Magyar Kurir, 1822. július-december (36. évfolyam, 1-53. szám)
1822-08-02 / 10. szám
jük, hogy egy oly verekedés után tökéletes csendesség uralkodott volna a’Fővárosban ? S ha csak ugyan csendesség uralkodott, az nem egyéb volt a’ rettegés borzasztó csendességénél, melly néma kétségbeeséssel várja a’ közellévő hazafi, háború’ kiütését. Az alatt a’ Cortesek’ állandó Deputatiója’ előterjesztéseire azt felelte a’ Király, ,,hogy szívesen óhajtaná a’vérontást megszüntetni, de az óhajtáson kívül mást „nem tehet’s egyszersmind úgy nyilatkoztatta ki magát, „hogy Gárdáinak fegyverből való kivetkeztetése, Királyi sze,,mélye’ méltóságával ellenkezik.( Ezen felelet tüzes vitatásokra adott alkalmatosstlgot. Végre meghatározták, hogy a’Királynak kereken kimondják, „hogy lehető „egyezés végett s arm.K mejtbizonyitására, hogy a’ Király tökéletes szabadság„ba van (!) múlhatatlanul és szükséges„képen, áttett hitekhez hív alattvalókra „kell bízni Királyi személyes őrizését, ’s „éppen nem Gárdákra , kik hitelt felül „múló árúlással, legfeketébb hitszegéssel „mocskolták bé babérjaikat.A Kiki egyszerre által láthatja, hogy ezen tanácsadások által csak a’ Király’ személyét akarták a’ magok keze közzé keríteni, melly megtörténvén, a’Király’ követőinek minden mozszanásokat meggátolhatnák azzal a’ fenyegetődzéssel, hogy egyetlenegy lépésekkel annak életét veszedelmeztethetik. Szerencsétlenségből elfogadta a’ Király ezen hirtelen tanácsot, maga el nem határozásából e, vagy a’ választást nem engedő kéntelenségből, nem bizonyos. Tüstént parancsolatot vett a Vezér- Kapitány , hogy a’ boldogtalan egyezést venné munkába.• E’ szerint Ferdinand, a Riego és Descamisadosok foglyává lett •, és az elsőt talán Spanyol Ország Rober s pierréjévé szánták a’fátumok, a’ mint hogy az utóbbiak már is valóságos Sansculettjei nékie. Mit tesznek majd a’fogollyal, könnyű előre ellátni. Valameddig azt látják, hogy nevének s tekintetének árnyékképe segíti őket czéljok fele, mind addig egy újjal sem illetik, sőt inkább Királyhoz illő tiszteletet ’s hódolást mutatnak külsőképen; szent szemébe iránt viseltető határtalan szereteteket, ’s Királyi méltóságához való buzgó ragaszkodásokat, csapodávúl hazudozzák. Mindent a’ Király nevében ’s tekintete által javallattak és hajtanak végre*, s mind addig űzik ezen szemfényvesztést, míg csak annak tovább űzése magokra nézve veszedelmesnek nem látszik. Akkor, — ne talán igen nagy lenne csalatásunk — akkor látjuk meg , mi a’Király egy pártos fél’ kezei között, — akkor látjukmeg, mit nyert vele, hogy a’ spellette' utolsó csepp véreket is kiontani kész Viteleit’ olztott hitekhez hív alattvalóknál keresett oltalmat. Hiszen az öletett hitek, nem egyéb hitetlen hamis esküvésnél, melly őket, ha valamire, bizonyosan a Monarchia’ lerontására kötelezi. Pilote nevű Párizsi Újság után mondva, legkevésbé sem takargatta a Cortesek’ állandó Deputatioja , hogy végső eszközökhöz is kész lett volna nyúlni , mert nyilván tudtára adta a Királynak, hogy ha tüstént ki nem szabadítja magát a’ fogságából (így nevezték a körülte lévő hűséges barátokba vetett bizodalmát) , a’ Constitutzió erejénél fogva Régenséget kentetlen kinevezni. • Ha már általjában ellenkezett volna Ferdinánd, ugyan kit tettek volna Régenség ! Talán Riegót? kit a’ pártján lévők ízetlenül Spanyol Ország Washingtonjának nevezgetnek ! Ezen történetek, mint előre el lehetett gondolni, nagyon rájok ijesztettek a’Citybeli pénzkupeczekre. A’ Spanyol kötelező levelek Woium