Magyar Lapok, 1940. április-június (9. évfolyam, 71-138. szám)
1940-04-02 / 71. szám
IX. évf., 71 szám. — Kedd, 1910. április 2-MAGYAR LAPOK CHURCHILL angol tengerészetügyi miniszter rádióbeszédet mondott Folytatni fogják a háborút, de nem akarják kiterjeszteni a hadszínteret. Anglia nem akar Oroszországgal háborúba keveredni Londonból jelentik (Timpul). Churchill, az angol admiralitás első lordja szombaton este rádióbeszédet mondott— Azt hiszem, — mondotta a többi között, — hogy el kell készülnünk a harc elmérgesedésére és mi, természetesen, nem vagyunk hajlandók meghátrálni. Nem titkoljuk, hogy a reánk váró kísérletek és nehézségek messze túlhaladják azokat, amelyeket eddig szenvedtünk- Lehetett volna szó egy nagyon rövid háborúról. Talán nem is tört volna ki a háború, ha a semleges államok, amelyek osztják nézeteinket az alapvető kérdésekben, egységesen felléptek volna. Mi azonban nem bíztunk ebben és következésképpen nem érezzük gyöngítve magunkat ennek folytán. Churchill ezután azt hangoztatta, hogy folytatni fogják ezt a háborút, bárhova is vezessen, de nem óhajtják kiszélesíteni a háború színterét. Hangoztatta ezután, hogy Angliának nem célja háborúba keveredni a szovjetunióval. Oroszországnak nem kell belekeverednie ebbe a háborúba, ha csak ő maga nem kezdeményez ilyen lépést imperialista célokból kifolyólag. A továbbiakban Churchill megállapította, hogy a jelen pillanatban a nyugati arcvonalon minden, csendes és a mai napig nem történt semmi komolyabb dolog a levegőben, vagy a tengeren, de több mint egymillió német katona áll felsorakozva, szerinte, készen arra, hogy néhány órával a rendelet kézhezkapása után rátörjenek Luxemburg, Belgium és Hollandia határára- Német visszhang Berlinből jelentik. Német politikai körökben megállapítják, hogy Churchill szombati rádióbeszéde nem tartalmaz új dolgokat. A Hitler-ellenes angol álláspont közismert, de tudni kell azt is, hogy az az egy ember, akire Churchill beszédének egyik részében célzott, az egész 80 milliós német birodalmat jelenti és attól elválaszthatatlan. Chamberlain bejelentést tesz a Németország elleni ostromzár újabb szigorításáról Londonból jelentik (Radio Bucureşti). Az alsóház húsvét utáni ülésén Chamberlain bejelenti a szövetségesek blokádjának megszigorítását. Ez a terv közelről érinti Németország valamennyi szomszédját és ezzel áll összefüggésben a délkelet-európai államokban működő angol követek londoni tanácskozása is. A hazahívott követek ma, hétfőn tanácskoznak először teljes számban. A délkeleteurópai államoknak Németország helyett más piacot ajánlanak, megfelelő árak biztosítása mellett A Daily Mail azt írja, hogy racionalizálni fogják a Németországgal szomszédos államok bevitelét, nehogy a fennmaradó feleslegeiket Németországnak adhassák el. Első lépés az lesz, hogy kiszámítják, mennyi ezeknek az államoknak tényleges behozatali szükséglete- Nagy légiharc 25 német és 36 francia repülőgép között Berlinből jelentik. A Német Távirati Iroda jelentése szerint vasárnap a francia arcvonal fölött több nagy légi harcra került sor Német határvédelmi repülőgépek legújabb típusú francia vadásrepülőgépekkel találkoztak különböző helyeken. A harcban 25 Messerschmidt repülőgép vett részt 36 Marán gépeken. A német vadászrepülőgépek nagy győzelmet arattak, 7 francia repülőgépet lelőttek. A németek egy gépet sem vesztettek. A jelentés ezután részletesen felsorolja az egyes helyeket, ahol a légi csaták lefolytak. Londonból jelentik. A Stefani jelentése szerint német repülőgépek az Északi-tengeren támadást intéztek francia hadihajók ellen. A jelentés szerint a ledobott bombák nem találtak célba. A német repülőgépeket a francia partok felől érkezett repülőraj távozásra kényszerítette. A párizsi norvég követség cáfolja, hogy a norvég vizeken német hadműveletek történtek volna Párizsból jelentik. Norvégia párizsi követsége közleményt adott ki, mely ezeket mondja: " Egyes francia lapok olyan híreket közölek, hogy a német tengeri haderő a norvég vizeket tengeri bázisul használja fel. Illetékes norvég helyen a párizsi norvég követséget felhatalmazták annak közlésére, hogy ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak Az angol miniszterelnök március 9-iki beszédében azt mondotta, hogy a múlt év decemberében norvég vizeken történt hajóelsülyesztések óta nem történt hasonló esemény. Ehhez meg kell jegyezni, hogy az angol miniszterelnök által említett esetekben sem sikerült megállapítani, hogy tengeralattjáró ténykedéséről volt-e szó. a sárga, a zöld színek sajátságosan emelkednek, ki a sötétszürke és barna alapból. Ez az egyéni önállóság vezette végül arra Rubenst, hogy ő maga teremtsen hazájában iskolát — az energia, az életerő, realizmus iskoláját. A flamand nép lelkének minden mélysége megnyilvánul Rubens művészetében, diadalmasan felfokozódva a színek ragyogó orchesterében. Még híres másolatain is mindenkor keresztültör saját robbanó egyénisége. Bármerre indul, mindig újra és újra önmagához ér vissza. Elindul Tizianhoz, megpihen Veronesenél, mégis mindig visszatér önmagához, Rubenshez.