Magyar Lapok, 1937. július-szeptember (6. évfolyam, 119-196. szám)
1937-08-18 / 160. szám
rt :'-h : VI. Főszerkesztő és a szerkesztésért Méllét dr Paál Árpád BUDAPEST ’nek * KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP VI. évfolyam, 160 (1602) szám » Szerda, 1937 augusztus 18 Főmunkatárs : dr Gyárfás Elemér Négy évi munkásságáról beszámolót készített a munkaügyi minisztérium A hivatalos nyilvántartás szerint évről-évre csökken a munkanélküliek száma. Intézkedések a kikötőmunkásság herzetének megjavítására Bucurestiből jelentik. A legutóbbi miniszben a munkaügyi miniszter új segélykiosztó tertanácson Tatarescu miniszterelnök felszólította az egyes minisztériumok vezetőit, hogy állítsanak össze egy általános jelentést az elmúlt négy év eseményeiről és az egyes minisztériumok 1933—37. év közötti munkásságáról. Az összegyűjtött jelentésekből azután a miniszterelnök össze fog állítani egy emlékiratot a liberális kormányzat négyéves tevékenységéről. Nistor munkaügyi miniszter már el is készítette jelentését, amely szerint a minisztérium a munkásosztály védelmezésére és nemzeti alapra való helyezésére törekszik. A munkásság jólétének érdekében a munkanélküliség elkerülése végett a munkaügyi minisztérium egyrészt igyekezett munkaalkalmakat létesíteni, másrészt anyagiakkal támogatta mindazokat, akik önhibájukon kívül nem jutottak munkához. E célból Nistor munkaügyi miniszter a) megakadályozta a falusi lakosság felszívódását az ipari és kereskedelmi központok felé; b) közbelépett a polgármestereknél és a prefektusoknál és sikerült is a helyi munkanélkülieknek munkaalkalmat biztosítani; c) elrendelte, hogy a vállalatoknál elbocsátás helyett szállítsák le a különórákat. A fenti intézkedések következtében évenként esett a munkanélküliek száma. 1933- ban 45 ezer 371 és 20 ezer 125, 1934- ben 23 ezer 458 és 9 ezer 302, 1935- ben 21 ezer 704 és 7 ezer 628, 1936- ban 19 ezer 653 és 7 ezer 496 közötti munkanélkülit tartottak nyilván hivatalosan. A hathatósabb anyagi támogatás érdekrendszert honosított meg. A központi segélyező bizottság mellett 59 helyi bizottságot nevezett ki és így elérte a segélyösszegek igazságosabb kiosztását. A szükséges segélyalap részére a betegsegélyző egyszázalékos illetéket szedett a fizetések után, amelyet a munkaadó és a munkás felesben viselt. A begyűlt illetékekből a következő összegeket osztották ki a munkanélküliek között: 1933 december 1-től 1934 május 1-ig 5 millió 11 ezer 157 lett. 1934 május 1-től 1935 szeptember 30-ig 28 millió 618 ezer 187 lett. 1935 november 1-től 1936 május 1-ig 16 millió 153 ezer 767 lett. Végül a Bucurestiben felállított központi munkanélküli segélyező bizottság egy hatvanágyas menhelyet építtetett a fővárosban, ahol megszállhattak azok a tisztviselők, vagy munkások, akik Bucurestibe jönnek munkát keresni. Az 1931-iki törvény bevezette a kikötőkben a naponkinti háromszori váltással történő munkát. Ezáltal szinte teljesen kiküszöbölte a munkanélküliséget a dunai kikötőkben. Ugyancsak ennek a törvénynek az előírása alapján a kikötői munkásság védelme és nevelése céljából alapot gyűjtenek, amelyik évenként jelentékeny összegekkel növekszik s amiből a munkásság számára fognak különféle alapítványokat létesíteni. A különböző menhelyek építései már meg is kezdődtek. Az utóbbi két évben: 1. megvásároltak Galatiban egy ingatlant, amelyet rövidesen átadnak rendeltetésének. 2. Constantában és Brailaban épülőfélben van két hatalmas menhely. 