Magyar Nap, 1949. december (3. évfolyam, 254-279. szám)
1949-11-13 / 264. szám
Magyar Nap Inil frontharcosok nagyszabású felvonulása az Ismeretlés Katona sírjához sok, partba öntik, a spanyol polgárháború harcosai, a volt deportáltak és a kivégzettek családtagjai. A felvonratlást kommunistái és haladó képviselők veették, élükön Jacques Duclot, André Marty, Madeleine Braun, Florimond Bante, Páti*tábornok képviselőikkel és Le Brun OGT- titkárral. A felvonulóik békejelszavtekilt hamgonlítottak és a Marrseillatte-t ilénekelték. Gaulleist a provokátorokmegpróbálták zavarni a felvonulást, de a felháborodom tömeg valósággal elsöpörte ékeit. A rohama rendőrség megkísérelte megakadályozni a haladó francia diákságot, hogy a volt frontharcosok megnettéhez csatlakozzék, de a diákok mégis felvonultak, »Békét Vitertmnumban! — Békét akarvimu reás évakkal. A fagzták a diákok felvonulását ismeg akarték zavarni, de csúfos kudarcot szenvedtek. I * 1 P&i», november 12. A volt fronthancosok, a rendőri erőszakpescoddBok jelle*»i ti’* tokozásuk jeléül megtagadták, hogy i«tztvegy muftk al első világháborút befejező fegyverszünetévfordulóján rendezett hivatalos felvonuláson. A zászlók százai alatt óriási tömegben vonultak fel pénteken délután az ismeretlen katona sírjához a franciái frontharcon Nagybritannia ötvenszer sebezhetőbb az atombombával szemben, mint a Szovjetunió — írja a Daily Mail A jobboldali Daily Mail katonai szakírója az atombomba és a modern stratégia kérdéseivel foglalkozó cikkében keserűen állapítja meg, a Szovjetunióban történt atomrobbanás óta nem lehet arról szó, hogy »atomizáljuk« a Szovjetunió ipari központjait. Az amerikaiak tisztában vannak azzal, — írja a lap — hogy mielőtt atomizálni próbálnák a Szovjetúnió nagy városait, a Szovjetúnió teljesen harcképtelenné tenné Angliát. Végül aggodalmaskodva állapítja meg:Még abban az esetben is, ha az amerikaiaknak ötvenszer több atombombája lenne, mint a Szovjetúniónak, arra kell gondolni, hogy Nagybritannia ötvenszer kisebb és népsűrűsége miatt ötvenszer sebezhetőbb, mint a Szovjetúnió. GIGÁSZI ACÉLKAROK A tervgazdálkodás hatalmas lépésekkel viszi előre a csehszlovák népgazdaságot a gépesítés útján. Tömegével készülnek a gépóriások nehézipari üzemekben, hogy megkönnyítsék az emberek munkáját. Sok olyan munkaterületen, ahol eddig a dolgozó nehéz fizikai munkával oldotta meg feladatát, most ott zakatol a gép, az ember hű segítőtársa. A múltban legalább harminc munkásra volt szükség ahhoz, hogy egy ilyen hatalmas ládát vagonba rakjanak. Bosszú, kínos, fáradságos munka volt ez. A gép megkönnyítette az ember munkáját. Most egy ember AU a kapcsolószerkezet melett. Néhány pillanat ésa tizenöt tonna súlyú áru magasba lendül az újfajta emelőszerkezet segítségével. A csehszlovák teherhajókra hatalmas darukat szereltek fel, amelyek egyszerre több tonna súlyú árut könnyűszerrel emelnek ki vagy be. Képünkön a daruk szenet raknak át egyik hajóról a másikra. Naponta 20-25.000 süteményt készít a Süteménygyár Az Édesipari Központ a Gerbeaud-gyárban Süteménygyárat létesített. A gyártást nagyrészt gépesítették. Szalagkemencéket, kenő- és vágógépeket állítottak