A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 69. évfolyam (1935)
51-52. szám - "Magyar Műszaki Múzeum" - Szakirodalom
356 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXIX. köt., 51—52. szám. vezettek. Ezzel ellentétben jobban elmaradtak — három kivételével (Charante-Inferieurt, Haute-Vienne, Lot) — a délnyugati négyszögnek inkább agrár jellegű és szegényesebb departement-jei, (különösen elmaradott Creuse-departement). Ezzel szemben az észak-nyugati négyszögnek partvidéki, agrárjellegű, de termékeny departementjeiben a villamosítás ugyancsak igen fejlett s ugyanez mondható dél-keleti négyszögnek a Rhone, Ain és Isére termékeny völgyeibe eső ipari szempontból is fejlett departementjeiről is, míg az Alpok gyér népességű departementjeiben a helyzet fordított. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gazdasági adottságok még olyan országban is szigorú következetességgel éreztetik hatásukat, a villamosítás elterjedésében, ahol a villamosítást az állam hathatós anyagi segítségével bonyolították le. (Journal des électricien, 1933 dec. 15. J. Tribot-Laspiére: Électrification de la France.) —y— Magyar Műszaki Múzeum. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. VI. (ill. 1921-től kezdve LVIII.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. * 5. Tscheuke Herman építész ajándéka édesatyjának, Tscheuke Emil Károly (1832—1899) ganzgyári igazgatónak hagyatékából. 1. Negyedszázados jubileumára (1867—1892.) a Ganzféle Vagongyár munkásaitól átnyújtott díszes aranyozású és zománcozott, fehér bőrbe kötött emlékkönyv a vagongyár 1867. és 1892. évi, vízfestésű látképeivel. J. Benedict festményei 1892-ből. 2. Tanulmányi, szolgálati és más bizonyítványok az 1845. és 1867. közti időből, valamint a drezdai Technische Bildungs-Anstalt végbizonyítványa 1851-ből. (28 db.) 3. A Ferenc József-Rend lovagjává való kinevezése alkalmával, 1893-ben kapott oklevele, Ferenc József sajátkezű aláírásával. 6. Standard Villamossági Részvénytársaság, Távbeszélő-, Táviró- és Rádióberendezések Gyára Újpest, adománya: 1. Graham Bell (1876 márc. 7) eredeti telefonmintája. — 2. Fali induktoros mintakészülék 1895-ből mikrofonnal. — 3. Falikaros vonalváltó öt vonalra. — 4. Muza Ferdin perzsa sah dísztelefonja kb. 1900-ból, mikor Budapesten tartózkodott. — 5. Francia típusú asztali telefon 1896-ból. — 6. Svéd típusú, induktoros falitelefon 1902-ből — 7. Távirdakopogó 1900-ból. — 8. Induktoros fali vonalválasztó telefon hat vonalra 1898-ból. — 9. Induktoros asztali telefon 1900 előttről. — 10. Ötvonalas ideál házitelefon 1901-ből. — 11. Ötvonalas Selofon asztali telefon, indukciós tekerccsel és berregővel 1905-ből. — 12. Tízvonalas, közvetlen kapcsolású, telepes falitelefon 1903-ból. — 13. Ötvonalas, 1900. előtti, telepes asztali telefon. — 14. Közvetlen kapcsolású, telepes falitelefon 1905-ből. — 15. Universal kézibeszélő transmitterrel, 1900. előttről. — 16. Ideál házitelefon állvánnyal 1905-ből. — 17. Selofon kézibeszélő golyós mikrofon, kétmágneses hallgatóval, 1900-ból. — 18. Gyűrűs hallgató, zsinórral 1900. előttről. — 19. Francia típusú gyűrűs hallgató, kétsarkú mágnessel 1900. előttről. — 20. Kétsarkú dobozhallgató. — 21. Kétsarkú dobozhallgató zsinórral, 1900-ból. — 22. Francia típusú mikrofon 1900-ból. — 23. Mikrofon 1900-ból. — 24. Morse-féle kékíró távírógép Hollos-féle polarizált jelfogóval, 1920-ból. — 25. Hívóbillentyű kétvonalas váltóval, 1900. előttről. — 26. Dugaszos vonalváltó négy vonalra, 1890-ből. — 27. Vonalváltó magasfeszültségű bányatelefon részére, 1900-ból. — 28. Standard-típusú automatikus számhívótárcsa, 1926-ból. — 29. Vasúti, vasútállomási ébresztőcsengő, 1902-ből. — 30. Őrházi villámvédő, fogazott villámvédő lemezekkel, tíz vonalra, bádogszekrényben, 1905-ből. — 31. Szívócsúcsos villámvédő, aranyozott sárgaréz csúcs- és földlemezzel, 1906-ból. — 32. Őrházi villámvédő, fogazott villámvédőlemezekkel, kétvonalas, 1905-ből. — 33. Húszas CB multiplex kapcsolósáv 1910-ből. — 34. Kombinált szénlemezes villámvédő, időre kiolvadó tekercsbiztosítékkal, 1910-ből. — 35. Öt amperes biztosítéksáv, 24 vezeték részére, 1910-ből. — 36. CB dugasz (5.05mm atm.) 1.80 m hosszú zsinórral, 1910-ből. — 37. Tízes kiolvadó biztosíték szerelvényalap (kiolvadó szálbiztosíték üveglapon), üveglappal, fémcsőfoglalatban. — 38. 