Magyar Műhely, 1976. június (14. évfolyam, 49. szám)
1976 / 49. szám - Beke László: Az alkotó interpretációtól az interpretáció tagadásáig
Jegyzetek: 1. Minerva baglya. Budapest, 1973. 94. o. 2. Az alkotás filozófiája. In: Paul Klee: A modern művészet elmélete. Az Iparművészeti Főiskola sokszorosítása. 57. o. 3. Robert Lebel: Marcel Duchamp. Köln, 19722. 166-167. o. — Duchamp másutt egy különös megjegyzéssel járul ehhez a kérdéshez: szerinte 50 év az az időszak, míg a művész rendelkezik a műve fölött, vagyis amíg a nézők még az eredeti jelentés szerint értelmezik a művet. (Különös, ha meggondoljuk, hogy kb. éppen ennyi idő kellett ahhoz, hogy egy olyan ready-made, mint a Palackszárító, hajdani közismert használati lágy mivoltából számunkra különös, funkciójától elidegenült szoborrá váljék.) 4. Lukács György: Popper Leó (1886-1911). 1911. In: Filozófiai Szemle, 1972/2. 251. o. — vö. Charles de Tolnay: In memoriam Leo Popper, uo. 250. o. 5. Веке László: Műleírás és műelemzés. Valóság, 1972/5. 40-51. o. 6. Arturo Schwarz Marcel Duchampról adott interpretációja (The Alchemist Stripped Bare In The Bachelor, Even. In: Marcel Duchamp. Ed. by Anne d’Harnoncourt and Kynaston McShine. New York-Philadelphia 1973. 81-98 o.) feltételezi, hogy a művész az alkémistákkal analóg módon alkotott, mégpedig anélkül, hogy tudott volna róla. Interpretációjához Jung elméletét hívja segítségül, aki szerint az alkémia anyagátalakítási kísérletei a kollektív tudatalatti szintjén az ember (az emberi lélek) átalakítására irányultak. 59