Magyar Nap, 1949. június (3. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-01 / 126. szám
III. ÉVF. 126. SZÁM 1949 JÚNIUS 1 SZERDA LLER Ma már a berlini kérdést tárgyalja Párisban a négy külügyminiszter Telefonjelentésünk az értekezletről Páris, május 31. (A Magyar Nap tudósítójától.) Ahogy azt Georges Soria tegnap este már a De Sobbasi, rászegezte, a négy külügyminiszter ma minden bizonnyal napirentjük második pontjára tér át, anélkül, hogy az első pontban megegyezésre jutottak volna. Ellenőrző Bizottság keretében a többségi elvet akarja érvényesíteni: ez valóságos diktátumnak felel meg, dea Szovjetunióval szemben ilyen módszerek nem lehetnek sikeresek- Ezért elveti a nyugati javaslatot. Visinszkij után Acheson, 6 oldal Schuman és Benin is felszólalt. Visingstáj viszontválaszában kijelentette, hogy az ellentét nem a részletekben, hanem az alapvető kérdésekben van, tekintettel arra, hogy a nyugatiak javaslta szöges ellentétben áll a potsdami elvekkel. , Szovjetunió elveti a javaslatot A hétfői ülésen Visinszkij a nyugatiak javaslatát vizsgálva kijelentette, a bankit alkotmányt a németek egy kis csoportja titokban készítette a demokratikus* elvek megsértésével, a nyugati hatalmak nyomása alatt Ez tehát valóságos dik Hetumot jelent. Ennek elfogadása nem Németország egységét, hanem Németország szétdarabolását jelentené. Ezért a Szovjetunió elveti ezt a javaslatot. Kijelentette még Visinszkij, hogy a német békeszerződés megkötésének visszautasítása a megszállás meghosszabbítását jelenti- ami nem felel meg a német nép érdekeinek. A javaslat a Szövetséges 31 fokigg A dolgozó nép kincse A Könyvhivatal hétfőn este az idei könyvnapok bevezetőjéül nagyszabású könyvünnepséget rendezett a Városi Színházban. Politikai életünk vezetői közül megjelent Nagy Imre, a Ház elnöke, Dobi István miniszterelnök, Kállay Gyula miniszter, Mihályfi Ernő miniszter, valamint Bóka László kuituszállamtitkár. Az ünnepséget Losonczy Gézai államtitkár nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a mai könyvpolitika a régi időkével szemben az irodalmat és műveltséget a kivált ágos kevesek monopóliumából az egész dolgozó nép kincsévé teszi. Az idei könyvnapon — mondotta — már a nép könyvei szerepelnek, s ugyanekkor a könyvárak is alacsonyabbak Rudas László egyetemi tanár Rákosi Mátyás Építjük a nép országát« című könyvnapi könyvéről beszélt, majd művészeink az új könyvkiadványokból adtak elő részleteket. Képünk: Losonczy államtitkár megnyitja a magyar könyv ünnepét .] Ieseosoo zsarolni akar A páriai tanácskozások mögött igen érdekesen és eseménytdúsain, sorakozik fel a nemzetközi események sorozata. Nem kétséges, hogy Acheson amerikai külügyminiszter félszemével Washingtonra tekint, ahol az Atlanti Szerződéssel kapcsolatban súlyos politikai nehézségek vannak. Szemmel látható, hogy Achesilb az Atlanti Paktummal zsarolni akarja a béke táborát és biztatni ingadozó szövetségeseit. Az egész sajtó kénytelen megállapítani, hogy a Szovjetunió képviselője sok megértésről tesz tanúságot. Több francia lap idézi a híres amerikai újságírónak, I Appnumnak cikkét, aki szerint Acheson nem tudná mitévő legyen, ha a városi tárgyalások általános vagy akár csak részeges megegyezéssel is fejeződnének be-A Times hétfői vezércikke is azt mutatja, hogy az angol lap idegesen fél a teljes megegyezéstől. A párisi sajtó optimista De a