Magyar Múzeumok, 2000. 4. szám (Vol. 6.)
VISSZATEKINTÉS - Praznovszky Mihály: "Könyvtár a könyvtárban": interjú Németh Zsuzsával Jókai Mór könyvtáráról
megtalálhatók az itt őrzött hagyatékban, magam is megcsodálhattam őket. Cs. A.: Különböznek-e a most készülő címleírások a már meglévő katalóguscéduláktól? N. Zs.: Eddig kb. 200 kötet rekatalogizálása történt meg, ez alapján azt kell mondanom, különböznek. Ez várható volt, s ez az értelme ennek a munkának! A régi cédulák eredetéről, készítőiről szinte nem tudunk semmit. Az indigókék másolt vagy sokszorosított cédulákat az Országos Széchényi Könyvtártól rendelhették a könyvek behasonlítása után. Több olyan egyedileg gépelt cédulával is találkoztam, amelyek időközben javítási, pótlási céllal készültek. Mégis, sok helyütt megállapítható, hogy nem éltek a meglévő könyvészeti kiegészítőkkel. Cs. A.: Kiemelnél néhány példát, amely jelzi az általános címleírási problémákat a hagyatékban? N. Zs.: Átlagosról nagyképűség lenne alig 200 kötet „A” méretű könyv után beszélni, minthogy 18 cm-nél kisebb gerincnagyságú kiadványokról van szó, melyek általában a népszerűsítő, olcsó kiadású családi könyvtár vagy egyéb sorozatok - már ami Jókai saját műveinek kiadását illeti. Hol vannak még a „C” méretű jubileumi díszkiadások, szerzői sorozatok, a „D” méretű albumok, térképek, lexikonok, atlaszok! Mégis, ha nem is címleírási, de más jellegű problémák már körvonalazódnak. Jókainak az átlagostól nagyban eltérő könyvtárát rendkívüli széles skálán mozgó, Jókai írói érdeklődésének megfelelően bővülő gyűjtőkör jellemzi, mind időben, mind az idegen nyelvű kiadásokat tekintve, mind tartalmában szinte a teljes tudománykört felölelve. Ismert irodalomtörténeti tény, hogy Jókai gyűjtötte a XVIII. századi memoár iro-A Gyorsírók Könyvtára első füzeteként megjelent Jókai Mór: Regék c. művének kézírású előzéklapja The hand-written inner endpaper of the book ”Legends ” by Mór Jókai Kép - Image: T. Nagy György dalmaz, s ezeket felhasználta saját műveihez. Ezekkel a könyvekkel kapcsolatban általában gondot okoz a kriptonimák, anagrammák feloldása, a keresztnevek kiegészítése stb. A különböző térképek, csillagászati atlaszok, helynévjegyzékek, topográfiai kalauzok, szőlészeti-borászati szakkönyvek (főleg idegen nyelvű változatokban), gazdasági jelentések, évkönyvek, gépészeti szakkönyvek, demográfiai és országgyűlési jelentések leírása kissé szokatlan feladat számomra. Cs. A.: Mit tudunk a Jókai-könyvtárban meglévő Jókai kötetekről? Jókai saját könyveinek arányáról? N. Zs.: Közismert Jókai „írói kapacitása”. Műveit már életében számtalan kiadásban megjelentették a különböző kiadók. A könyvön feltüntetett adatok egybevetése a könyvészeti segédletekkel (Szárnyés, Pelrik, Gulyás stb.) sokszor ellentmondásos eredményt szül. A címleírási problémák: pontos rendszó, illetve egységesített névalak, címrendszó és azok egységesítése (Pl. Eppur si muove - És mégis mozog a föld; Egy bujdosó naplója - Bujdosó naplója stb.), a helynevek pontos, mai névhasználatnak megfelelő kiegészítése, kiadások, kiadási évek lehető legprecízebb megadása. Jelzem, itt van a legtöbb gond. A Jókai művek feldolgozásakor képet kaphatunk szülte az egész magyar kiadástörténetről - az Emich, Länderer, Heckenast, Franklin, Révai Kiadók sorsáról (mikor vásárolta át a kiadási jogokat, mely kiadóval olvadt össze, stb.). Külön fejezetet érdemelne Jókai idegen nyelven, nem Magyarországon megjelent köteteinek bibliográfiai behasonlításáról szólnunk. Itt is rengeteg a nem kiegészített vagy téves adat. Az anyag terjedelméről csak egy korabeli feljegyzést idézek a már említett Jókai albumból: „Jókai gyűjtötte műveinek fordításban