A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 50. évfolyam (1916)

29. szám - Lux Kálmán: Árpádkori építészeti maradványok Óbudán II.

204 Lux Kálmán dr.­ ságáról, míg ugyanis még a budavári főtemplomot sem tartja különösen szépnek, pedig eredeti részletei közül nem egy,felsőrangú művészi alkotás, addig az óbudai templomra Ranzanus d­e i­ artificio superba" jelzőt al­kalmazza. Az óbudai prépostsági templomnak egyébként csak oltárairól maradtak még feljegyzések, melyeket azonban kivétel nélkül 1484 utáni időkben állítottak. Óbuda jelentőségéből mindinkább veszít, a súlypont a mai Budavárára terelődik át. A prépostság a mohácsi vész után rohamosan hanyatlik. Midőn a törökök Budát is elfoglalták Óbuda is csakhamar szorongatott hely­zetbe kerül, melyet a keresztény lakosság lassanként elhagy és Esztergomba költözik. Midőn 1596-ban az utolsó nagyobb csoport keresztény lakó elköltözik Óbudáról, a város már teljesen romban hever. A törökök részint stratégiai szempontból, részint pedig vallási türel­metlenségből felrobbantották Óbuda középületeit, első­sorban a prépostság épületeit és annak templomát. A pusztítás nagyságáról hű képet nyújt egy közel egykorú metszet, mely Carl Schäfer (gewandt Dilich) Ungarische Chronica című Casselben 1606-ban meg­jelent művében jelent meg és „Altofen" címmel van megjelölve (13. ábra). Ez a metszet, azok közül, amelyeket smerek, a legrégibb. A kép a rombadöntött várost madártávlatban, de,, kétségtelenül pontos helyszíni fel­vételek alapján ,egészen khűen tárja felénk. A képen látható Margitsziget, Budavár, Gellérthegy és Pest városának rajza kétségtelenül igazolja, hogy rajzolójuk a helyszínen vette fel, de ,hogy esetleges kétségünk teljesen eloszoljon, szemléljük meg ennek a műnek egy másik, Pestet és Budavárát ábrázoló metszetét, mely az előbbi metszetben csak jelzett részleteket a tény­leges topográfiai viszonyoknak megfelelően részletesen és kimerítően mutatja be. Nem osztom tehát azon írók, köztük Divald Kornél nézetét, kik az óbudai metszeten ábrázolt romokat képzeletieknek mondják. Tovább megyek: ezt a metszetet Óbuda építészeti emlékeinek megismerése szempontjából valóságos dokumentumnak tartom. Vessünk csak pillantást az előtérben álló prépost­ság romjaira, hol azonnal szemünkbe ötlik egy félkör­íves ikerablak, melynek ábrázolása hű, teljesen vissza­adja a késői román stíl jellegét. A nagy teherhárító ív alatt foglal helyet a karcsú oszloppal elválasztott ikerablak, a felső ívmezőt pedig köralakú nyílás töri át. Ez az alak a XIII. század első felének tipikus ablak­formája. A rajz hűségére mindenesetre jellemző, hogy a művész a XVII. század elején, a román formát eredeti jellegében adja vissza. Ugyanezt a látképet nyilván a Dilich-féle metszet 16—18. ábra. Oszlopfejezetek kemény fehér mészkőből. ZWETTL-I APÁTSÁG. 0 12­3 MÉTER ORUPAI PRÉPOSTSÁG. 19. és 20. A zwettli apátság keresztfolyosójai alaprajzának összehasonlítása az óbudai prépostság képzeletileg helyreállított keresztfolyosójának megfelelő részével. 1916. VII. 16.

Next