tárgyalások levegőjét erősen befolyásolják az erőviszonyok is, amelek mégis bizonyos megegyezés irányába kényszerítik a nyugatiakat. A francia sajtó pontosan elhallgatja azt a tényt, mennyire a francia érdekek háttérbe szorítását is jelenti a nyugatiak által képviselt álláspont. Csak a l’Humanité hangsúlyozza már a konferencia kezdete óta, hogy Pranciaorszg újjáépítési nehézsége, a kötség vetnie állandó gok tízmilliós hiánya, az inflációs veszély állandósulása nagyrészt azért van, mert a potsdami egyezményben megállapított jóvátételeket mellőzték. A francia sajtó is azt várja, hogy a négyek ma a berlini kérdésről kezdenek el tárgyalni, annak ellenére, hogy az első pontban, a német egység kérdésében az ellentéteik változatlanul fennállanak. De a párisi sajtó nem pesszimista. Általános vélemény az, hogy gazdasági vonalon bizonyos megegyezés fog létrejönni. Ezen a téren figyelemreméltó az igen jól tájékozott Tribune des Nations-ban André Wimann cikke, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a hatalmas nyugatnémetországi emerikai tőkeberuházások anedA arányaképpen automatikusan felmerül Nyuggat-Németország áruelhelyezésének kérdése. Ez azt jelenti, — írja a francia újságíró — hogy a nyugati külügyminiszterek az események hatása alatt kénytelenek lesznek gazdasági megegyezést keresni, hogy Kelet-Európával gazdasági kapcsolatokat találjanak. Ugyanis az egyre erősebben termelő német ipar cikkei erősen nyomják a nyugateurópai árupiacot, elsősorban a francia, belga piacot. A franciia-német kereskedelmi tárgyalások éppen a konferencia előtt szakadtak ellap, mert a francia gazdasági körök megijedtek a Nyugat- Európát fenyegető német árdömpingtől. Ez az annyira megviselt francia gazdasági élet további megpróbáltatásait jelentené. Mindez azonban ma még csak feltevés, de minthogy olyan újságírók hangoztatják, akiknek a QuaiTorsoy-val, a francia külügyminisztériummal való kapcsolatai lemértek, minden valószínűség ara mutet, hogy ezek a feltevések hamarosan hivatalos, vagy félhivatalos formában is napvilágot látnak. Ebben a légkörben folytatódik ma a külügyminiszterek tanácskozása. Aranyosi György Csökken a meleg .A tegnapi nap a nyár első komoly bemutatkozása volt. A hőmérséklet országszerte elérte a 30 fokot, sőt több helyen- így Budapesten is, 31 fokot, Debrecenben 32 fokot mértek■ Ez volt eddig az idei év hőmérsékleti csúcseredménye. A nagy meleg uralma azonban mean tartós, mert nyugatról hűvösebb légáramlatok közelednek. Már eddig is Magyarország és a tőle nyugatra fekvő országok között 10-15 fok a hőmérsékleti különbség. A friss tengeri levegő ma halmaiban elérte hazánkat és a délelőtti órákban Szombathely, Győr, Keszthely vidékéről zivatarokat jelentettek. Várható időjárás: nyugat felől növekvő felhősödés, sokfelé záporeső, zwaar. A nagy meleg átmenetileg mérséklődik. A hőmérséklet Budapesten ma délelőtt 25 fok. 34 szakma 30.000 kisiparosa kapcsolódhat be a 460 millóó forin kis közmikákba Az ez évre előirányzott 1400 millió forintos állami beruházásból 287 millió forintos közmunkát a kisipar végez el. A fennmaradó 1100 millió forintos építkezési munka részmunkáinak jelentékeny részét is kisiparosok kapják. Bádogosok, asztalosok, lakatosok, szobafestők, mázólók és egyéb építőipari kisiparosok seregét foglalkoztatja majd a nagy Landülettel meginduló ,közületi építkezések egész sora. Ezek a