megjelent egy-egy példányát és dolgozószobájában hatalmas könyvszekrényt töltött meg ez a gyűjtemény.” Cs. A. : Hogyan hasznosulnak a Jókai-kutatás eredményei a feldolgozás során? N. Zs.: Szerencsére Jókai élete és munkássága szinte „nyitott könyv”. Már életében sokan és sokszor írtak róla, halála után ez az érdeklődés nem csökkent. Hála az 1997-ben megjelent irodalomtörténeti bibliográfia 4. kötetének és a kritikai kiadásnak, valamint az egyéb, a címleíráshoz „nem hagyományos” módon kapcsolódó segédleteknek -cikkek, monográfiák, tanulmánykötetek stb. -, munkám könnyebben (de nem gyorsabban!) halad. Célunk, hogy a Jókai-könyvtár (mennyiségében és minőségében is) gerincét képező Jókai műveket a lehető legjobban feldolgozzuk és katalógusban feltárjuk. „Jókait Jókaiból!” - röviden így összegezném, nálam ez lett a keresés mottója. Paradoxon, de ez a többi - nemcsak Jókai által írt - műre is igaz, mivel az abban a korban megjelent világlexikonok, nyelvi és egyéb szótárak, nagy enciklopédiák, kézikönyvek is segítségünkre szolgálnak, melyek ma már nehezen beszerezhetők, de szerencsére majd megtalálhatóak Jókai könyvtárában. Jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs irodalmi Központ olvasótermében állnak a szabad polcos segédkönyvtári gyűjteményben. Ezeket (Larousse, Meyers, Pallas) használjuk - könyvtárosok, múzeumi kollégák, könyvtárlátogatók - naponta ma is. Cs. A.: Melyek azok a speciális múzeumikönyvtári szempontok, melyek a PIM-re jellemzőek? N. Zs.: Minden katalóguscédulán szerepel a hagyatéki jelölés. Ha van a könyvekben bármilyen kézzel írt bejegyzés, kézzel rajzolt ábra, egyéb autográfia, azt feltüntetjük. A dedikációkat szintén jelezzük a leírásokon. Az ajánlások szövegét betűhíven ráírjuk a címleírási munkapéldány hátoldalára, ami egyben raktári katalógusként funkcionál, így, ha szükséges a könyv „mozgósítása” nélkül is használható a szöveg. Nemcsak a dedikáció szövege lehet fontos forrás bibliográfiai és irodalomtörténeti vonatkozásban, hanem a dátum, a hely megjelölése (például egy életrajzi kronológia), írói álnevek, becenevek használata (pl. írói kapcsolatrendszerek) szempontjából is. Például: Hegedűs Lóránt (Hegedüsné Jókay Jolán fia) és Fellner Frigyes A tőzsde megadóztatása című könyve fedelén a következő kézzel írt szöveg olvasható: „Kedves jó keresztapjának ajánlja első munkáját Lóránt”. A cédulákon a rokonsági viszonyt is feltüntetjük, ha bizonytalan, jelezzük. Cs. A.: Végezetül, de nem utolsósorban, elérkeztünk kedvenc témádhoz, a könyv külső megjelenésének, könyvkötészeti sajátosságainak leírásához. Milyenek ezek a könyvek? N. Zs.: A mi könyvtárunkban a könyv nemcsak mint szellemi hordozó, közvetítő értékes. Adott esetben kiállítási műtárgy, mely „viseli” magán az adott kor kulturális, művészettörténeti hatásait. Erről beszélni egy másik cikk témája lehetne. Visszatérve Jókai könyvtárának rekatalogizálásához, ebből a megközelítésből is páratlan a gyűjtemény! Ha csak a kort nézzük, a múlt század vége a századelő művészeti törekvései, a korai szecesszió hatása, majd tetten érhetők a művészi kötéseken, s minden esetben reprezentálják könyvtörténetileg is a kort. Utaltunk már rá, hogy Jókai mennyire szerette Dóré rajzait, büszke volt Galvani illusztrálta műveire. A XIX. századi német, francia, olasz ás angol (mely nyelveken olvasott) könyvkiadás remekei is, valamint díszes kiadású szerzői összkiadások (pl. Heine kötetek, Shakespeare munkái Sir John Gilbert illusztrációival) fellelhetők e hagyatékban. Bár most a kötésekről beszélünk, de érdemes megemlíteni, hogy ez utóbbi könyv teljes kivitelezése is gyönyörű. Cs. A.: A magyar könyvkötészet remekeiből is emeljünk ki néhányat!