Magyar Nap, 1947. november (1. évfolyam, 87-111. szám)
1947-11-01 / 87. szám
Maavarban Húzzák a „levesnótát“ mi az ebéd az utcán? Zöldpaprika zsebből, fagyos krumpli, kelkáposzta Delet harangoznak, húzzák a levesnótát. Az utolsó kkondulással még összecseng a kalapács hangja. Aztán tizenöt, kövezd az Erzébet királyné úton leteszi a szerszámot és az út szélre rakott motyóból előszedi a papirosba csomagolt éleit. Ebédelnek az utca dolgozói. — Mi a mai ebéd? — kérdeztek. — Zöldpaprika zsebből — mondja Isván bácsi, az 56 éves követő. — Az én kosztom válozatosabb — szólalt meg mellette a másik. — Egyik nap paprika kenyérrel, másik nap kenyér paprikával. — Nono — elegyedik közbe a harmadik. — Én a hentestől is veszek néha valamit. Kolbászt tíz dekát. Azok meg ott — mutat két fiatal legény felé — paprikáskrumplit kozmak maguknak Bagról. De azt1 osztón mindennap. Fene sok krumplijuk lehet ott Bagón. A többi nem szól semmit. Bicskával kis kockást vágnak a kenyérből, hozzászólé élnek a zöldpaprikából, gondos beosztás, s .l. Jól megrágnak minden falakot. Köziben egy-egy pillantást vetnek a bagi legények felé, akik egy cserépfazékból ki a malazzáik a fagyos krumplit. Az éttermeik lajzalása kifüggesztik az étlapotit. Rántott sertésborda tíz forint. Szegedi rostélyos nyolc forint. A konyhán a séf illatban sistergő zsírral locsolgatja a fényezett borjúszeget. A Kálvin-téren, a romház tövében négy kőműves ebédel. „Hát így ebédel a szegény melós“ — Hogy mit eszünk! Láthatja: bucit. A kenyér jegyet már rég megen'.tik. Három buci az ebéd, hozzá egy kis szalonna, de csak holnap. Már háromhúsz mz le. Szomszédja sznnonnázik. Oly vékonyan nyesi, mintha, beret,várni szeletelné. — Én hároméig vetítem tíz dekást — mondja csöndesen. — Szerencsés ember maga, mindig» mondottam — nevet rá a szentlesi kubikos. A kubikos szép, lilkfapsos, falusi kenyeret eszik, minden mé’ikül. — Vót hozzá, amíg t~k*volt a hazaibél. De nézze, ott az a k&míve» bőé* ebédöl! — S nagy neveléssel fűszere’l' a puszta kenyeret. — Abba is van kalória. A?*'án két deci bor olcsóbb, mint ti* dekás szalonam. Két forintból megvan az ebéd és még melegít is! Kiáltás hangzik: Letelt az ebédidő. Gyerünk emberek! Dolograt A mietaapkás még hátranevetdezzük egyiküktől, amint pár pillanatra kiszáll a kocsijából, nyújtózkodni. — A mi ebédünket elintézd az utas azzal, hogy nem hagy időt az evésre. A sofőr nem szalaszthatja el a fuvart, inkább nem eszik. Néha fal egyet a zsebéből és kész. Hogy mit! Kolbászt, töpörtyűt. Mikor mit kapni, öreg hordár kézikocsiig húz a Rákóczi-uton. Sapkáján a száma: 61. Megállítjuk a kérdéssel: mit ebédel! — Én kérem csak reggel és este eszem valamit. Nincs kereset. Ha akad munka veszek valamit a csarnokiban, azt beosztom, de inkább vacsorára. Mert tetszik tudni, a szóbeszéd ugyan azt tartja, hogy deli gyomorral nem egészséges az alvás. De én jobban tudom, hogy nem jó éhesen lefeküdni... József Jolán Ebédel a rikkancs a standon Néhány falat a romok tövében A ló is ebédel Két kiáltás között egy falat — Hát így ebédel a szegény melós. Ebéd után összébb húzza a nadrágszíjat. A kávéház nagy ablaka mögött az első vendég elé remegő, félkövér marhahúst tesz a pincér, ecetes tormával. A kávéház előtt a rikkancs hangja harsog: — Szabadság! Magyar Nap! Két kiáltás között gyorsan álla elé tartja a kis lábaskát és bekap egy kanálnyi főzde— Mi az ebédje? — kérdezzük az újságárust. — Tegnap is, ma is kelkáposzta. És ha a feketézést el nem tüntetik, holnap is kelkáposzta. ötkor kelek, félhatra már a nyomdánál vagyok a lapokért, itt kiabálok egész este kilencig. Kell a meleg étel. A Dohány utca sarkán házaspár ebédel, utcai gyümölcsárusok. Felváltva esznek, amíg egyik kiszolgál, a másik kanalaz. Az ebédjük szintén kelkáposzta. A sofőr is zsebből fal Délidőben a legnagyobb az utasforgalom. A Liszt Ferencien taxiállomásra alig ér be a kocsi, máris hajt tovább. Hogyan, mikor és mit esznek ebédre a taxisöfőrök? — kér- METEOR CSILLÁR PodMgnigxky a«« *7 - Mmf-MrSt 44 MOSZKVA KÉT ARCA A múlt században lóvasúton közlekedtek Moszkva lakói. A