részmunkák előreláthatóan 100 millió forinton felüli munkát jelentenek a kisiparosok számára. Egy legutóbbi megállapodás alapján a Közületi Ingatlm Kezelőség épületeinek javítási és karbantartási munkálatait is nagyrészt a kisiparosok végzik. Ez a rendszeres munka 70—80 millió forintos megrendelést jelent majd az ország harmincnégy építőipari szakmájának. Ezekben a szakmákban mintegy ötvenezer kisiparos érdekelt. A közmunkák igazságos elosztásának és lebonyolításának kérdése élénken érdekli azt ország kisiparostársadalmát. A Magyar Nap értesülése szerint a hétfőn tartott kisipari értekezletén megállapították: a kisiparosság, a dolgozóknak ez a rétege is tisztában van azzal, hogy a kormányzat az építőszellemű kisiparosok munkával való ellátását állandóan szem előtt tartja. Az értekezlet résztvevői egyöntetűen állástfoglalták a kollektív felelősség mellett A közelmúltban rendelet jelent meg, amely előírta, hogy a közszállításoknál a megrendelő közüzleteik a KIOSz-on keresztül hívják fel ajánlattételre a kisiparosságot is. Az olyan megrendeléseknél, amelyeknek értéke új munkánál az 50.00. javítási munkánál a 100.000 forintot nem haladja meg, minden kisiparos pályázhat. A közeljövőben egyébként a megrendeléseknél számbajölhető közületeket aKIOSz megbízottjai az ügyek eredményes és gyors lebonyolítása érdekében sorozatosan felkeresik. A KIOSz-on keresztül a kisiparosság maga ellenőrzi a munkálatok helyes végrehajtását. A KIOSz gondoskodik arról is, hogy a kisiparosok teljesített munkájuk ellenértékét gyorsan megkapják. A megrendelő közületek a munkák kiadásánál előlegek folyósításával is támogatják a kisiparosságot. Hányszor tűntek el Kanadában a lengyel műkincsek? A lengyel kormány legutóbb jegyzékben mutatott rá arra a kultúrbotrányra, amit a kanadaiak által jogtalanul visszatartott lengyel kultúrkincsek kérdése váltott ki. Dr. Henryk Mine, a budapesti lengyel ügyvivő ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a felbecsülhetetlen értékű lengyel kultúrkincsek nemsokára külföldi tartózkodásuk tizedik évfordulójához érkeznek. Nemcsak Wawel faliszőnyegeiről, hanem Chopin eredetiműveinek kéziratairól, a Gutenberg kiadásában a megjelent bibliáról és sok más műkincsről van szó. A legtöbbje most is állami raktárokban van Kanada felségterületén. A lengyel ügyvivő elmondotta, a skanadai kormány azzal indokolja a lengyel kincsek visszatartását, hogy képtelen egyik tartományuk kormánya elnökét rábírni arra, hogy engedelmes, ■kedjék saját álamk kormányfőjének, s így a műkincsek újra lengyel nemzeti birtokba kerülhessenek. A műkincsek egy másik része a kanadai állami kanikbim van, a harmadik része pedig eltűnt. A lengyel műkincsek egyébként Kanadában a háború befejezésétől kezdve nem egyszer tűntek el. Többször a kanadai lengyel követnek kellett vállalni a műkedvelő ,»detektív« szerepét, hogy újra kinyomozza a műemlékek rejtékét. A lengyel kincsek körüli kanadai eljárás erősen hasonlít a Németországba hurcolt magyar javaknak az amerikaik általi jogtalan visszatartásához. A kilátásokat illetőleg dr. Henryk Mine ezeket mondotta: — Népeinket megillető jogaink megvédése érdekében folytatott következetes harcunk iránt az egész világ dolgozó tömegei rokonszenvvel viseltetnek. Remélem, hogy ez a körülmény hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kanadai kormány jogos követeléseinket kielégítse.