Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)

1819-04-02 / 26. szám

„finnen 'Hatalmát tirannussággá teszi.“ — Azt mondja az iró ezen szavak után, hogy ily régiek lévén Spanyolországban a’ liberalis gondolatok, megérdemle­­nék az oltalmaztatást. Az írója ezen Londoni Spanyol Új­ságnak az a’ Don Estrada, a­­ki­­1808- ban As­túr­iai Fő i Prokurator lévén, mint azon tartománynak első polgári Tisztje, minden Felső Rendelésnek el­várása nélkül a’ Frantzia Császár ellen hadat szent, a’ tartomány kikötőhellyeit az Anglusoknak, kik akkor Spanyolor­szággal még háborúban voltak , kinyitot­ta, ’s Angliába követeket küldött a’ Na­poleon ellen való Szövetség iránt való alkudozás végett. A’ liberalis gondolko­dás’ princípiumainak és Hazájának na­gyon buzgó oltalmazója lévén, azért ölet a’ Cortesek egész Andalúzia’ Felvigyázó­jává tették. Ezeknek eloszlattatások után halálra ítéltetett, ’s életét Angliába való futása által tartotta­­ meg, a’ hol egy idő ólta Újságot ad­ ki. A’ Londoni politziai tisztek (Scheri­­fek) panaszló ir­ást adtak­ be a’ Parlamen­­tum elejébe a’ fogoly embereknek meg­­sokasodására nézve, azt erőssitvén, hogy a’ fogházak úgy tele vannak , hogy egy személyre való üres hely sints több. Grattan, az alsó házban jelentést tett, hogy April. 22-dikén jovallást fog tenni a’ Romai Catholicusoknak az An­gliai telyes hazafi iusokkal való élésbe fejendő betétettetéssek (emancipaltatás­­sok) ezárt. A’ Nagy Britanniai Régens Princz Udvari­ Házmestere meghatározván 24,000 font Sterlinget (mintegy 240,000 forin­tot) hagyott hátra. A’ Morning Chronicle így ír a’Ka­­diksban készületben lévő Amerikai expe­­ditzióról: — „Ezen expeditziót, mint ír­ják , az új Minister Casa- Irujo nagyon hatalmassá akarja tenni ; épo Ánglus,­­Frantzia, Hollandus, Pruszszus, Své­tziai, Dánus, és Portugallus szállító ha­­jókról beszélnek , hogy Apri’is’ elején a’ Kadiksi kikötőhelybe öszszegyülekezvén , ott 20,000 emberekből álló fegyveres se­greget felvesznek, ’s azért onnét útjokat Amerika felé fogják intézni. Mi úgy vé­lekedünk, hogy Spanyolország s­em elég­séges ,ily nagy expeditziója ; mert ez erőssebb lenne, mint­ a’ milyent Anglia is valaha látott. Az az expeditzió, mel­­lyet a’ Frantzia háború ideje­­alatt Anglia egyszer a’ Helderre, Hollandia’ északi tsútsára küldött volt, 78,000 tonna ter­het tett és 15,éop emberekből álló sere­get vett­ fel, ’s már három hétre nem volt ivó vize. Melly véghetetlen holmik szükségesek arra, hogy 20,000 embert az Atlanticus Oceanuson által lehessen szállítani ?“ Frantzia Ország. A’ Nism­esi újságlevelek annak akar­ják tulajdonítani az ott előfordúlt zen­gést, hogy Hue­t nevű játékos Parisból oda menven, mind tsak új fizetésért jád­­zott; a’ kik előre­­befizettek (abonnéroz­­tak) volt, nem botsáttattak­ be. Minden nap’ ott volt a’ játékjelentő ezédután az: Abonnement suspendi­. A’ Párisi Jo­urnal du Commerce azonban azt mond­ja , hogy ő magános tudósítások után erőssitheti, hogy azólja, hogy annak hi­re Nismesbe megérkezett, hogy az eddig való Választás’ módja meg fogna változ­ni , ’s hogy eszszerént az Ultrák a’ ma­gok fontosabbságokat ismét viszsza fog­nák kapni, naponként hangosabban kez­dettek a’ Protestánsok fenyegettetni, mind addig, míg Mártz. fl­dikán a’ játéknak végződésekor a’ theátrom előtt rút erő­szakoskodásra került a’ dolog, a’ melly, most itt majd­­amott, még 9­5 dikben is folyt. Ezen lármázásoknak eltávoztathatá­­sára nézve két proklamatziók intéztettek a’néphez, mellyekben ezek mondattat­ok: *— „Minthogy egy időtől fogva est­

Next