Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)
1823-04-08 / 28. szám
ffW 219 MW gyermekek veszték-el életeket. Szokás ugyan is, minden esztendőben, hogy farsangon nagy számú fijű gyermekek vezettetnek processióval a’ templomba ’s ott kenyeret ’s egyéb élelemre valót kapnak. Hogy a’ lármától és tolongástól a’ nagy útszakon mentek legyenem, a’ dei Minori Osservanti nevezetű Klastromnak a’ templomhoz szögellő folyosóján szokták őket a’ templomba vinni. Félvén most azoknak nagy tolongásától, kik éppen ezen templomból jöttek (kik közetszámos meglett idejű személyek is találtattak, kiknek semmi jussok sem volt a’ gyermekek közzé elegyedni), nagy bajjal jutottak el a’ Klastrom folyosójának másik végén lévő kapuhoz, a’ hol majd a’ kenyeret osztogatják ’s a’ hova hat lépcsőn kellett felmenni; a’ kaput azonban zárva találván ’s ott igen is setét lévén, a’ lépcsőkön lévő gyermekek letaszíttattak, ’s a’ hozzájok közellévők által, kiket más tolonyok nyomtak, kegyetlenül öszvetapostattak. Török Birodalom. A’ közelebbi Levelünkben rövideden említett dolgoknak bővebb környűlállásai a’ következendők: A’ tisztségéből elbocsáttatott Nagyvezér Abdullah Basa , felejthetetlen szolgálatot tett a’ Török Birodalomnak azzal, hogy egyenessége és állhatatossága által, felnyitotta a’ Szultán’ szemeit Halét Efendi iránt. Követőjéül Ali - Bei neveztetett, ki hajdan nevezetes tisztséget viselt a’ Szerálba, mellytől Halet Efendi által elesvén, azolta magát hátravonta, hanem a’ Szultán még is mindenkor becsülte. Szolgálatján kívül szoros egybeköttetésije jött a’ Törvénytudókkal, kik őtet a’ Státus tisztségére készíték, ’s a’ kiknek köszöntheti mostani méltóságára emeltetését is. Azon bizodalom, mellyre Halet’ esete oka a’ Törvény tudó - kart méltoztatja a’ Szultán, jele az ő okosságának. Mert a’ félelmes Jántsárok, kik különben az utóbbi időkben csendesen viselék magokat, csupán akkor veszedelmesek, ha a’ Törvény tudó - kar javalja czéljaikat, vagy őket tulajdon plánumainak eszközeiül használja. A’ Tövénytudók’ tekintete nélkül keveset vagy semmit sem tehetnek a’ Jántsárok, ’s habár némelly kicsapongásokat követnek is el, hanem a’ Birodalom alkotmányának soha sem árthatnak. Azért is azt hiszik, hogy bizonyos lévén az új Nagy-vezér a’ Törvénytudók segedelme felől, a’ kormányba majd fontos javításokat hoz bé. Syra Szigetét, melly az Insurrectióban nem veve részt, darab idő ólta számos görög hajók ostromolják. Ezen hajókból már egynéhány ezer ember kelt ki a’ szárazra, kik vérengezve pusztítanak. Ezek többnyire római szigetbeliek és Isparióták, ’s egymással mintegy vetélkedve rabolják ki a’ fegyvertelen lakosokat, kiknek egyéb bűnöket nem hányhatják szemeikre, minthogy a’ régi igazgatás mellett híven regmaradának. Csaknem e’ szerint kezdődött Scio szigetének veszedelme is, mellynek okául egyedül a’ Törököket akarák vetni. Syrában a’ többek között a’ franczia Consul háza is kiraboltatott ’s felgyújtatott. Mellyről tudósíttatván a’ Smyrnai franczia Commendans, elküldött két hajót oda, olly parancsolattal, hogy vennének elégtételt. Ugyan ezen Commendans egyszersmind mindenfelé kihirdetteté , hogy a’ franczia Igazgatás meg nem ismeri az Insurgensek’ ostromló Decretumát, s ennélfogva egy franczia hajó se engedje meg nektek a’ motozást, sőtinkább minden efféle próbatételnek, erővel is ellentálljon.