be. Naponta 20—25.000 darab mintegy százféle elsőrendű minőségű süteményt gyártanak Itt. Az ötéves terv során tovább gépesítik a gyártást. Már 1950-ben naponta 50.000 darab süteményt készítenek. További terv, hogy az Üzemi ékezőket is Gerbeaud-süteménnyel lássák el. Az ötéves terv során az államosított édesipar mélyhűtésű, csomagolt fagylaltot is forgalomba hoz. Novemberi eredményt 11 HÍD Népi demokráciánk egymásután építi újjá ás adja át rendstetésének a fasiszták által felrobbantott hidakat. November folyamán elkészül a vásárosnartényi Tisza-híd, e hónapban adják elt a forgalomnak a lánchidat, 27-én pedig a csengeri Szamos-hidat avatják fel. Somogy, Nógrád, Borsod, Vas és Zala megyékben újabb nyolc, a fasiszták által elpusztított hidat építettek újjá és adtak át a forgalomnak. A hidak helyén eddigi kis teherbírású fahidak bonyolították le a forgalmat, így anagyobb forgalom főleg a távolabbi hidakra tolódott el. Az újjáépített hidak olcsóbbá teszik a szállítást, tehát hozzájárulnak az öntköttségcsökkentéshez. Megnyílik az első Úttörő-Könyvtár Érdekes kezdeményezéssel segíti az Úttörők szellemi fejlődését a IX. kerületi elöljáróság. A (Mester utca 19. szám alatti) iskolában néhány napon belül megnyílik az első budapesti Úttörő-könyvtár. 4000 kötete lesz az új könyvtárnak. Az úttörők nemcsak hazavihetik majd a könyveket, hanem a berendezett olvasóteremben, a helyszínen is olvashatnak. Külön érdekessége lesz az Úttörőkönyvtárnak, hogy a beosztotttt szakszemélyzet mellett úttörők is segédkeznek majd a könyvek rendezésében és azadminisztrációs munkákban. MEGJELENT AZ Cradiaad (volt Párisi Divat) tér száma 1OO új modell KABÁTOK KOSZTÜMÖK RUHÁK SZOKNYÁK , BLÚZOK , MELLÉNYEK PONGYOLÁK GYERMEKRUHÁK Minden modell szabásmintája megrendelhető az a divat Ára 3.— forint MINDENÜTT KAPHATÓ Kiadóhivatal: Budapest, VI., Andrásssy úti Csekkszámlaszám: 936.510. Parád gyógyfürdő Szubalpin klíma. Egész éven át nyitva. Központi, fűtés, hideg-, meleg folyóvíz Töltse a ház végét üdülőnkben! Két napra 80,5 forint 1949 november 19. másnap 68? naftái esztendő, Vaitástaftos tavasz Prjanyisnyikov szovjet tudós »A világ, amelyben élünk« című könyvéből közöljük ezt az izgalmas részletet. A könyv a Szikra kiadásában most jelent meg magyar nyelven. Olykor megjelenik az égen egy vörös csillag, vörösessárga színben ég és egyáltalán nem pislog. Ezaz égitest nem lehet állócsillag, mert észrevehetően tovamozog a többi, álló csillag között. Bolygó ez, nyugodt,lám lobogó fénye is ezt bizonyítja. Ezt a bolygót az Ókori nékzek elnevezték Marsnak, a had isten tiszteletére. A Mars fénye erős, csak a Vénusz és a Jupiter fénye mögött marasd el. A Marsot hosszabb ideig figyelhetjük meg, mimt a Vénuszt, egész éjszakán át látható, míg a Vénusst, valamint a Merkúrt is. Vagyis a Naphoz közel eső bolygókat, mindössze néhány órán át tudjuk megfigyelni. .. 