3. A kikötővárosok városházától (Calaras, Giurgiu, stb.) házhelyeket kaptak, amelyeken felépíthetik a munkásmenhelyeket. A Nemzeti Parasztpárt egységének helyreállítására ünnepélyes ülést tartanak I. Károly király elnököl az idei kisantani megbeszélésen Bucuresti. Saját tud. Ion Mihalache hazatetével a nemzeti parasztpárt táborában élénk politikai tevékenység indult meg. A nemzeti parasztpárt transsylvániai vezetői még e hónapban Clujon vagy Sovatan gyűlést tartanak és itt fognak véglegesen tisztázódni az ó-királyságbeli és a transsylvániai csoportok között, a pártvezetés tekintetében felmerült nézeteltérések. Ezen a gyűlésen a transsylvániai vezetők demonstrativ módon bizalmukról fogják biztosítani Mihalachet s ezáltal biztosítják a nemzeti parasztpárt egységét. A KISANTANT KÜLÜGYMINISZTEREINEK TALÁLKOZÓJA Belgrádból jelentik: A Politika című lap értesülése szerint augusztus 30—szeptember 2 közt tartják meg a kisantant-konferenciát II. Károly király elnökletével. Szeptember 2-án a konferencia résztvevői a II. Károly nevű gőzösön sétahajózásra indulnak a Dunán és a hajón folytatják a tanácskozásokat. Taxä postalá pläti aprobärll Dir, Gen. 1 mil/lRIA ^etemi Könyvtár Nyárutó (S. I.) — Aki nyári pihenő után a faluból visszatér a városba, legalább két napon keresztül nem győz eleget csodálkozni a lármán, melyben hosszú hónapokon keresztül élnie kell és a keménységen, mellyel a járda hűségesen hazatérő lépteit fogadja. Ilyenformán van az is, ki nyugati útról tér vissza az itthoni életbe. Néhány napig nem lát egyebet és nem hall mást, mint azt a furcsa zűrzavart, ami egészen egyszerű és világos kérdések körül minálunk kavarog. Ezek a kérdések ott látszanak egyszerűknek és világosaknak, hol az általános művelődés, a jólét és a megőrzött hagyományok egymáshoz csiszolták az embereket és a társadalom, mint pontos és jól kipróbált gépezet működik. Mit tehet azonban az olyan társadalom egyebet, minthogy recseg, nyikorog és működési zavarokkal küzködik, ahol mindenki a maga külön önző útjain jár és az élet kicsiny és nagy kérdéseit azzal a bölcsességgel méri, miket néhány véletlenül elolvasott könyvből, többnyire azonban csak újságcikkekből magához hasonított? Mennyire nevetségesen és érthetetlenig hangozhatik nyugati emberek fülének például mindaz, ami errefelé választások körül történni szokott. A nyugati — érett és megállapodott — nemzetek életének menete olyan, mint a hajóé. Afelől lehetnek és vannak is éles és elkeseredett viták, hogy a hajó haladásának iránya merre mutasson. Ez a vita azonban semmit sem változtat a hajó személyzetének és utasainak életén, mindenki tudja és teljesíti a kötelességeit, a jogok pedig olyan viszonyban vannak ezekkel a kötelességekkel, mint az egyik fogaskerék a másikkal. A hajó népének legszerényebb utasa éppenúgy, mint a parancsnokló tisztek, egyformán tisztában vannak azzal, hogy a jogok kereke elkerülhetetlenül megáll, ha a kötelességeké nem forog ugyanabban az ütemben. Errefelé éppen megfordítva áll a helyzet. Az élet általános irányzatán és mindennapos képén a leghangosabb politikai vita, a legélesebb közéleti harc sem változtat semmit. A legkisebb közéleti nézeteltérés és irányváltozás felfordítja azonban az emberek életének rendjét, az egymáshoz való viszonyuknak szabályait és nőttön-nő a zavar a szemekben, melylyel egymásra néznek és a maguk dolgait látják. Az angol liberálisok Cambridge-ban, a brit szellemi élet egyik központjában minden nyáron szabad egyetemet tartanak, ahol elmondják egymásnak véleményüket a világ dolgairól, de meghallgatják ellenfeleik nézeteit is. Ebben a körben mondta a minap egy elevan német nemzeti szocialista képviselő, kit meghívtak maguk közé, hogy Angliában nehéz dolga lenne a diktátornak, mert ott nem igen van már mit egységessé formálni. A nyugati életnek az összecsiszoltságát, a természetes egysége, amelyre ezek a szavak céloznak, a legfőbb előfeltétele mindannak, amit jogrend, szabad társadalmi és gazdasági élet, vagy éppen demokrácia alatt érteni szokás! Enélkül pedig a legszebb törvény papírra vetett elmélkedés marad, egyetlen zabolátlan újságcikk pedig összevissza zavarhatja az emberek életét és olykor szinte a törvények erejével belenyúlhat társadalmi viszonyokba. Megrökönyödéstés zavart keltett bizonyost