Technika és Közgazdaság, 1922 (1-53. szám)
1922-01-15 / 3. szám
1922—3. szám. A beküldött hírek tartalmáért a beküldő felelős. Az e rovatba szánt közlemények legkésőbb szerda délig küldendők be. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1922 január 15. Megkeresések az Egylet titkárságához intézendők, IV. ker., Reáltanoda u. 13-15. Telefon : 9—45. sz. Közlemények a technikai érdekeltség köréből A kereskedelmi és iparkamara január 24.-én tartja teljes ülését, melyen tárgyalás alá kerülnek a kormány új szociálpolitikai tervei, az építőipari kérdés, a portorosei konferencia eredménye, az új vasúti tarifa kérdése ; tárgyalni fogják továbbá a készülő új vámtarifával kapcsolatos kívánságokat egy ismertetett előterjesztés során, részletes taglalás alá veszik az oly sokszor felpanaszolt egyenlőtlen adómegterhelés kérdését, amely a mezőgazdaságot előnyben részesítette az iparral és a kereskedelemmel szemben. A magyar cementipar helyzete 1921. évben. A hazai szénbányászat termelésének emelkedése természetesen kedvező kihatással volt a cement- és mészipar termelési viszonyaira is, amennyiben 1921. év folyamán lényegesen enyhült az áruhiányokozta ama nagy feszültség, amely a megelőző 1920-ik évet jellemezte volt. Az országnak az építőipar teljes pangása következtében lényegesen megfogyatkozott anyagszükségletét gyáraink kényelmesen el tudták látni, sőt már a szabadverseny hatása is érezhetővé vált akkor, amikor egyescementgyárak kénytelenek voltak magas áraikból engedni, hogy a M. Á. K.-jegyű legolcsóbb cementtel szemben helyüket megállhassák. A Csonka-Magyarországon lévő cementgyárak múlt évi portlandcement termelése következő volt: Felsőgalla (M. A. K.)................ ............................. 10000 vagyon Lábatlan (Egyesült tégla- és cementgyár) ... 3COO „ Nyergesújfalu (átépítés alatt) .......... ... .......... 600 „ Bélapátfalva (részben szünetelt) ...................... 260 „ Meloccó-féle budai cementgyár............................ 720 „ Selypi cementgyár szünetelt................................... . — Ezen adatokból látható, hogy gyáraink teljesítőképességének csak kis részéig voltak kihasználva, mely körülmény egyúttal lényeges okozója az árú drágaságának, mert hisz a változatlan központi költségek, leírások, bérek stb. kisebb mennyiségű termelésre oszolván el, az ár alakulásában erősen éreztetik hatásukat. Legkisebb termelési költségekkel a Magyar Általános Kőszénbánya felsőgallai cementgyára dolgozik, amelynek üzemében a természet nyújtotta amaz előnyt, hogy szén, mész és márga közvetlen szomszédos előfordulásban szinte kimeríthetetlen mennyiségben bányászható, ügyesen használják ki. A M. Á. K. portlandcement árváltozásai 1921. évben nagybani árusítás esetében, csomagolás nélkül, vagyonba rakva a Felsőgalla, következők voltak: 1921 január l-től 180 Ą g, csomagolás prog 48 ̇ április l-től 190 július l-től 180 aug. l-től 1/0 okt. 24-től ISO nov. 10-től 205 50 50 50 40 50 Emez áraknak az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság által jóváhagyott változásaiban kifejezésre jut ama bizonyosolcsósági hullám hatása is, amelynek az elmúlt nyár folyamán tanúi voltunk, s amelyre bekövetkezett reakciót most is sínyli az ország közgazdasága. A többi gyárak, melyek részére az O. K. Á. R. ezidőszerint nem állapított meg tájékoztató árakat, kint 260—280 koronáért árusítják csomagolva a portlandcementet. A közvetítő kereskedelemben vagyontételekben való árusítás esetében ezidőszerint 6°/o haszon számítható. A kereskedelmi forgalomban métermázsás tételekben való eladás esetében az igazolt szállítási költségeken kívül 15—20°/o regie és 10 °/o haszon számítható, kilós tételekben való árusításkor a regieköltség 40%-kal vehető számításba, míg a haszontétel változatlan marad. A „Mérnöki és építészi díjszabásinak egyes összegszerű díjtételeit a M. M. és É. E. választmánya, 1921 december ЗО.-i ülésében békeértékük húszszorosára emelte. A százalékos díjtáblázatok továbbra is változatlanok maradnak. A választmányi határozatot Közlönyünk január 15.