Magyar Múzeumok, 2005. 2. szám (Vol. 11.)

MŰHELY - Demeter Júlia - Pintér Márta Zsuzsanna: Csokonai Vitéz Mihály, a vidám természetű poéta

MŰHELY Csokonai Vitéz Mihály, a vidám természetű poéta Demeter Júlia - Pintér Márta Zsuzsanna 2005. március 2-án A vidám természetű poéta címmel Csokonai-kiálltás nyitt a Petőfi Irodalmi Múzeumban a költő halálának 200. évforduló­ja alkalmából. A kiállítás előreláthatólag 2005 októberéig lesz látogatható. A vidám természetű poéta­­ így jellemezte önmagát Csokonai alig húsz évesen, első ars poétikájában. A programadónak szánt vers­ben nemcsak az - akkor nagyon divatos - angol sírköltészet művelőitől, Youngtól és Hervey-től határolja el magát, de egyúttal máris hozzá­juk méri saját, életörömét sugárzó költészetét. Nem véletlenül, hiszen húsz évesen már telje­sen felkészült és céltudatos költő, aki a hal­hatatlanságra, az utókor megbecsülésére és a diáktársak, barátok csodálatára egyaránt szá­mít. Bár igazán nagy művek még nincsenek mögötte, a bemutatkozó vers egyben költői névjegy is. Jelentőségét mutatja, hogy ez a vers áll majd a Lilla dalok élén. A vidám természetű poéta szerepe egész pályáját végigkíséri, bár a vidámságba évek múltán már egyre több keserűség és fájdalom vegyül. A boldogság énekese akar lenni, akárcsak példaképe, Anakreón. „Éljünk vidáman, minél kevesebb gonddal, mert egyszer meghalunk, ez a régi lírikusok filozófiája, ha pedig élnünk és örülnünk kell, hagyjunk élni és örülni másokat is, ez az egész emberiség filozófiája”. Ez a bol­dogság kezdetben még könnyen elérhetőnek tűnik. A debreceni kollégium diákjának tehet­ségét tanárai korán felismerik, társai „Cim­­balom”-nak hívják, utalva arra a sokszínű és könnyed verselésre, arra az áradó bőségre, mellyel az iskolai feladatként megírt „picturák” és „sententiák”, zene és bölcseleti költemények mellett gúnyversek, helyzetdalok, kamaszos hévvel megit erotikus versek kerülnek ki a tolla alól. Ars poétikájának megfelelően 12 énekből álló eposzt szeretne írni a boldogság közpon­ti kategóriájáról, a szerviemről, de a Csókok című prózai szerelmi eposza végül befejezetlen marad, mintha előre vetítené csalódással záru­ló saját későbbi szerelem-élményeit is. A tudatos készülődés, a nagyarányú tervek Részlet a kiállításból Detail of the Exhibition Fotók - Photos: Somfai Sándor sírásával árnyalta a bennünk élő József Atti­la képet. „Gratulálok, igényes kivitel és mély tar­talom! Jómagam mindent megteszek, hogy minél több diák értesüljön erről a kiállítás­ról” - jegyezte be a vendégkönyvbe egy óbu­dai (nem ferencvárosi!) tanár. Kell ennél jobb ajánló? Lásd még­­ See also: Borító 2 - Cover 2 Attila, the Kid from Ferencváros A unique little exhibition was opened in April 2005 about the childhood of Attila József, probably the most significant representative of 20U| century Hungarian poetry. The poet was born 100 years ago in the outskirts of Budapest, in a district called Ferencváros. He spent his early years, living with her sisters and mother, within the borders of the district. Since after his father left the family in 1908 the mother could barely make a living, the József family were always on the move, changing one dirty little flat for another almost every six months. At the age of 14 his mother died and he joined his elder sister's family in another district. The exhibition presents the places he used to go, play, learn, or help his mother, and the places they lived between 1905 and 1919. azt mutatják, hogy Csokonai nemcsak poéta natus, hanem igazi poéta doctus is, akit a műfajok rendszere, a verstan, a poétika elmé­leti háttere is érdekel, s aki fordítással, jegy­zeteléssel próbálja megérteni és túlhaladni elődeit, főleg az olasz Guarinit, Metastasiót. Nemcsak a költészet területén. 1793-ban már 16 drámafordítást és egy eredeti színjátékot (A méla Tempefői azaz az is bolond, aki poétává lesz Magyarországban) ajánl fel a pesti magyar színtársulatnak. 1794-ben kinevezik a poétái osztály tanító­jának. Tanári módszerét diákjainak jegyzeteiből tudjuk rekonstruálni: a házi feladatként kapott témát először nekik kellett megver­selniük, aztán Csokonai lediktálta diákjai­nak (ugyanebből a témából írt) saját költemé­nyét. Esténként - álmatlanságára hivatkozva - együtt pipázik, borozgat, beszélget tanítvá­nyaival a poétai osztályban. Tanítási elveiben Rousseau-t követi, egyenrangú társként keze­li diákjait, akik rajonganak érte, tömege­sen másolják, sőt utánozzák műveit és szo­kásait is. Ekkor írja az iskolás picturához bölcselkedő zárlatot illesztő „toldalékos” ver- 11

Next