Magyar Múzeumok, 2004. 3. szám (Vol. 10.)
Műhely Ötödfélszáz éve született Balassi Bálint Balassi. Vándorkiállítás, 2004 Várkonyi (tábor A 450 éve született Balassi Bálint (1554-1594) méltán tagja irodalmi panteonunknak. Valójában az idoi év kettős évforduló: ünnepelhetjük születését és megemlékezhetünk halálának 400. évfordulójáról is. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával és a Petőfi Irodalmi Múzeum rendezésében elkészült vándorkiállítás Magyarországon és külföldön azokat a városokat járja végig, amelyek Balassi életéhez szorosan kapcsolódnak. Június 1-jén a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának rondellájában Hiller István kulturális miniszter nyitotta meg, és bocsátotta útjára a Balassi vándorkiállítást. A következő helyszínek Eger, Sárospatak (ahol a cikk írásának időpontjában is látható a kiállítás), majd Lengyelországban Krosno, Krakkó, Szlovákiában Pozsony és végül Csehországban Prága fogadja, ha képletesen is, Balassi Bálintot. A Balassi kiállítás egyszerre ad vizuális és irodalmi élményt. Aki a XVI. századi költő verseivel akar magára maradni egy imitált kertben, meghallgathatja verseit, azok megzenésített változatait vagy akár a korabeli dallamaikkal énekelve. A kiállítást megtekintők között nagy sikert aratott az a digitális animációs film, amely a kiállítás anyagának felhasználásával követi végig Balassi Bálint mozgalmas életét. Balassi Bálint 1554. október 20-án született Zólyom várában. Apja, Balassa János zólyomi főispán, felsőbányavidéki főkapitány, anyja Sulyok Anna volt. 1564-ben Bornemissza Péter lett a nevelője, majd 1565-ben, tizenegy évesen apja Nürnbergbe, Dél-Németország egyik legfontosabb szellemi központjába küldte tanulni. 1569-ben apját felségsértési váddal Pozsonyban bebörtönözték. Balassa János fogságából 1570-ben felesége és szolgái segítségével megszökött, és családjával együtt Lengyelországba menekült. 1572-ben kapott kegyelmet. 1575-ben érdekes körülmények között - a Báthory István ellen támadó Békés Gáspárhoz igyekezve - Balassi az erdélyi fejedelem fogságába került. Erdély azonban nem fogságot, hanem a fejedelem környezetében udvari szolgálatot jelentett a fiatal arisztokratának. Báthory 1576-ban Lengyelországba is magával vitte. Míg Balassi Báthory István lengyel udvarában tartózkodott, itthon 1577-ben meghalt apja, és hiába tért vissza Magyarországra, örökségének jelentős részére unokabátyja, Balassa András tette rá a kezét. Az atyai örökségéért ezután hosszas kilátástalan perbe bonyolódott rokonával. 1579 és 1582 között Eger várában lovas hadnagyként szolgált. 1584-ben megnősült, unokatestvérét, Várdai Mihály özvegyét, Dobó Krisztinát vette feleségül. Felesége jogán kísérletet tett Sárospatak elfoglalására, de az esküvője napján rajtaütésszerűen megszállt várat nem tudta megtartani. Mindezzel örökösödési pere mellé újabb bírósági eljárást vont a fejére. 1585-ben megszületett fia, János, 1586-ban pedig feleségével együtt katolikus hitre tért. A Dobó rokonság azonban házasságát megtámadta, amit a nagyszombati egyházi bíróság 1587-ben érvénytelenített. Mind magánéleti gondjai, mind egzisztenciális problémái arra kényszerítették, hogy ismét Lengyelországban próbáljon szerencsét. Jan Zamoyski lengyel kancellár meghívására 1589 őszén indult Krakkóba. Feltehetőleg Báthory András közreműködésével jutott el a braunsbergi jezsuita kollégiumba. 1591-ben a kezdődő háborús hírek hatására hazatért, bár apjával ellentétben csak megszakításokkal állt katonai szolgálatban, mégis azonnal bekapcsolódott az ekkor induló török háborúba, és szolgálatra jelentkezett. 1593-ban részt vett Pálffy Miklós sikeres nógrádi hadjáratában; ott lehetett családi birtokainak, Kékkőnek a töröktől való visszafoglalásakor. 1594-ben az Esztergomot ostromló keresztény seregben harcolt. Május 19-én comblövést kapott, két lábát amputálták, de sebe elfertőződött és május 30-án meghalt. A kiállítás arra vállalkozott, hogy Balassi költészetét és korát együtt mutassa be. Ne csak irodalomtörténeti, történeti adatokkal ismertesse meg a látogatókat, hanem próbálja meg rekonstruálni azt a világképet, ami a részekre szakadt, török megszállás alá került Magyarországon Balassi költészetében is megfogalmazódott. Balassi Bálint világa három pilléren nyugszik: az első a hit, kiengesztelődés Istennel, a második a felvállalt hivatás betöltése, a harmadik az életet fenntartó szerelem örök és állandó volta. Versei erre a hármas rendre épülnek fel. A Szentháromság himnuszai ugyanezt a világképet, az isteni és földi világ egységének szükségességét hirdetik. Az Atyaistenhez szóló első himnusz több mint egyéni vallásosságának kifejeződése. „Ments s vezess ki Uram az sok veszélyből, / Viselj gondot rólam te árvád felől, / Ne szakadjak el tőled, Istenemtől, /Segélj, kiáltok hozzád csak egyedül." Kultúrtörténeti toposz, hogy a XVI. századi magyarság számára a török megszállás, az ország elvesztése, részekre A „Balassi" vándorkiállítás megnyitója, Esztergom, Vármúzeum, Rondella The opening ceremony of the "Balassi” travelling exhibition, Esztergom Castle Museum, Rondella