Magyar Kurir, 1823. január-június (37. évfolyam, 1-51. szám)

1823-06-10 / 46. szám

A’ Moniteur következendő tudósítá­sokat közöl Majus’ 29d. a’ Cataloniai Ar­madáról : Gerona , Május 26d, 1823- „Gen. Donnadieu Manseraban van. Az ellenség, mellynek ereje 1000 ember­ből ’s 150 lóból állott, védelmezni akará eleinte ezen állását; de azután csakhamar szaladásnak vette a’ dolgot. Gén, la Ro­che - Aymoto nyomba követé Monistrot de Montferrat felé, ’s megölt 15 embe­rét, néhányat pedig elfogott.** ,,Mina odahagyá Moyát Május’ 2id. reggeli 3 órakor. Elsőben Casteltersolba ment,­ onnan San Feliu de Codinasba, Caldasba, Tarrasába, Sabadellbe, és San Cugátba.“ ,,Gen. Curial mindegyre ostrom alatt tartja Matarót és Granollerst.­* „A’ 4d. Armada - testnek különbféle osztályai parancsolatot vevének a’ Barce­lona felé való előnyomulásra, de azért a’ nevezetesebb helyeket, ezentúl is ostrom alatt tartjuk.“ Perpignanba olly tudósitás é­rkezett, hogy a’ Lacroix osztálya (a’ 2d. Armada­­testtől) , melly arra rendeltetett, hogy Minát hátfelől szorítsa, ’s egyszersmind Leridát ostromolja, ak elment az Ebrón, hogy a’ Lorerdő osztályával, melly ugyan azon Armada - testhez tartozik, ’s utóbb Calatayudb­an feküdt, egyesülhessen. Gén. Molitor pedig, ki személyesen az Ebro’ bal partján volt, Calatayudba tévé­ által had­iszállását. Azt erősítik, hogy Moli­­torn­ak egész Armadája mozgásba jönne: a’ I.overdo osztá­l­ya ugyan is parancsola­tot vett a’ Cuencaba menetelre, hogy Gén. Obertnek Ma­urit felé előnynmúló bal szár­nyát fedezhesse , az alatt míg a’ Lacroix osztálya a’ könnyű lovasság’ nagy részé­vel , Molit­ornak személyes vezérlése alatt majd Valenczia tartományának térségeire megyen, hogy Valencziát megszállhassa. Ballesteros Cuencánál feküdt. A’Leridai őrizet hasznára fordítá a’ Molitor sere­gének elmenetelét, ’s Calaf felé előrenyo­mult, a’ hol a’ Hit­ármadabelieket, kiket Morales vezérlett, megverte. Gén.Man­so , ki Tarragonánál feküdt, hasonlóké­pen megmozdult, ’s vagy Arragoniaba vagy Cataloniának nyúgoti részére igyek­szik. A’ Journal des Debats így ír Má­jus’ 29­.: „Az Abisbált illető tudósítások bizonytalanok, ’s ellenkeznek egymással; ném­ellyek azt állítják, hogy Armadájának Tisztjei által letétetett , hanem a’ közle­génység pártját fogja; mások, hogy Com­­mandóját, volt Gárda Tiszt Gróf de los Rios vette által, ki a’ Király iránt külö­nös hívséggel viseltetik. De legyen bár miként a’ dolog, a’megtörténtekből elég­gé világos, hogy az Abisbal levele ’s vi­selete, szakadást szerzett a’ constitutes seregek között, ’s a’ Corteseknek halálos döfést adott. Ki védelmezi most már ezeket? Legjobb katonájik, kiknek szá­mok úgy sem megy többre 15 — 20,000 embernél, a’ Mina, Ballesteros és Abis­bal vezérléseik alatt valának (Morillo 12 vagy 1560 Rekrutánál többet nem tudott egybeszerezni). Mina a’ Cataloniai hegye­ken szévedez, ’s utóbb Barcelonába veszi magát, a’ hol rolleját tökéletesen bévég­­zi; a’ Ballesteros serege csaknem egé­szen szélytoszlatott; az Abisbálé nemkü­lönben közel van szélytoszlatásához. Ve­zérének kinyilatkoztatott vélekedésénél fogva; ’s méltó még megjegyezni, hogy az Ybisbál serege, midőn Madridot oda­hagyá, éppen nem Sevilla felé indult, ha­nem Talavera de la Reynan keresztül, Extremadurának tartott. A’ Corteseket e’ szerint, csupán Riego és Outroga védel­mezik még egynéhány Militziával. Körü­löttük az egész Ország lázzadásban van. Tudva lévő dolog továbbá, hogy Anda­ -

Next