2004-es csatlakozó forrasztó csúcssáv, falapon. — 39. Máv-típusú, recézett, szénlemezes villámvédő, öntöttvas alapzaton, 1900. előttről. — 40. Villámvédőszerelvény, öt pár hőtekerccsel és vákuumos villámvédővel, 1910-ből. — 41. Távirdakopogó-jelfogó, 1920-ból. — 42. Távirdakopogó-jelfogó, polarizált, 1000 ohmos, 1916-ból. — 43. Differenciál távirdajelfogó, gyorstávirókhoz. — 44. ötös translátor-lejelentősáv, 1903-ból. Kolozsvári induktoros központ. — 45. Hatos, könyökemeltyűs billentyűs sáv, fojtótekercs és 1 átjelzővel (100—100 ohmos), 1908-ból. — 46. Kilences lapos jelfogósáv, különféle rugókombinációval, 1920-ból. — 47. Húszas, lapos jelfogósáv két bontó- és két zárókontaktussal (30 ohm), 1920-ból. — 48. Tízes hívóválasztójelfogó sáv, 30 + 500 ohm, 1903-ból. — 49. Hívó jelfogósáv, önműködő, visszaállító jelzőszerkezettel a szerecsenutcai induktoros telefonközpontból, 1897-ből. — 50. Hármas, rácsos, lejelentő jelfogósáv, 500 ohm, ötös központhoz, 1902-ből. — 51. Tízes, rácsos jelfogósáv CB 100-as központhoz, 1908-ból — 52. Tízes annunciátorsáv, 100 ohm, temesvári induktoros központból, 1897-ből. — 53. Hívó- és lejelentősáv két városi és öt mellékállomás részére, 1908-ból. — 54. ötös annunciátorsáv, 10 ohmos, 25-ös mellékközponthoz, 1896-ból — 55. ötös lázjelzősáv, 800 ohmos, 1908-ból. — 56. Esőlemezes lejelentőjelfogó, 3-as, külön jelzőkontaktussal, 1500 ohm, 1896-ból. — 57. Tízes vertikal sávegység, tíz mellékvonal részére, 1920-ból. — 58. Hármas vertikal rendszerű sáv, interurbán vonal részére, középállomás kapcsolókkal, 1920-ból. — 59. Közvetlen kapcsolású telepes asztali telefon, 1900-ból. — 60. 2X20-as forrasztó, csúcssáv falapon. — 61. Keménygumi-sáv, lámpafoglalatokkal, 1900-ból. — 62. Csillagjelzős jelfogó. — 63. 0.5 MF-os kondenzátor. Rajzok: Villámvédő szerelvények rajza, 1890. június 20-ról. — Unipolár dobozhallgató, 1899. júl. 4. — Pollák és Virág-féle gyorstelegráf hajtóműve, 1899. jún. 16. — Telepes asztali telefon, 1898. nov. 11. — Hallgatóalkatrész rajza, 1903. aug. 211. — A 6. sz. fali induktortelefon részletei, 1899. nov. 22. — Berliner-féle dobozhallgató, 1899. máj. 18. — Telepes falitelefon belső kapcsolása, 1901. aug. 27. SZAKIRODALOM. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LŐSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. "Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgyszintén az ismertető kéziratokat is szíveskedjenek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére. Budapest, IV. ker., Reáltanoda utca 13—15. szám. II. em. küldeni.) Válasz Dr. Lósy-Schmidt Ede kritikájára. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének folyó évi november hó 17-én megjelent (47—48.) számában a 330. oldalon levő „Szakirodalom" rovatban közreadott kritikára az alábbiakban válaszolok. A kritika, amely „Műegyetemek, műszaki tudományos kutatóintézetek és szakintézmények könyvtárainak statisztikai adatai" c. tanulmányommal kapcsolatban látott napvilágot, a tárgyilagosság hangjától meglehetősen messze áll és merőben tévesen ítéli meg szerény és úttörő kezdeményezésemet. Amint azt tanulmányom előszavában is előrebocsátom, az adatösszeállítással egyes kultúrstatisztikai kérdések megvilágítására törekvés volt a célom. Tehát nem fellebbezhetetlen tételeket kívántam terjedelmes kötetben — ami nem állott volna módomban —, leszögezni, hanem számos nehézséggel szembenézve, csupán bizonyos, — a külföldön is mindezideig igen hézagosan művelt — ágazatok egyes kérdéseinek előtérbe hozatalára törekedtem. Szó szerint idézem itt a tanulmány bevezető részéből a következőket: „Az adatgyűjtés, amely egyébként az 1930—33. évek között történt, a statisztikai adatok részletekbe menő elemzésére és táblázatos összeállítására nem terjeszkedhet ki." Teljességet sehol sem ígérve, téves Dr. Lósy-Schmidt Ede azon állítása, hogy az öt világrész 273 városából 574 könyvtárnak „ígérem".' statisztikai adatait. Erre vonatkozólag idézem a tanulmány bevezető sorait: „Ez az adatösszeállítás egyes kultúrstatisztikai kérdések megvilágítására törekszik. Célja az öt világrész különféle államaiban levő műegyetemek, műszaki tudományos kutatóintézetek, szakintézmények és máscélú technikai könyvtárak minden oly fő adatát egybefoglalni, amelyek elérhetők voltak és amelyek alkalmasaknak látszanak gyűjteményügyi vagy kultúrpolitikai elgondolásoknál további következtetések levonására." A továbbiakban pedig: . . . „Ahol adatbeszerzés nem volt lehetséges, be kellett