Magyar Mezőgazdaság, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 2. szám
A Az ifjúság helyzetéről, a szakemberek továbbképzésének korszerűsítéséről Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése miniszteri értekezleten megtárgyalta az ifjúság körében folytatott munkáról és a kormányhatározat végrehajtásáról szóló jelentést, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban, a fagazdaságban dolgozó, oktatásban részt vevő fiatalság helyzetét és a további teendőket. A miniszteri értekezlet megállapította, hogy az ifjúság eszmei, politikai nevelésében, kulturális, sportolási körülményeiben, a gazdasági építő munkában az utóbbi években jelentős sikerek születtek. Az országos eredmények mellett számos helyi feladat megoldásából példásan veszik ki részüket a fiatalok. Az ifjúságot érintő kérdések megvitatásában és megoldásában szerepük növekszik. Ezek ellenére azonban fokozottabban kell törődni a kormány ifjúsági határozatának végrehajtásával és az MSZMP X. kongresszusa útmutatásának valóra váltásával. A MINISZTERI ÉRTEKEZLET RÁMUTATOTT, hogy az ifjúsággal kapcsolatos munka a vezetők elsőrendű politikai, gazdaságszervező feladata, amely a napi teendőknek elválaszthatatlan, szerves része. Az élelmiszergazdaságban, a fagazdaságban sajátos helyzete van az ifjúságnak. A korszerűsödő termelésben képzett, szakmáját szerető fiatalságra van szükség. S hogy a fiatalok ezt a foglalkozást, szakmát hivatásuknak vállalják, az a gazdaságok, szövetkezetek, üzemek vezetőinek nevelő segítőkészségén és cselekedetein is múlik. Bátrabban bízzanak felelősségteljes feladatokat az arra érdemes fiatalokra. A kollektív szerződések tervezetét most készítik elő az üzemekben. E munkába kezdettől fogva be kell vonni a KISZ tisztségviselőket is. A MINISZTERI ÉRTEKEZLET MÁSIK NAPIRENDI pontként foglalkozott a szakemberek továbbképzésének korszerűsítésével. Határozatot hozott a továbbképzés egységes rendszerének kialakítására. Célja az, hogy az egyetemi, felsőfokú, középfokú végzettségűek, szakemberek, szakmunkások szakmájuk legújabb technikai, műszaki, üzemszervezési ismereteinek elsajátítása érdekében legalább 4—5 évenként vegyenek részt szakmai továbbképzésben. December időjárása Az enyhe, napfényes és az országnak közel felén csapadékos november után december átlag körüli hőmérsékletű, erősen ködös és borult volt, gyakori és az országnak főleg a keleti felében az átlagosnál bőségesebb havazással. A NAPPALI FELMELEGEDÉS hónap elején jóval erősebb, a vége a felé gyengébb volt a szokásosnál. A hónap első napjainak 10—13 fokos erős enyhesége után még egy héten át nagyobbrészt 5—10 fokos enyheségben volt részünk, 12-én azonban hirtelen 1—3 fokra csökkent a nappali hőmérséklet. Utána a hónap végéig már csak ritkán fordult elő 5 foknál erősebb felmelegedés s több napon nagy területeken vagy országszerte téli napok köszöntöttek be, —1, —5 fokos déli hőmérséklettel. Az utolsó napokban erősen megenyhült az idő. AZ ÉJSZAKAI LEHŰLÉS a nappali hőmérséklettel párhuzamosan váltakozott. Az első napok fagymentes éjszakái után 5-én hajnalban hirtelen országszerte —2, —6 fokig süllyedt a hőmérséklet 1,6—2 méter magasságban. Utána három héten át több éjjel jelentkezett hasonló erősségű, ritkábban 1—2 fokkal erősebb fagy. A fagy 25-én országszerte —10, —16 fokig, 27-én pedig sokfelé —15-től —19 fokig erősödött, amit hirtelen erős enyhülés követett. A TALAJ MENTI RÉTEGEKBEN 5-én többfelé mértek —6, —10 fokot s utána változó erősséggel rendszeresen jelentkezett talaj menti fagy, amely mélypontját 25-én és 27-én reggel érte el —15, —18, helyenként —19 fokos erősséggel. A talajt ekkor mindenütt 5—30 cm vastag hótakaró borította. A HAVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET 0,4—1,6 fokos értékei általában 0,1— 1,0 fokkal meghaladták a sokévi átlagot, délen azonban sokfelé ugyanannyival alatta maradtak. A NAPSÜTÉSES ÓRÁK SZÁMA: a Dunántúlon 30—60, egyebütt az erős ködképződés miatt legtöbb vidéken csak 10—30 közt volt. Ez a sokévi átlagot (40—60 órát) csak a Dunántúl néhány vidékén haladja meg 1—10 órával, másutt 10—20, keleten általában 20—40 órával alatta marad. A HAVI CSAPADÉKÖSSZEG csak Kőszeg—Szombathely vidékén maradt 25 mm alatt (17—24 mm). A Dunántúl nagyobb részén 25—50 mm hullott, hasonlóképpen Pest, Bács- Kiskun és Csongrád megye legnagyobb részén. Egyebütt, így néhány kis folton kívül a Dunántúl északi vidékein, az Északi Hegyvidék egész területén, továbbá az Alföld nagyobb részén a csapadék meghaladta az 50 mm-t s különösen az északi és északkeleti megyékben a 75 mm-t, a Mátrában és a Bükkben a 100 mm-t is (101—125 mm). A sokévi átlaghoz (36—57 mm) viszonyítva az 50 mm-nél kevesebb csapadékú