Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)
ZENEI GYŰJTEMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK - A XX. század zenélő Magyarországa (szöveg)
szer lenn a kerék, stb. Elszállt az ifjúság c. 3 felv. operettje vidéken került színre. 1935- ben a rádióban önálló szerzői estje volt Kalmár P., Tóth E. és Polgár T. közreműködésével. Dalai gyakran szerepelnek az összes zenekarok és a rádió műsoron. Dalait mint zongora-előadó népszerűsíti. Setét György hegedűművész. *1910, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol művészi és tanári oklevelet nyert. Tanárai: Bloch és Studer. Művészképzőt Hubaynál végzett 1929-ben, valamint nagyobb olasz városokban. Milánóban a rádióban is szerepelt. A magyar rádiónak gyakori szereplője. Szerzeményei: hegedűversenyek, zongora-, hegedűdarabok, átiratok, stb. 1931 óta zeneiskolája van. Sey Magit leánygimn. tanárnő, Szeged. Zenei tanulmányait a Budapesti Zeneakadémián végezte 1916-ban. A szegedi áll. leánygimnázium tanára 1922 óta. A Szegedi Filharmóniai Társaság és az Orsz. Zenészszövetség tagja. Művei: Népdalok, hazafias dalok, Kiss F. szerzeményeinek megzenésítése. Növendékeivel MANSz, Vöröskereszt-ünnepélyeken és ifjúsági dalosversenyeken szerepelt. Sík József énektanár. *1855, Budapest. Bécsben tanul, német színpadokon működik, 1902—33-ig tanít a főiskolán. Műve: Elméleti és gyakorlati énekiskola 1912. Szabados Bélával sajtó alá rendezte a Műdalok c. sorozatot (8 füzet). Siklós Albert zeneművészeti főiskolai tanár. *1878, Budapest. Gordonkát Willmouth Bódognál, zeneelméletet Kéldynál és Nikolitsnél tanult. Koessler János akadémiai osztályait az érettségi után végzi el művészi oklevéllel. Berlinben és Párisban hangszertörténeti tanulmányokat folytatott és tanulmányi ösztöndíjjal felkereste Európa minden nevezetesebb hangszermúzeumét. 1901—1904-ig a Filharmóniai Társaság gordonkása. 1905— 10-ig a Fodor zeneiskolában tanított. 1910 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára. Előbb hangszereléstant és partitúraolvasást tanított, majd zeneelméletet az énektanfolyamon, később kamarazenét, zenetörténetet, zeneesztétikát és magyar zenetörténetet. Jelenleg a zeneszerzés-tanszakon tanár. Előadásokat tart a Szabad Egyetemen. Tankönyveit (összhangzattan, Ellenponttan, Formatan, Hangszereléstan stb.) az egész országban használják. A Filharmóniai Társaság koncertjein először Rákóczi-nyitányával tűnt fel. Művei: Ferkó szórakozásai, Találkozás, D-moll szvit, Kamaraszvit, Korálelőjáték, fantázia és fuga, Szimfonietta és Magyar koncertrondó. A tükör c. pantomimjét 1923-ban mutatta be az Operaház. Kamarazeneműveken (zongoratrió, hegedűszvit, fúvós szextett hárfával stb.) kívül írt zongora- és gordonkadarabokat, dalokat, férfi- és vegyeskari műveket. A régi magyar muzsika (Tinódi históriás énekei, a Hofgreff-gyűjtemény biblikus énekei, a Lőcsei tabulaturás-könyv és a Kájoni-kódex táncai stb.) gyöngyszemeit zenekarra ültette át. Jelen mű munkatársa: Simkó Elemér dr. sebessi, zeneszerző, író és szövegíró, Budapest. *1899. Nagykároly. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Szerzeményei magyar dalok és táncszámok: Vádolom, Oly szép volt, Aranygyűrű kaláris, Utolsó falevél, Átmegyek a túlsó sorra, Nincsen palló a patakon, Édesanyám ne sirasson, Be van írva a jegyzőnél, A Te fehér selyemruhád, Ha a vóna nem vóna stb. Nótaszövegeit Ányos, Nádor Jóska, László Imre, Murgács, Hetényi-Heidelberg, Marton G. Ábrányi E. stb. zenésítik meg. Szerzeményei a rádióban gyakran szerepelnek. Zeneszerzői munkásságán kívül írói és hírlapírói munkásságot is folytat. Mint ilyen, több nagy lapnak munkatársa és gyakran olvas fel a rádióban is. A Fráter Lóránd Társaság rendes és választmányi tagja. Simon Kató (Guttmanné) zenetanárnő. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a zongora szakon 1929-ben oklevelet nyert. Tanára: Székely A. Több hangversenyt adott, így 1932-ben a Zeneakadémián, 1933-ban ugyancsak a Zeneakadémián Ligeti Dezsővel. Több jótékonycélú hangversenyen vett részt és számos esetben szerepelt mint kísérő. Jelenleg zenetanítással foglalkozik. Simon Lajos karnagy, Kiskunfélegyháza. *1905, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Tanárai: Kruyswig W., Tarnay A., Molnár G. dr., Radnay M. Művei: magyar dalok, melyekkel több oklevelet nyert. (Nem járhatok ti hozzátok, Leégett a cserény, Azt mondják, hogy cigány mellett). Szervezte és vezeti a Levente Zenekart, mellyel a félegyházi napon a rádióban is szerepelt. 1930 óta vezeti az ótemplomi vegyeskart. Több egyházi és világi hangversenyt, valamint operett előadásokat is rendez. Simonffy Irén (Darkó Jenőné), zongoratanárnő, Debrecen. Debrecenben született. Tanulmányait magánúton Werlin S.-nénál folytatta, majd a Zeneművészeti Főiskolán a zongora-főtanszakon tanári oklevelet szerzett. Tanárai: Chován K., Kovács S. és Szendy A. 1917 óta a Debreceni Városi Zeneiskola rendes tanára. Sinkay László klarinétművész, zeneszerző. *1906, Budapest. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1927-ben művészi oklevelet nyert. Tanárai: Förster Ferenc és Weiner Leó. 1926-ban alapította a Budapesti Fúvós-kvintettet, mellyel bejárta egész Európát, kizárólag kamarazenével. A magyar rádióban is szerepeltek. 1928-ban Weiner Leóval karmester nélküli zenekart alapít, amellyel két hangversenyt adott. Mint szólista modern zenei előadások alkalmával működik. Sipos József ref. karnagy, Sátoraljaújhely. *1886, Máramarossziget. Zenei tanulmányait a Kassai Tanítóképzőben, ahol kántori és a Zeneművészeti Főiskolán, ahol középiskolai énektanári oklevelet nyert. Tanárai: MolnárG. dr., Szabados B. és Radnai M. Több helyen működött mint kántor-tanító, majd 1927- től Sátoraljaújhelyen áll. tanító és ref. karnagy. Megszervezte és vezeti a Ref. Iparos 481 31