A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)
27-30. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete I.
LXXII. kötet, 27—30. szám Budapest, 1938 Július 24. A ZHioGyáR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE OFFIZIELLES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-UTCA 13—15 ALAPÍTÁSI ÉV: 1866 TELEFON : 185-330 GRÜNDUNGSJAHR : 1866 Melléklete: „A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI" TARTAL OM . [Repülőterek építészete. Dr. ing. Bierbauer Virgil. 257. old. — A Balaton vízháztartása 1937-ben. Dr. Aujeszky László és Lászlóffy Woldemár. 268. old. SZEMLE. Rovatv.: Dr. Lengyel Béla. Építészet egyik magyar gimnáziumban. Padány-Gulyás Jenő. 269. old. — Június hónap időjárásának műszaki szempontból érdekes eseményei. Dr. Aujeszky László. 270. old. SZAKIRODALOM. Rovatv.: Dr. Lósy-Schmidt Ede. Az Egyleti Könyvtár újabb szerzeményei. 271. old. — Légoltalmi magyar irodalom. Összeállította: Förster Rezső. 271. old. EGYLETI KÖZLEMÉNYEK. Személyi hír. 271. old. — Tervpályázati eredmények. 271. old. — Beszámoló a debreceni országos mérnök-vándorgyűlésről. H. I.t. 272. old. — Energiavilágkonferencia magyar nemzeti bizottsága. 272. old. — A Magyar Racionalizálási Bizottság közgyűlése. 273. old. — Változás a vidéki osztályok tisztikarában. 273. old. — Pótlás. 273. old. — Jelentés a Cságoly—Heizler-féle szakvita ügyében. 274. old. — Tudósítás az Anyaegyletben tartott szakosztályi ülésekről. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1938 március 31-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Gyengö Tibor. 274. old. Az út-, vasút- és hídépítési szakosztály 1938 április 7-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Gyengö Tibor. 274. old. — A geodéziai szakosztály 1938 április 8-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Bándy István. 275. old. — A gépészeti, elektrotechnikai és gyáripari, valamint a bányászati és kohászati szakosztály június 8-án, szerdán d. u. 6 órakor tartott elnökválasztó ülésének jegyzőkönyve. Clemens Pál. 275. old. — Hibaigazítás. 276. old. Repülőterek építészete. Dr. ING. BIERBAUER VIRGIL. I. közlemény. Plesumé: Dr. ing-. Virgilé Bierbauer, — qui a fait les plans du nouvel aérogare de Budapest en collaboration de M. l'architecte László Králik, — nous donne un compte rendű sur ses recherdbes eoinoernant les problémes de eonstruetion des aérogares modernes. 11 démontre que, vu les diverses fonctions de l'aérogare, toutes les localités destinées á l'usage des voyageurs doivent étre groupées le long d'un axe perpendieulaire á la direetion du trafic des avions (voir fig. 2, 3). Ce théme est éprouvé en pratique par le fait, que les plus g-rands aérogares modemes ont été cojistruits en correspondance á ce systéme. Dans son plaii de eoncours, — publié dans le cadre du présent article — l'auteur a prévu un passage souterrain, conduisant de l'aérogare á l'air d'atterrissage, pour assurer de cette mamiére tout comfort et toute sécurité au départ et á l'arrivée. Un aseenseur hydraulique aurait transporté les voyageurs du tunnel jusqu' á l'aviou. Un systéme pareil a été proposé aussi par M. l'architecte Cassan. Mais á la eonstruetion de l'aérogare de Budapest á cause des difficultés géologiques on a dű omettre la réalisation de ce tumnel. Un trait caractéristique de l'aérogare de Budapest est le plaoement du grand halle central au premier étage, oú les voitures arrivent par deux rampes. Gráce á cette solution, il a réussi de séparer distinctement le trafic des voyageurs de celui des valises (fig. 16). Pour terminer, l'auteur publie des aérogares récemment oonstruits. I. Daedalos és Ikaros mondája gimnáziumi emlékeink közé tartozik úgyannyira, hogy a földről a magasba kívánkozó embernek halhatalan legrégibb tanúságaként él lelkünkben. A múlt e regeszerűen megörökített vágyódása évezredeken át megvolt az emberiségben és úgyszólván minden kor és minden nép regekincsében ott él az Ezeregy éjszaka meséitől Cyrano de Bergerac költeményéig. De ezt a vágyódást tulajdonította a késő görög író, Kallisthenes az ókor egyik legnagyobb hősi alakjának, Nagy Sándornak is, elmesélvén miképpen akarta a macedón király a boldogultak országát felkeresni néhány foglyul ejtett hatalmas madár hátán, de útját csakhamar félbeszakította, mivel egy szózatot vélt hallani, amely óva intette vállalkozásától, — addigra azonban már nyolc napi járóföldet tett meg táborától és mint Kallisthenes mondja: ezután soha többé nem vállalkozott a lehetetlenre... Az örök vágy állandóan élt az emberekben s határozott természettudományos formát öltött az újkor egyik legelső hősi szellemnagyságának, Leonardo da Vinci-nek lelkében, aki rajzai és feljegyzései szerint állandóan figyelte a madarak repülését, de nem azért, hogy azok hátán repüljön, hanem mert el akarta lesni repülésüknek titkát! Feljegyzéseiből kiderül, hogy minő tudományos gondossággal szemlélte és figyelte a madarakat, sőt egy összefüggő négykötetes könyvet tervezett a madarakról és a repülésről. De még 300 évnek kellett eltelnie, amíg az első ember leküzdötte a nehézkedési erőt és a levegőnél könnyebb léggömb segítségével elhagyhatta a földet. 1783-at írtak, amikor az ég felé emelkedett az első Montgolfiére nevű meleg levegővel töltött léggömb. A következő 120 év alatt egymást követték a repülés modern hősei: Lilienthal és Zeppelin. Megindult a vita a levegőnél nehezebb és a levegőnél könnyebb rendszer körül, míg végre a Wright-fivérek 1903-ban megalkották a ma használt repülőgépek első példányát. Az azóta eltelt 35 év meghozta a repülésnek teljes sikerét, a repülés már nem csoda, hanem a közlekedés mindennapos eszköze. Az utolsó 10—15 év eredménye a menetrendrendszerű forgalomnak kiépítése, amely úgyszólván hónapról-hónapra tökéletesebbé lesz, úgyannyira, hogy ma már a földgömb egészét behálózó repülő közlekedési vonalakról beszélhetünk. A repülés sajátos gyorsaságával kisebbé tette a földet, mert a nagy földi távolságok leküzdésére szükséges idők megrövidültek. Szépen jellemezhető három adattal: Párizsban a Vincennesi-erdő és a Boulognes-erdő távolsága gyalog három óra. Ugyanez alatt az idő alatt Párizsból Marseilles-be, avagy Londonból Párizsba és vissza lehet utazni. Az Amsterdam—Batávia közötti repülővonal (14.500 km) utazási ideje 6 nap, amiből a tiszta menetidő 70 óra, — ugyanezt az utat a leggyorsabb gőzhajóval ma is csak 28 nap alatt tehetjük meg. A repülőforgalom terén az utóbbi években elért eredményeket két grafikon szemlélteti. Az elsőn az 1 Codice sul volo degli ucelli. Ed. Piumati Paris 1893, valamint M. Herzfeld: Leonardi da Vinci Jena 1911.