* Lóháton vágtat az antwerpeni festő Svájcon és Franciaországon keresztül Olaszország felé. Első megállóhelye Velence, dicsőséges dogok, bronzhajú dogaressák aranyos városa. Itt azonban, szándéka ellenére is csak rövid ideig marad, megismerkedik a mantuai herceg egyik előkelő tisztjével, ki sokat mesél neki a Gonzagák fényes udvaráról. Mantua, melyet Izabella d’Este neve egymaga tett halhatatlanná, ezidőben fényes művészeti központ volt, ahová úgy zarándokoltak az ihletet kereső művészek, mint ma Drezdába, hogy megcsodátlhassák Bellini, Palma Vecchio, Correggio, Caravaggio műveit. A Gonzagák városa valóban ragyogó korszakot élt Vincenzo herceg idejében. Érdekes ember volt ez a fejedelem-maecenás s dilettáns egy személyben. Huszonnyolc éves csak, de annyi hiúság, ambíció és nagyravágyás fűti, ami elegendő lenne egyszerre több európai kényúrnak is. Egyre nagyobbá, tekintélyesebbé akarja fejleszteni Mantnát, akár fényes harci tettek, akár nagyszabású művészi teljesítmények révén. Spanyol volt és Gonzaga, a született zsarnok szeszélyessége és a szépért való ösztönös lelkesedése mindenáron feltűnésre sarkalják. Megszabadítja Tassot fogságából és udvari költőjévé nevezi ki; fényes kórust alapít és Monteverdi lesz a karmestere. A fény, az elegancia központja ekkor a mantuai udvar; mi sem természetesebb tehát, hogy a herceg boldogan ragadja meg az alkalmat, hogy Rubenst lekösse magához. A flamand mester hamarosan megkedveltette magát, mama bizonyos sarok vivte tényleg, Albert herceg dicséretein kívül is jó ajánlólevélnek bizonyult. Tapintata, simulékony, hajlékony modora csak barátokat szerez neki, az asszonyokkal pedig mindig nagyon tudott bánni Fűben«. Sokáig kizárólag kópiákat fest. Híres olasz festők hatalmas vásznait másolja nagy lelkesedéssel és erre nemsokára még több alkalma nyílik Vincenzo harcba indul a törökök ellen és ezalatt elküldi kedvelt festőjét Rómába, azzal a megbízással, hogy másolja le a mantuai hercegi palota számára a leghíresebb római festők műveit. Rómában látjuk tehát viszont Rubenst. A szent városban lendülnek először igazán magasra Rubens képességei, mióta olasz föld lakója, Montalto kardinális vezeti be a legmagasabb körökbe és mint mindenütt, ahol eddig megfordult, most is feléje fordul az általános figyelem. A főrangúak szórakozásai azonban nem befolyásolják szorgalmát. Az antwerpeni helytartó, Albert herceg, ki egyéb crméin kívűl a római Santa Croce di Gerusalemme-templom bíbornokának rangját is viselte, most hatalmas feladattal bízza meg Rubenst, s óriási tryptichont kell megoldania e római templom szent Helénáról elnevezett kápolnájában. Ez az első nagyobbszabású munka, mely Rubens római éveihez fűződik. Gonzaga azonban nem sokáig marad távol trónjától. Váratlanul visszatér Mantuába és innen hívja haza sürgősen Rubenst. Most azonban nem a festő az, akire szüksége van. Nagy politikai célok, lángoló tervek keresztülvitelében kell a kipróbált udvaronc segítsége. Diplomata és piktor, politikus és művészeti szakértő egy személyben: ilyen emberre van szüksége Vincenzonak. Harmadik Fülöp spanyol király jóindulatát akarja megszerezni és pedig bármi áron. Hogy barátságát megnyerje, parádés ajándékot küld neki Madridba, jeles képgyűjteményt, drága paripákat, értékes fegyvereket. Ki lenne inkább hivatott ezek átadására, mint Rubens? Szóval elkövetkezik az az idő, amikor az antwerpeni festő új szerepben mutatkozik be Európának: diplomáciai küldetéssel utazik Madridba. Misszióját nagyszerűen teljesíti. Mindenki el van tőle ragadtatva; Fülöp kegyesen fogadja és nagyúri figyelmekkel halmozza el. Gonzaga ajándékai politikai szempontból sem tévesztették el hatásukat, művészi szempontból pedig még inkább hozzájárultak Rubens növekedő népszerűségéhez, különösen azért, hogy oly tökéllyel javította ki az úton megsérült festményeket. Madridban mint arcképfestő éri el legújabb sikereit; főleg Lerma herceg, a spanyol udvar egyik leghatalmasabb főura halmozza el Rubenst elragadtatásának minden jelével. Néhány hónapi madridi tartózkodás után, egy ugyanannyi eredményt, mint dicsőséget hozó politikai küldetés emlékével gazdagabban, a festő újra visszatért urához, Vincenzohoz. Ekkor alkotja legértékesebb mantuai festményeit a mantuai Trinitá-templom számára. Hatalmas trilógiát komponál. Az első: A Gonzagák imádják a Szentháromságot, mely most a mantuai Pinakotheea dísze. A második: Krisztus keresztelője, az antwerpeni képtárban látható és a harmadik — a Transfiguaratio — az Átváltozás, jelenleg a nancy-i múzeum egyik kincse. Aki azonban csak egyszer is láthatta Rómát, mindig visszavágyik oda. Aki egyszer már bedobta pénzdaraját a Fontana di Trevi kristályosan csillogó vizébe, mindig visszatér Rómába, az álmok városába. (Folytatása következik.) s