vidékeken mérsékelt csapadékhiány mutatkozott, főleg a dunántúli megyékben. Egyebütt (az országnak mintegy 60%-án) a csapadék meghaladta az átlagot, a keleti és északkeleti megyékben az átlag másfélszeresét, helyenkint a kétszeresét is. A csapadék a hónap első napjaiban nagyobbrészt eső- és ködszitálás, kisebb részben havazás, majd több mint kéthetes csapadékszünet után 21-től kezdve nap nap után megismétlődő, nagyobbrészt országos havazás alakjában hullott le. A HÓTAKARÓ a következőképpen alakult: az első hét végén a keleti megyékben 2—6 cm vastag rövid életű hótakaró képződött. Utána számottevő hóréteg 22-ére alakult ki, amely 27-ére országszerte 10—30, a magasabb hegyeken 50—70 cm-re vastagodott, de utána gyors olvadásnak indult. Az év utolsó napján friss hóréteg képződött. Dr. Kulin István CSAPADÉKELOSZLÁS 19^.0.. _id.tSArrilv £____hó III A GÖRBE VONALAK -AZ IZOHIETAK-AZOKAT A HELYEKET KÖTIK ÖSSZE, AHOL A CSAPADÉK MENNYISÉGE EGYENLŐ VOLT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ AZ AGROTERV-NÉL Az Agroterv 1970. évi tevékenységéről, a vállalat mezőgazdasági műszaki fejlesztési munkájáról és az 1971. évi tervekről tájékoztatta sajtó munkatársait dr. Jakus Venadel vezérigazgató az év első munkanapján. Elmondotta, hogy a múlt évben 127 mezőgazdasági létesítmény tervét készítették el, amelyeknek kivitelezési értéke eléri az egymilliárd forintot. Közülük legjelentősebbek : Lajta-Hansági Állami Gazdaság 1000 férőhelyes tehenészeti telepe, a berettyóújfalui, a hódmezővásárhelyi sertéstelepek, a Kunfehértói Állami Gazdaság borkősarüzeme, stb. Már 74 országban bejelentett szolgálati szabadalom az Agroterv takaréküreges vázszerkezete, amelyből állattartási épületeket, raktárakat terveznek, építenek. Ezek mellett új, korszerű mezőgazdasági létesítmények tipizált terveit is elkészítik, amelyeket az ország tervezőintézetei munkájukban felhasználhatnak majd. Az Agroterv munkájának új eleme: a Mezőgazdasági Gépgyártó és Gépjavító Tröszt vállalataival együtt, az általuk tervezett létesítmények gyártását, a technológiai berendezések szerelését is elvégzik. RÁDIÓ Január 20, szerda. 14.00—14.15-ig : Falusi percek (Petőfi). Január 20, szerda. 18.15—19.00-ig: Falusi esték (Petőfi). Január 21, csütörtök. 13.40—14.00- ig : Vita a korszerű mezőgazdaságról. önköltség, termelékenység (Kossuth). TELEVÍZIÓ Január 16, szombat. 10.20—10.50- ig: Eredmények, gondok (ism.). Január 19. kedd. 18.35—19.05-ig : Vendégasztal. Házigazda : Gulyás Pál, a Népszabadság munkatársa. МИ [UNK]И XXVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1971. JANUÁR 13. TARTALOM Oldal Horváth S.: A szerkesztő jegyzetei ................................................3 Dr. Banke A.: Marketing az élelmiszergazdaságban ... 4 A termelők és a feldolgozók kapcsolatáról................................5 Dr. Kánya Gy.: A jogi érdekvédelem a Tokaj-hegyaljai szövetség területén (Területi szövetségek fóruma) .... 6 Kovács S. : A tanácsok területi fejlesztési terve és az élelmiszergazdaság .................................7 Frankó J—Kerekes B.: A kenyérgabona-vetés tapasztalatai (Békés megye) .... 8 Dr. Mészáros I.: Az őszi kalászosok helyzete és a vetések ápolása....................................10 Göde H.—dr. Vitay J.—Emődi Gy.: Eredményes és gazdaságos cukorrépatermelés . 11 Dr. Kazó B.: A mesterséges esőztetés.........................................12 Cserkuti I.: Két kiállításon Angliában.........................................13 Gy. B.: 400 változat..........................15 Dr. Juhász B.—dr. Kunffy Z.— dr. Bóné L. : Az emésztőszervi megbetegedésekből származó veszteségek csökkentése 16 Felhívás az 1971. évi vágómarha-hizlalási versenyre . 17 Hajas P.: Sertéshizlalási technológiák V..........................................18 Peresztegi T. F.: A marhahizlalás korszerűsítése (Mezőfalvi A. G.)...............................20 Új szakkönyvek...............................22 Információk.........................................23 Brigádvezetők — szakmunkások ...............................................47 CÍMKÉPÜNK A Mezőfalvi Állami Gazdaság fiatal magyartarka hízó bikája. (Cikkünk a 20—21. oldalon) (Kabáczy Szilárd felvétele) MAGYAR MEZŐGAZDASÁG Mezőgazdasági hetilap Főszerkesztő : Horváth Sándor Szerkesztőség : Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) Telefon: 122—433 Postafiók: Budapest 55. Pf. 6. Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Bp., Vm., Blaha Lujza tér 3. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető : bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1. sz.) Előfizetési díj egy évre 120.— Ft 71.0204 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla igazgató INDEX: 25 546