Magyar Kurir, 1827. január-június (41. évfolyam, 1-52. szám)
1827-05-01 / 35. szám
is' 85. AGYAR KORI Indult Bécsből, Kedden, Május 1 1-sején, 1827. Görög Országi Tudósítások. Görög ország* jelenvaló állapotának értelmesebb képzetésére nézve ide teszünk a’ Görög közönséges újságnak Mártz. 17- dikén költ darabjából egy boszszankodó előadást, melyet ezen Újságnak írója, mint magát kifejezi, a’ fetsegők ellen kiadott:,, ,,A’ Nemzeti Gyűlés’ Biztossága által e’ napokban kiadatott Hirdetésből, megérthette (így szólt az író) a’ Közönség, hogy némelly fetsegő emberek, mitsoda botránkoztató híreket hintettek széllyel, a’ végre, hogy a’ Görög Nemzetnek nyughatatlanságot okozzanak, 's Angliának erántunk való czélzásait gyanúsokká tegyék. Méltó ezen botránkoztató híreknek * a* kútfejeiket megesmérni. A’ mesélők,mint ők mondják, a’ múlt esztendőben Nov. 29-dik napjáról egy levelet vettek Párisból Lainés Villevéque úrtal. A levélben illy sorok fordúltak elő: — „ „Frantzia ország és Anglia folyvást „iparkodnak azon, hogy a’ Görög hadakozásnak véget vethessenek; hanem Frantzia ország Constitútziós Monarckhát, Anglia ellenben Moreának egy „Hospodárt, ’s Krétának és az Archipelagusnak is egy hasonló Hospodárt, kívánnak adattatni, a’ melly Hospodárok a’ Török Császártól függjenek „és néki adót fizessenek ; melly szerént „tehát a’ Suli Hősei (a’ vitéz Sulióták) ’s ,,a’Rumélióták, ismét viszsza esnének a’ „Törökök’ járma alá, kiknek az Aetoliai, „Livadiai , és Akarnániai Eparchiákon. .,’s a’ szent Athéné városán kívül, még,a’ Korinthusi vár is viszsza adattatna.“ „Nints szerentsénk esmérni Villevéque urat;tsak azt tudjuk felőlné, hogy ő nem tagja se az Anglus se a’ Frantzia Ministerek’ tanátsának , hogy valójában tudhatná azt, a’ mit eme’ két Udvarok’, Görög országnak jövendő sorsára nézve magokban meghatároztak. Azt is tudjuk, hogy maga ezen úr is készített legelőbb egy plánumot, mellyel osztán a’ Párisi Görög Egyesületnek utasitása szerént, Roche Generálisnak kellett volna Görög országban végre hajtani; e’ volt az a’ plánum, a’ melly Görög országnak olly sok nyughatatlanságot és a’ Görögök között olly sok beles üseghasonlást okozott; de végezetre azt is tudjuk, hogy a’ Frantzia Országjószék, ámbár ő (Villevêque úr) azzal ditsekszik , hogy ennek minden titkos gondolkodásait jól ismeri, a’ Villéveque úr plánumát meghatározott módon hibáztatta és viszsza vetette. Valyon az ő mostani új levele nem az ő viszsza vettetett plánumának folytatása-és nem tudjuk, de sokak úgy ítélnek, hogy ő, minekutánna az ő első próbatételei semmivé lettek, az oka megváltoztatta az eszközöket és utakat, mellyek által azokat el akarta érni , hanem ezélzásai még most is megvagynak. „Nem lehetetlen dolog, hogy az író (Villevéque úr) roszszul van tudósittatva, és hogy ő megzsalatott ember inkább , mint zsaló. De akár mint légyen a dolog, igen keserves sőt rettentőség volna nem csalta .