Magyar Kurir, 1819. január-június (33. évfolyam, 1-50. szám)
1819-01-26 / 7. szám
VII. MAGYAR KU Bétsből, Kedden, Januarius’ 25-dikán 1819. Olasz Ország. Mihály Orosz Nagy Hertzeg, utozását Német Országról Hehétzián által Olaszországba vévén, Majlandból, hol öt napokig tartózkodott, Januárius’ 5-dikén Párma felé tovább indult. Pármából már Modenába is megérkezett volt ő Cs. Nagy Hertzegsége Jan. 7 - dikén. A’ Spanyol (idősb) Királynénak halála, így szólt az egygyik Bavarus újság, Romában nem Jan. 5-dikén, hanem adikán történt. A’ két leányai, kik halálán jelen voltak, mind ketten Albánéba vették útjokat Romából. Nagy méltóságú Esterházy Miklós ő Hertzegségéről néhány heteknek előtte olvastak vala, hogy abba a’ társaságba , melly oly czélzással állott öszsze, hogy a’ Tiberis vizében találtató régiségeket kikerestesse, ő Hertzegsége is beállott volna. Mostan Magyarország’ Palatínusáról Jósef ő Cs. K. Fő Hertzegségéről olvassuk, hogy Romában járván ő Cs. K. Fő Hertzegsége is részesévé lett ezen intézetnek. Sok fő és nagy emberek egygyesitették vagy öszszezsatolták már magokat ezen czélzásra, melly azt bizonyítja, hogy nagy következéseit lehet ezen iparkodásnak egyéb tekintetben is, de kivált a’ mesterségekre nézve várni, a’ melly reménység,k vált a’régiségeknek kedveltőit ’s esmerőit táplálja nagyon. Esmeretes dolog a’ történetek’ írásából, hogy Piomának sok nagy és gazdag emberei, kik a’ Respublikának felfordulása után, az azt követett kegyetlen Fejedelmeknek üldöztetéseik, ’s a’ Gothusok, Vandalusok ’s egyéb durva népek pusztításaik alatt, rész szerént számkivettetés, részszerént egyéb üldöztetések miatt a’ várost oda hagyni kéntelenittetvén, sok drága vagyonaikat, mellyeket el nem vihettek, inkább, hogy se’üldözőiknek kezekre jutni engedtek volna, a’ Tiberis vizébe hánytak. Ide járul, hogy a’ Tiberis egész hidakat minden rajtok találtatott álló képekkel ’s egyéb czifraságokkal, egész templomokat, nagy palotákat ’s épületeket, Oltárokat, képeket, ’s egyéb afféléket, a’ mik az ó partjait ékesítettek, gyakran elrontván, elragadozván, a’mélységbe temetett. Az Aeskulápiusnak szenteltetve volt, tsupa márvány állóképekkel ’s templomokkal czifrálkodó szigetet is így nyelte ’s temette el ezen víz. Hogy egyebeket elhalgassunk, melly sok pogány istenképek belé hányattattak ’s te tetteitek a’ kereszténységnek elhatalmazásakor, beszéltek a’ történetírások. Melly sok efféle drága régiségekre találtak már eddig tsak történetből is a’ hajósok? ’s mit nem lehet a’ mostani, ily sok honnyi és idegen Nagyoknak ’s Gazdagoknak egygyesületje’ iparkodásától, ’s minden féle ahozkivántató masinák által vall keresgéléstől, áskálásától, reménlem, ha már tsak történetből is ily sokat megtaláltak ? Frantzia Ország. Megszűnvén , mint említettük, » X + * *