A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)

31-34. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete II.

1938. VIII. 14. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye épült a lyon­broni repülőtér forgalmi épülete, amelyet Chanel és Verrier építészek terveztek. Az épület a re­pülőtér sarkába belenyúló, 3—3 hangár alkotta egyenlő oldalú háromszögű forgalmi teret zár le. A tizenkét­szögletű utascsarnok belső oldalán van a forgalmi vállalat szolgálati asztala, ettől jobbra az elutazók kijárása, balra az érkezők bejárata, a kettő között hosz­szan nyúlik előre az ellenőrző helyiség, mely kétoldali kiszolgálásra alkalmas. Az ezeket a tereket tartalmazó épületrész mélyen belenyúlik a betonfutópályába. A baloldali visszahajló szárnyban van az étterem, a jobb­oldaliban vannak a szolgálati helyiségek, a két felső emeletet a hivatalok töltik ki.32 (22. ábra.) Hasonló elvek szerint épült Antwerpen repülőpályaudvara a téglány alakú repülőtér egyik sarkára, a két úttal pár­huzamos, egymásra merőleges szárnyakkal és a külső sarokba helyezett utascsarnokkal, ugyancsak kettős utasfolyosóval és közöttük elhelyezett ellenőrző helyi­séggel.33 E két repülőpályaudvaron az utascsarnokból nincsen kilátás a repülőtérre. Tágas, mélységbe nyúló utascsarnoka van a Duprat tervezte bordeaux-meri­gnac-i repülőpályaudvarnak, melynek kitűnően sike­rült része a két emeleten át üvegezett, félhenger alakú parancsnoki torony.34 Számomra különös érdekes megoldással épült az 1937-ben megnyílt Milano—Forlanini repülőtér, mely a szárazföldi és vízi légikikötő együttes megoldását első­nek valósította meg. Terveit G. L. Giordani készítette. A forgalmi épület út végéhez csatlakozik és pedig oly­módon, hogy az egyenes vonalban folytatódó felhaj­tón érkeznek a kocsik az első emeletre, akárcsak Buda­pesten, de oda felérve, derékszögben kell fordulniok s az utasok kiszállása után szűk, kis kanyarulatú lejtőn jutnak vissza az út szintjére. Az épület pillérsoros föld­szintjét gépkocsiszín, vámraktárak és vendéglős mel­lékhelyiségek foglalják el. Az első emeleten a nagy utascsarnok egyik keskeny oldalára nyílik az elutazási és érkezési szolgálat, melyből az elutazók lejtős, üve­ges folyosón jutnak a betonfutópályára, illetve az ér­kezők onnan a csarnokba. Mivel a folyosó, természe­tesen merev, annak végétől a gépekig szabadban kell haladni az utasoknak, így az egész folyosónak sok ér­telme nincsen, mivel az tulajdonképpen másra nem jó, minthogy az utasokat a repülőtéri éttermet látogatók­tól elkülönítse. A vízigépek leszállására a forgalmi épületen túl elrendezett vízmedencét használják. Az építészek eredeti tervében ehhez a messzebb fekvő be­szállóhelyhez vezet a lejtős üvegfolyosó, ami a me­dence távolságát tekintve, megokolt is volt. Ez a fo­lyosó azonban az építkezés során elmaradt, helyette a már említett készült. A nagy csarnokból a repülőtérre nincs kilátás, az előrenyúló vendéglőszárny hatalmas ablakaiból csak oldalra pillanthatunk a repülőtérre, mindössze a két legelső asztal vendégei látnak a re­pülőtér mélyébe. Az építészeti kiképzés igen hatásos és tetszetős külsőségeiben a korszerű építésmód jelleg­zetes példájának nevezhető.35 Ebben az összefüggésben meg kell említenem azt, hogy az 1935-ben kiírt milanói repülőtér tervpályázaton Albini, Camus és Palanti épí­tészek egy felettébb érdekes megoldással szerepeltek. Ők hosszú, ívelt alaprajzú épületet terveztek, a szár­nyakba helyezték el egyfelől a repülőtér nagy éttermét, kitűnő kilátással, másrészt a hivatalokat és a szállodát. E tércsoport közepére négyzet alakú utascsarnok került. Ebbe belenyúltak volna a vállalati és ellenőrző szol­gálat helyiségei, melyek mellett elhaladva, jutott volna az elutazó a repülőgéphez. A szolgálati helyiségek má­sik oldalára került volna a podgyászfolyosó. A kitűnő elrendezés folytán a belső forgalom önmagától rende­ződött volna.36 (22. ábra.) as Gasa Bella, 1937. febr. szám, 6. old., Architettura, 1938. 135. old., II Vetro, 1937. 87. old. — az eredeti terv pedig Pica: Nuova. Architettura Italiana, 347. lap. Casa Bella, 1935. 40. lap. 21. ábra: A Berlin — Tempelhof-i repülőtér új forgalmi épülete. Tervezte E. Sagebiel. 22. ábra: A Lyon—Bron-i repülőtér forgalmi épülete. Tervez­ték: Chanel és Verrier. Arehitecture' d'Aujourd'hui, 1936. 9. sz. 123. old. és Deutsche Flugháfen, 1937. okt.-nov. szám, 29. old. 33 Arehitecture d'Aujourd'hui, 1936. 9. sz. 45.. old. 34 Archteoture d'Aujourd'hui, 1936. 9. sz. 40. old. 27í)

Next