vizet lajtos kocsik szállították a háztartások részére, akárcsak a régi Pest-Budán. Ma Moszkának ezen a részén gyönyörű paloták szegélyezik a széles sugárutak Autók százai száguldanak a nap minden szakában és villamosok, meg trolleybuszok sokasága bonyolítja le az óriási forgalmat 1947 november 1. szombat Jönnek a rádióaktív gyógyszerek! Moszkva, október 1 A moszkvai egyetem fizikai intézetében egész sor elemet sikerült rádióaktívvá tenni. Gyógyászati alkalmazásuk máris jelentős eredményekhez vezetett Pajzsmirgytúltengés és pajzsmirigyrák kezelésére főként a rádióaktív jód vált be. Az új labdacsok formájában gyártott szer rövidesen gyógyszertári forgalomba kerül. New York, október 9 A vörösvérsejtek megszaporodása egy polycythaemis neves betegséget okoz, mellyel szemben az orvostudomány eddig jóformán tehetelenül állott Mirchell amerikai orvostanár most rádióaktívvá tett foszfort használ a baj gyógyítására. Az elért eredmények minden várakozást felülmúlnak. London, október A Kopaszság bizonyos válfajait egy rádióaktív kenőccsel gyógyítja Patrick J. Feeny londoni bőrgyógyász. A sugárzó thorium X-et tartalmazó kenőcs gócos fertőzésekből vagy hormonzavarokból származó kopaszság gyógyítására bizonyult eredményesnek. Moszkva október 4- dBarutin professzor a rosztovi állatorvosi főiskolán folytatott kísérletei során kitűnő eredményeket ért el egy rádióaktív oltóanyaggal száj- és körömfájás megelőzésére. A szérum bizonyos állatoknál a terhesség korai megállapítására ia, alkalmasnak mutatkozott Wallace is így írhatta volna meg. A szétdarabolt női holttest kopasz feje árulta el, hogy a férj a gyilkos Newyork, október 8. (Europa Report) Detroit külvárosában egy szemetesautó személyzete jelentette a rendőrségnek, hogy a hulladékok között kis csomagban női kart és kezet találtak. Nyomozók szálltak ki a helyszínre és megállapították, hogy egy elhordás alatt álló szemétdombról kerültek a gépkocsira a testrészek. A detektívek további öt csomagban megtalálták a szerencsétlen nő tetemének többi részeit is. Az első hullaszemle során feltűnt a nyomozóknak, hogy a körülbelül 18 esztendős női holttest haja hiányzott. Azt is megállapították, hogy mészárosszerszámokkal fűrészelték és darabolták szét a tragikus sorsú nőt. Mint ilyenkor szokás, átvizsgálták az utóbbi napokban történt eltűnésekről szóló bejelentéseket. Ezek között volt Harry Trearks szobafestő bejelentése is, mely szerint 18 éves, Jean nevű felesége eltávozott hazulról és nem tért vissza. A nyomozás során a bejelentőt is kihallgatták. Jegyzőkönyvbe mondotta, hogy Tunisban született és számos foglalkozása volt már. A tetemnézőben felismerte az áldozatban a feleségét. Később tanukkal igazolta, hogy a gyilkosság valószínű időpontjában nem tartózkodott Detroitban. Egy fiatal detektív azt a véleményét hangoztatta a rendőrfőnök előtt, hogy neki az alibi ellenére gyanús a férj. Miután a szobafestő alibije megdönthetetlennek látszott, más nyomon kutattak, így került a rendőrség őrizetébe Harold Kitcher, majd Charles MacGowe. A két férfiről kiderült, hogy szoros kapcsolatot tartottak fenn a fiatalasszonnyal. A magánnyomozást végző detektív végül egy tudóshoz fordult, aki a keleti kérdések kitűnő ismerője. Az elmondotta, hogy a tunisziak a hűtlen asszonyt kopaszra nyírják. Ez volt az első komoly nyom. A másodikhoz akkor jutott a detektív, amikor rájött, hogy Harry Trearks a mészárosmesterséget is kitanulta. Most már engedély nélkül házkutatást tartott a gyanúsított lakásán. A férj ott bevallotta, hogy valóban ő a gyilkos. Azért ölte meg fiatal feleségét, mert erkölcstelen életmódot folytatott, az esküvő előtt nemcsak vele, hanem ugyanakkor Harold Kitcherrel és Charles Mac-Goweval is viszonyt folytatott. A fiatal detektív a rendőrségre vitte a szobafestőt. Ott azonban Trearki már mindent tagadott. Szerinte Kitcher vagy I MacGove követhették el a rémtettet. Bár a bizonyítékok egész sora szól ellene, de a hitvesgyilkos továbbra is rendületlenül tagad... 