tsendes lélekállapotban van, isupa járásokról nem tsak azokat meg tudja esmerni, a’ kik hozzá közelitnek, de még azokat is , a’ kik előtte elmennek úgy hogy neveken szólitja őket. Minthogy tsak kevés szent élteknek szabad hozzá menni ; tehát rendszerént ez a’ mulatsága , hogy azokat neveken szóllongatja , a’ kik elötte elmennek. Felségének életemódja minden erőtlensége , és korossága mellett is úgy megy most is , mint az előtt. Korán kel fel; 8 órakor fölöstökömöl, 1 órakor ebédlel , és mikor gondolkozó tehette’ge tsendesen van, maga szabja ki, mit akar enni. A’ legfelsőbb Pacsi (nemes ifjú) , a’ főorvossal ,együtt teszik szüntelen mellette a’szolgálatot. Szobájához közel egy befedett’ folyosó van, hogy abban fel ’s alá sétálhasson ; de mostanában nem vette semmi hasznát, mivel a’mint maga mondja, semmi gyönyörűséget nem talál benne, szeme világának fogyatkozása miatt. 13 szobáidban lakik mindőszve mellette lévő szolgálatot tevő személyekkel együtt. Mikor a’ Királyné Windsorban van, rendszerént reggeli 16 óra tájban szokta őtet Willis Doctoricl kísértetve meglátogatni. Egy írásban e’ következendő historiátska van róla elő adva. A’ Királyt egyszer a’ vadászaton éppen akkor lepi meg egy szörnyű nagy fergeteg, mikor éppen a’ társaságától ő Felsége egy kevéssé eltávozott. Tévedtében egy paraszt kalyibára akadt, mellynek ajtaján bekopogatván, midőn belépett volna, látta , hogy a’ parasztnak a’leánya a’ tűz mellett ludat pirit, de nem nyárson, hanem egy kötél darabon. A' Király addig tölti a’leányai az időt, hogy egyszer haza jön maga a’ paraszt. Ez ő Felségét mindjárt megesmervén , tiszteletét minden módon ki akarja mutatni. A’ Király barátságosan bánt vele , és mikor elment , Gvinéet hagyott a’tűzhelyen, hogy azon a’ paraszt venne nyársot magának. * * * Honé arra a’ Politikai Katekhizmus írásáért nagyon rá hjfasztottak. Ámbár az ellene indított per reá nézve nagyon kedvezően ütött is ki, az Esküttek törvényszéke minden vád és büntetés alól feloldozván őtet, abból a’ szempontból, hogy nem istenkáromlás volt az ő tzélja, hanem hogy a’ szent dolgoknak palástja alatt a’ Ministereknek adná tudtokra hibájikat, és kötelességeiket; mindazáltal mind e’ mellett is, hogy a’ keleptzéből egészen kifejthesse magát, nem tsak égtől földtől menti magát, hogy ártatlanúl esett a’ hibába, és hogy könyvét híre * X *