Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-04-02 / 26. szám
„finnen 'Hatalmát tirannussággá teszi.“ — Azt mondja az iró ezen szavak után, hogy ily régiek lévén Spanyolországban a’ liberalis gondolatok, megérdemlenék az oltalmaztatást. Az írója ezen Londoni Spanyol Újságnak az a’ Don Estrada, aki1808- ban Astúriai Fő i Prokurator lévén, mint azon tartománynak első polgári Tisztje, minden Felső Rendelésnek elvárása nélkül a’ Frantzia Császár ellen hadat szent, a’ tartomány kikötőhellyeit az Anglusoknak, kik akkor Spanyolországgal még háborúban voltak , kinyitotta, ’s Angliába követeket küldött a’ Napoleon ellen való Szövetség iránt való alkudozás végett. A’ liberalis gondolkodás’ princípiumainak és Hazájának nagyon buzgó oltalmazója lévén, azért ölet a’ Cortesek egész Andalúzia’ Felvigyázójává tették. Ezeknek eloszlattatások után halálra ítéltetett, ’s életét Angliába való futása által tartotta meg, a’ hol egy idő ólta Újságot ad ki. A’ Londoni politziai tisztek (Scherifek) panaszló irást adtak be a’ Parlamentum elejébe a’ fogoly embereknek megsokasodására nézve, azt erőssitvén, hogy a’ fogházak úgy tele vannak , hogy egy személyre való üres hely sints több. Grattan, az alsó házban jelentést tett, hogy April. 22-dikén jovallást fog tenni a’ Romai Catholicusoknak az Angliai telyes hazafi iusokkal való élésbe fejendő betétettetéssek (emancipaltatássok) ezárt. A’ Nagy Britanniai Régens Princz Udvari Házmestere meghatározván 24,000 font Sterlinget (mintegy 240,000 forintot) hagyott hátra. A’ Morning Chronicle így ír a’Kadiksban készületben lévő Amerikai expeditzióról: — „Ezen expeditziót, mint írják , az új Minister Casa- Irujo nagyon hatalmassá akarja tenni ; épo Ánglus,Frantzia, Hollandus, Pruszszus, Svétziai, Dánus, és Portugallus szállító hajókról beszélnek , hogy Apri’is’ elején a’ Kadiksi kikötőhelybe öszszegyülekezvén , ott 20,000 emberekből álló fegyveres segreget felvesznek, ’s azért onnét útjokat Amerika felé fogják intézni. Mi úgy vélekedünk, hogy Spanyolország sem elégséges ,ily nagy expeditziója ; mert ez erőssebb lenne, mint a’ milyent Anglia is valaha látott. Az az expeditzió, mellyet a’ Frantzia háború idejealatt Anglia egyszer a’ Helderre, Hollandia’ északi tsútsára küldött volt, 78,000 tonna terhet tett és 15,éop emberekből álló sereget vett fel, ’s már három hétre nem volt ivó vize. Melly véghetetlen holmik szükségesek arra, hogy 20,000 embert az Atlanticus Oceanuson által lehessen szállítani ?“ Frantzia Ország. A’ Nismesi újságlevelek annak akarják tulajdonítani az ott előfordúlt zengést, hogy Huet nevű játékos Parisból oda menven, mind tsak új fizetésért jádzott; a’ kik előrebefizettek (abonnéroztak) volt, nem botsáttattak be. Minden nap’ ott volt a’ játékjelentő ezédután az: Abonnement suspendi. A’ Párisi Journal du Commerce azonban azt mondja , hogy ő magános tudósítások után erőssitheti, hogy azólja, hogy annak hire Nismesbe megérkezett, hogy az eddig való Választás’ módja meg fogna változni , ’s hogy eszszerént az Ultrák a’ magok fontosabbságokat ismét viszsza fognák kapni, naponként hangosabban kezdettek a’ Protestánsok fenyegettetni, mind addig, míg Mártz. fldikán a’ játéknak végződésekor a’ theátrom előtt rút erőszakoskodásra került a’ dolog, a’ melly, most itt majdamott, még 95 dikben is folyt. Ezen lármázásoknak eltávoztathatására nézve két proklamatziók intéztettek a’néphez, mellyekben ezek mondattatok: *— „Minthogy egy időtől fogva est