10 raktérban 100 krafli 1000 bútor óriási választék 11 Árusít«« *-5-1«. Ügyeljen » címre ! * UNIVERSMt, Bútorgyár VII., Wasselényfi utce *. Telefon: 227-698 Levél egy bécsi szerkesztőhöz Kedves Kolléga Úr! Abban állapodtunk meg, hogy Budapestre visszatérve, rövidesen írok önnek, —és ma is az első levelem, némi elégikus visszatekintés beszélgetésünkre a bécsi Opera koéltásban, — ahol, mint régi ismerősök, örömmel üdvözöltük egymást. Ezerkilencszázharmincnyolcban láttam önt utoljára az Anschluss napjaiban, mikor kezében apró horogkeresztes zászlócskát lobogtatva, örömétől mámorosan rohant a Ringen, meghallgatni a kövér Hermannt, aki az Imneriát erkélyéről beszélt a névhez. Ma, hallom, munkatársa egy nyugati demokrata nagyhatalom Bécsben megjelenő napilapjának Együtt ülünk tehát a fűtetlen bécsi kávéházban, ön a cukor és szabharin nélküli teának csúfolt, valami szintetikus csodával színesített mosogatólevet, kortyolgatta, én finnyásan félretoltam, meghallgattam egyéni panaszét, bár hasonlót aznap már húsz mástól is hallottam, hogy négy hete nem evett húst, télre nincs tüzelője, gyermekei »unterernährtek«, jómaga húsz kilót fogyott, stb. És a kötelező kot logiális udvariassággal meghallgattam politikai előadáását is, amelyben kifejtette, hogy a nagylelkűen 1200 karóriás fejadagot engedélyező lóhúskonzervet és szárazbabot ajándékozó nyugati dermokroioidk tántoríthatatlan hive és súlyosan elítéli a keleti demokratikus országok kormányzati módszereit, mert nem engedik kifejlődni az egyéni jólétet és korlátozzák az egyéni szabadságot, enélkül pedig nem tudna élni. Az egyéni jólét,ét nézést kérek, nem nagyon látszott önön, az egyéni szabadság korlátozására vonatkozólag pedig megjegyezhettem volna, hogy mint hallom, az elmúlt kilenc esztendőben semmi kifogás nem volt ellene. Aztán többek közt elpanaszolta, hogy sürgősen Salzburgba kellene utaznia a mamájához, elhozni egy meleg dunyhát de nem tudja megszerezni a zörwi átlépéséhez szükséges passzust, kedves mamája pedig képtelen postára adni, mert a salzburgi tartományi övezet parancsnoksága nem ad kiviteli engedélyt dunyhára, amely eset, nember bár kiáltó példája az egyéni szabadságnak. Később félre nem érthető célzásokat tett arra, hogy bizonyára jól elláttam magam úti elemózsiával, erre természetesen meg kellett hívnom a hotelembe. Sajnos, nem tudtam nagyszerűen megvendégelni, mert bécsi tartózkodásom utolsó napján tanakodunk, a hazai nagy részét már elfogyasztottam, elkínáltam, de ön a maradék szalámit, szalonnát és fehér kenyeret is gyönyörtől csámcsogva üdvözölte, és neki is látott az evésnek. Harminc éve vagyok újságíró, sok mindent láttam, de így falni, habzsolni, még nem A zsíros papírod is letörölte a kenyér belével, a szalonnahéjat mustárral kenve, külön megette s mikor már semmi sem maradt, kiürítette a mustárosüveget s lakomájához kölcsönadott zsebkésemről lenyalta a ráragadt mustárt, ami, bevallom, kínosan érintett, mert pedáns ember vagyok s távozása után félóráig benzinnel mostam a bicskát.,, Ach es war köstlich.. Pompás volt — mondotta megelégedetten, még rágyújtott egy Magyar cigarettámra s aztán lyukas cipőbe bujtatott lábait hanyagul keressitbevetve, bizalmaskodó mosollyal kérdezte... »Na és, mondja kollégám, milyen az a kommunizmus maguknál? Lehet ott egyáltalán élni?* Hangosan felnevettem és megveregettem sovány vállait... Egyelőre csak ennyit. Tudatom még, hogy kérése szerint eljártam ügyében ,— természetesen semmi akadálya sincs beutazási engedélyének. Huszonnégy óra akut megkaphatja, ha riportra akar jönni hozzánk, a »vasfüggöny« mögé. A viszontlátásig üdvözli Andor Leon A milliomoslány házassági kötelezettsége A rend (USA) bíróság kimondotta a válást John Whiteker és Ann Cooper Hewitt perében. A válóok: »az asszony nem volt hajlandó eleget tenni legfontosabb hitvestársi kötelességének« ... Ezzel már harmadszor válik Peter Cooper Hewitt, a híres amerikai feltaláló leánya. 1936-ban Ami szenzációs perbe keveredett: azzal vádolta édesanyját és a család két háziorvosát, hogy összeesküdtek idiene és hogy sterilizálni akarják, nehogy gyermekei legyenek és így mások örököljék Peter Cooper Hewitt sokmilliós vagyonát.