Magyar Műhely, 1975. június (13. évfolyam, 47. szám)
1975 / 47. szám - OSZTRÁK AVANTGARDE - Mayröcker, Friederike -Bujdosó Alpár (ford.): Süket fülek előtt
FRIEDERIKE MAYRÖCKER SÜKET FÜLEK ELŐTT egyszer orra jobb szárnyán, máskor a balon röpülve a trópusi virágok felé, könnybe lábadt, viruló arccal megtört egy citromot. Leány szájával mesélt a nő. Magas hullám taraja, könnyeim felszáradtak, mikor a két ember visszahúzódott a friss levegővel hűtött székekre , zengő májusi tél. Alig valamivel a ház előtt, a trópusi kertbe belépvén újra magasra csaptak, elapadhatatlanul lezuhantak. Zöld moszkitó-hálót tapogattam ki a nyitott ajtón. Étellel itallal kínáltak, elrévültem, megmeredtem, kerestem összetört testemnek valami eldugott kamrát, magányos kiáltozásra alkalmatosat, nem kellett a víz sem, visszajöttem, kolibri énekelt kinn, kintről nagy halom útikacattal a jéghideg szobába. Nem hallotta amit nem hallhatott, lemondóan legyintett mikor a nő miatt nem jutott szóhoz. Magával is szeretnék egy-két szót, mondta. Váltani, érzései, mondta, talán autója, mondta, száguldó motorjában. Lerongyolódott, és jól jött minden visszautasítás, meg ügyetlenség , tényleg süket volt. Sajnos, mondta, telefonon sem sikerült. A pálmafa gyümölcse, a fügefa gyümölcse, a hold állása. Mintha a nő mondott volna valamit, mondta. Tengernyelvem ablakhoz tapadt az éjszakában, homlokomon pálmák a partot söpörték. A kertben rózsák, trombitafák, fenyők, most örülök az időnek, mondta, vagy máshol, mert nem hallhatott engem. A kertben orchideák, mályvák, páfrányok, fenyők, egymásnak a lehető legjobbat kívánni, pálmaszálak trombitafái , nincs sem kibeszélni- sem írnivalóm.