Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI IPAR ÉS KERESKEDELEM - Fábián László dr.: Zene és jog
Zene és jog írta: FÁBIÁN LÁSZLÓ dr., ügyvéd. A zeneművészet és a modern államok jogrendszerei elsősorban és túlnyomórészben a szerzői jog terén érintkeznek. A magyar Corpus Murisban egyéb jog és zenei vonatkozások inkább csak egyes közigazgatási jellegű jogszabályokban találhatók, mint pl. a rádió- és csendrendeletben, hangversenyek és színműelőadások megtartásának rendőrhatósági engedélyének szabályozása körül stb. A szerzői jogról egyébként az 1921. évi LIV. te. intézkedik. Ezt megelőzően az 1884. évi XVI. te. szabályozta a kérdést, amely első magyar szerzői jogi törvényünk. Királyi rendeletek azonban már 1793. és 1794. évben foglalkoztak a szerzői joggal, az osztrák Polgári Törvénykönyv viszont a kiadói ügyletet is felölelte. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (1861) pedig kimondották, hogy „az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, amely a törvény oltalma alatt áll". A szerzői (és melette a szabadalmi) jog a személyiségi jog egyik fontos része s mint ilyen, különös védelmet nyer a magyar jogrendszerben is, akár az embernek a testi és szellemi épségéhez, a becsületéhez, szabadságához, a nevéhez, a levéltitokhoz stb. való joga. Érvényben levő szerzői jogunk pedig zenemű többszörösítésére, közzétételére és forgalombahozására, nemkülönben színművek és zeneművek nyilvános előadására, a törvényes védelmi időn belül, kizárólagosan csak a szerzőnek ad jogot. A szerzői jog élők között és halál esetére természetesen átruházható s átruházás esetén a szerzői jogok a kedvezményezettre — rendszerint a kiadó cégre — szállnak át. Jövőben alkotandó műre nézve is meg van engedve az átruházás, de ha ezt a szerző általánosságban, minden jövőben alkotandó művére nézve teszi és a vonatkozó szerződés kelte óta már öt év eltelt, a megállapodás egy esztendőre kölcsönösen felmondható. A szerzőnek ezen szerzői jogi törvényes védelme azután abban csúcsosodik ki, hogy: 1. minden olyan megállapodás, mely az előbbi szabálytól eltér és a szerző hátrányára szolgál, semmis, 2. a szerzői jog végrehajtás tárgya nem lehet, csupán az a vagyoni előny vonható végrehajtás alá, amely a szerzőt a szerzői jog értékesítése esetén megilleti, 3. zeneműveknek a szerző engedélye nélkül való többszörösítése, közzététele, átírása, átdolgozása, kivonatolása, utánképzése, nyilvános előadása — beleértvén ide a különböző mechanikai előadásokat is — a szerzői jog bitorlásának tekintendő. Szöveges zeneművek nyilvános előadásához elegendő azonban a zeneszerző beleegyezése. A szerzői jog javára szóló védelmet a törvény a szerző egész