-i számának „Vegyesek“ rovatában közöljük. Az Egylet a díjszabást újból nyomatta és az a módosító határozattal együtt egyleti tagoknak 50, nem tagoknak 60 , ellenében az egyleti irodában rendelkezésre áll. Postai megrendelés esetén a díjszabás ára és a postaköltség előre beküldendő. A Budapesti Egyesített Városi Vasutak kertész utcai állomásán a gőzüzemet az igazgatóság részben technikai, részben pedig gazdasági okokból beszüntette. A háború előtt az állomás szénszükségletét fuvarral szállították be. A háború alatt a telepre iparvágányt vezettek ugyan, de ezt az alsó áramvezetésű vágányt a Máv. kocsik használni nem tudták s a szenet csak átrakással lehetett a telepre szállítani. A kazánok régi elavult rendszere mellett azok szabályozása és kiszolgálása a személyzetet nagyon igénybe vette s így új kazánok beépítése vált volna szükségessé. A kazánok mellett azonban a telep gőzgépei és dinamói sem feleltek meg a követelményeknek. Érezhetők voltak a hűtővíz körüli nehézségek s bár két hűtőberendezés állott rendelkezésre, a hűtővízmennyiség, különösen nyáron, nem volt elegendő. Az egész üzemi berendezés igen alacsony hatásfokkal dolgozott. Míg ugyanis a modern berendezésű révész-utcai áramfejlesztő telepen a áv-óránkénti szénfogyasztás 1'5—1'7 kg volt, addig a telepen 3—3-2 kg-ot is meghaladta. Az egész telep általános fejlesztésének lehetetlen volta folytán a helyzet időközben tarthatatlanná vált és 1919 nyarán a meglévő állomásokról ideiglenesen átszállított villamos berendezéssel alállomás provizóriumot létesítettek, a gőzüzemet pedig teljesen beszüntették. Az új alállomás végleges berendezését már 1918. év közepén az igazgatóság megrendelte. Ez áll 3 drb. 1500 kw os és 2 drb. 80 kw os konverterből a hozzájuk való transzformátorokkal — utóbbi kettő a segédüzem ellátására. A primér áramot éspedig 10.000 Volt három fázis 50 periódus mellett a révész utcai áramfejlesztő szolgáltatja, mellyel a telepet két egymástól független kábel köti össze. A konverterek a jelenlegi 320 Volttól eltérőleg 450 Volt egyenáramot fognak szolgáltatni és a jelenlegi kétvezetékes alsóvezetékes rendszerről fokozatosan át fognak térni háromvezetékes felsővezetékes rendszerre, feltéve, hogy a székesfőváros hatósága ehhez hozzájárul. Ez utóbbi rendszer már ki van dolgozva úgy, hogy a kertész utcai állomás Budapest belső részének vonalait fogja szolgálni. Az új állomás épületét múlt év szeptemberében kezdték építeni, az elektromos berendezés gyártása pedig már a befejezéshez közeledik, úgy hogy előreláthatólag ez év őszén az állomás üzemképes lesz. A vonalak és megfelelő táplálások átépítése valószínűleg tovább fog tartani. Az új állomás magasépítési részét Sorg Antal építési vállalkozó (X., Gergely utca 8. Telefon: József 91 —12) építi, az egész villamos berendezést a Magyar Siemens Schlickert Művek szállítják. „Agrolux Mezőgazdaságokat és Községeket Villamosító Г. t.“ néven új társaság alakult, mely a falusi vidékek villamosításával kíván intenzíven foglalkozni. A társaság elnöke néhai Rubinek Gyula volt, alelnökei Szomjas Lajos dr. államtitkár, Horánszky Dezső az Országos Központi Hitelszövetkezet vezér- igazgatója; igazgatósági tagjai Tory Gergely min. tanácsos, Láng József gazdasági főtanácsos, a Gazdák Biztosító Szövetkezetének vezérigazgatója, Kochmeister Frigyes, az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár vezérigazgatója; Marschall Ferenc dr., a Falu Szövetség igazgatója; Boros Ferenc magánmérnök stb. A magyar Aeroforgalmi r. t. felszámolása. Az első magyar légiforgalmi vállalat, a Magyar Aeroforgalmi r. t. december 6.-i közgyűlésén kimondotta felszámolását. A Maefort 1920 februárjában alakult, hogy az Európaszerte kibontakozó légiforgalmat Magyarországon is meghonosítsa és kiépítse a belföldi légiközlekedés viszonylatait a főváros és a nagyobb vidéki városok közöt. Első rendszeres légi járata 1920 november 7.-én indult meg Budapest és Szombathely között; ugyanez év decemberében megindult a budapesti szegedi forgalom is. A társaság még több járatot is tervezett, a békeszerződés végrehajtása azonban nemcsak a szépen kibontakozó terveket söpörte el, hanem a vállalatot is létalapjaiban támadta meg. A Maefort a postaszállítást is főcéljául tűzte ki. A repülőgépjáratok megindulásától 1921 április 1-ig 138.107 darab küldeményt adtak föl légipostára, amelynek 70—95 százalékát a ködös téli hónapok — tehát a legrosszabb repülőidő — ellenére is pontosan továbbították. A kezdet nehézségeinek leküzdésével az üzem rohamos fejlődés elé nézett, de a vállalat tervszerű munkája már a békeszerződés aláírásával megbénult. Az ellenőrző bizottság munkája csakugyan igazolta is az 1