Magyar Mezőgazdaság, 2017. január-március (72. évfolyam, 1-13. szám)
2017-01-11 / 2. szám
Megviseli az ágazatot December végéig több mint 200 állattartó telepet kellett kiüríteni és 30 háztáji állományt megsemmisíteni madárinfluenza-járvány miatt Magyarországon, ami csaknem 2 millió szárnyas megsemmisítését jelentette. Az év végéig beérkezett kártalanítási igények alapján eddig 1,6 milliárd forint a közvetlen kár, azonban a másodlagos hatásokról - kiesett termelői és feldolgozói bevételek, az exportpartnerek kereskedelmi korlátozásai miatt elmaradt jövedelem, vagy éppen az újratelepítés költségei - még nincs összesítés. December végére lassult a madárinfluenza magyarországi terjedése a járványügyi megelőző és felszámolási intézkedéseknek köszönhetően, azonban még az elmúlt hetekben is több állattartó telepen kimutatta az állat-egészségügyi hatóság a vírus jelenlétét - közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére a Földművelésügyi Minisztérium. A december 30-án rendelkezésre álló adatok szerint az erősen virulens H5N8 típusba tartozó madárinfluenza-vírus fertőzése összesen öt megyét (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) és 38 települést (Algyő, Biharugra, Bocsa, Bugac, Csanádapáca, Csengele, Csólyospálos, Dévaványa, Forráskút, Fülöpjakab, Jászszentlászló, Kelebia, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kistelek, Kisszállás, Kömpöc, Kübekháza, Mélykút, Móricgát, Ópusztaszer, Orosháza, Öcsöd, Pálmonostora, Petőfiszállás, Pród, Pusztaszer, Soltvadkert, Szánk, Szentes, Tázlár, Telekgerendás, Tiszakürt, Tompa, Tótkomlós, Újkígyós, Üllés) érint. Az Alföldön egyébként is óriási a madársűrűség a hazai állattenyésztésnek ebben a meghatározó ágazatában, a korlátozásokkal érintett megyékben tartják gyakorlatilag a hazai víziszárnyas-ágazatban nevelt jószágok kétharmadát, a hizlalt állományok 100 százalékát. Háztáji és professzionális állattartó telepek baromfiállományaiban egyaránt előfordult megbetegedés, a vadon élők közül pedig elsősorban a tőkés récéknél és a bütykös hattyúknál észleltek elhullásokat. A H5N8 egyébként egy erősen patogén fertőző vírustörzs, ami a tíz évvel ezelőtt számos problémát okozó H5N1 törzs alapverziója és egy szibériai vadmadarakat fertőző vírustörzs kereszteződésével jött létre, és hőtűrő képességben, virulenciában is mutáns jegyeket mutat. A mostani járványt egyébként vadmadarak által terjesztett világjárványnak minősítette a FAO, az ENSZ mezőgazdasági szervezete. A tavaly novemberben észlelt járvány egyébként 95 százalékban a hazánkban jellemzően szabadtartásban nevelt víziszárnyas-ágazatokat érintette, de Németországban például bejutott az egyik legszigorúbb higiéniai előírásokat alkalmazó, a piacvezetők között számon tartott vállalkozás zárt telepére is. egészségügyi A hazai állathatóságok kitörések körül 1 kilométeres a sugarú körben minden baromfit megsemmisítettek, 10 kilométeres sugarú körben pedig megfigyelési és védőzónákat állapítottak meg. A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal - az agrárkamarának december közepén nyújtott tájékoztatása szerint - a járványügyi helyzetre való tekintettel Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyében a minimálisan előírt 10 kilométeres sugarú körön kívüli területekre is kiterjesztette a védő- és megfigyelési körzeteket. Utóbbiakon belül és azok területéről a hatályos járványvédelmi előírásoknak megfelelően kizárólag azonnali vágásra szállíthatók ki az állatok, a megfelelő laborvizsgálatok elvégzése, a vírusmentesség igazolása után. Az élő baromfi minden egyéb mozgását megtiltotta az országos főállatorvos, sőt karácsony előtt Hajdú- Bihar megyén kívül Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász- Nagykun-Szolnok megyékre is kiterjesztették a baromfiállományok zárt tartásának kötelezettségét. Közvetlen károk Az FM adatai szerint december végéig több mint 200 állattartó telepen rendeltek el állományfelszámolást a betegség miatt. Ez több mint 1,5 millió kacsa és több mint 300 ezer liba leölésével járt, illetve pulyka-és brojlercsirke-állományok megsemmisítését is elrendelték az érintettségük miatt. Emellett több mint 30 háztáji baromfiállományban mintegy 6500 szárnyast kellett leölni és megsemmisíteni madárinfluenza miatt. Összevetésképpen, a KSH adatai szerint június elsején 5,7 millió egyedet számlált a kacsa- és 3,5 millió egyedet a magyarországi lúdállomány, a teljes baromfiállomány mérete pedig elérte a 49,1 millió egyedet. Az állományok felszámolása miatt keletkezett közvetlen kár (azaz a felszámolt állatállományok és a fertőzésveszély miatt ártalmatlanított takarmány értéke) utáni állami kártalanítás összege az eddig beérkezett kártalanítási igények alapján 1,6 milliárd forintra tehető - közölte érdeklődésünkre az FM. Ez azonban még tovább emelkedhet, tekintettel a kártalanítási eljárási határidőkre, illetve arra, hogy információink szerint még december utolsó napjaiban is észleltek újabb kitörést, vagyis a járvány még egyáltalán nem csengett le. Egyes kalkulációk szerint a járvány terjedésétől függően, ha a teljes alföldi víziszárnyas-állományt ki kell irtani, ez akár 3—3,5 milliárd forintba is kerülhet. És ez az összeg csak a leölés és megsemmisítés költségeinek, vagyis a közvetelen kárnak a fedezete. A kereskedelmi és egyéb állat-egészségügyi korlátozó intézkedések miatt elszenvedett másodlagos károk felbecslése sokkal nehezebb, tekintettel arra, hogy utóbbiak kapcsán akadnak szakmai válaszokat igénylő kérdések is. Annyi bizonyos, hogy a járvány első észlelése után a - főleg az unión kívüli - exportpartnerek által bejelentett kereskedelmi korlátozások rendkívül érzékenyen érintették a hazai víziszárnyas-ágazatot, elvégre a hízott és a pecse- MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ♦ 2017. JANUÁR 11. A baromfiálomány alakulása 2015. június 1. ezer darab 2016. június 1. ezer darab 2015. jún. 1 . 100,0 Tyúk 37895,8 36688,3 96,8 Kacsa 5213,7 5709,9 109,5 Lúd 3030,2 3514,0 116,0 Pulyka 3053,2 3253,4 106,6 Összesen 49 193,0 49 165,6 99,9 Forrás: KSH Állatállomány