11 éve a 687 nap A Napkörül a Mars közepes, I a Földnél raásfélszerte nagyobb I távolságiján kering. Az év ezért I ezen a bolygón majdnem kétszer I olyan hosszú, mint a Földön I (687 Uep), míg a nap majdnem I ugyanannyi (24 óra, 57 perc,, I 22.58 másodperc). A Mars terngeny körül megfor- Idulásának az idejét nagyon pontosan meg lehetett állapítani, s minthogy hatalmas távcsövekkel I sikerült észrevenni felszínének I néhány jellemző rajzát. Bár a Mars 56 millió kilométer I távolságra van tőlünk, a legked- I vezőbb estfln, nagy távcsövek I segítségével sikerült a felszínét I jobban kifürkészni, mint a többi I bolygóét és így jól magunk elé I tudjuk képzeln i ott a társunkat. 1638-ban, nem sokkal a távcső I felfedezése után, a Mars sárgás I fülszínének egy élesen kirajzó I lódó, változat'.am foltja segít jó. Igével elég pontosan meg lehe- I tett állapítani a bolygó egy I napjának időtartamát. |Eső, jég, sivatag I 1704-ben a Mars sarkvidékein I a tudósok fehér foltokat vettek I fezre Ezek a foltok nem marad■ tak változatsorok és ha hoez* I szabb időn át érték őket a' nap- I sugaraik, akkor megtkjadbbedtek• I Ebből a tudósok azt következtet- Iték, hogy a Marson évszaknál I fotósok folynak le és a fehér I fástok megkisebbedése nem más, I mint a hó és jég olvadása a sas- Ikokon. Bizonyos, hogy a Mar- I son sok a homoksivatag; evvel I magyarázható a bolygó vöröses I seme is. Megfigyelték, hogy ez a szín I olykor megváltozik, nagyterületek meghatározott időközökben zöldes színt öltenek és ezt a szint néhány hónapon élt meg is tartják. Főként akkor történikez, amikor a bolygó megfelelő féltekéi több fényt és meleget kapnak a Naptól. A tudósok fel is teszik, hogy a Marson, akárcsak a Földön, tavasszal megjelenik a zöld növényzet, ősszel pedig barnás színárnyalatot vesz fel. A Marson olykor felhőket és ködöket lehet észlelni. Ezek valószínűleg porból vagy öeszésürült ívizpárából Altinak. A Marson van víz: sikerült vizet felfedeznél mind a felületén,mind a légkörében. Igaz, hogy mély vízmedencék, hasonlóak a földi óceánokhoz a Marson nincsenek. Alátontadi csiga- Igász, a Mars ismert kutatója még a felhők mozgási sebességét is meghatározta (tíz méter másodpercenkint). Úgy véli,hogy ezekből a felhőkből időnkint eső hull és akkor a Mars ta*l*aja észrevehetően sötéltebbé válik. • 1 ,1 Sarki sapkák A Mars tanulmányozásában nem csekély hasznot hajtott a szír képelemzés. Amikor a Napnak a Mars felületéről visszavert színképe keresztülhalad emennek a légkörién, kiesé megváltozik, így állapították meg a tudósok, hogy a Mars légkörében van oxigén és vízgőz, bár igen kis mennyiségben a Földéhez képest. A Vénusz utól eltérően, széndioxid nagyon kevés van a Mars légkörében. A mi orosz csillagászunk, Foszenkov akadémikus a következő feltevésnek adott kifejezést: valamikor a Mars légköre, miint jelenleg a Vénusz 4, telítve volt széndioxiddal. Ám ezt ülővel, akárcsak a mi Földünkön, kivonták a növények. Oxigén sokkal kevesebb vitt a Mars légkörében, mint a Földében, valószínűleg rézben egyesült a tájak felületi anyagaival. Lelhetőlég as, hogy éppen ettől nyert a Mars talaj» vöröses színezetet. Arra a kérdésre, van-« a Marson élet, Festenkov akadémikus a következő választ adja: »... Minden okunk megvan arra a feltevésre, hogy a Mars jelenleg nincs megfosztva a szerves élettől■ Sarki »sapkái« valóban hósból állanak, amely olvadáskor vízzé vállik. A hőmérséklet a Marson tényleg 0 fok fölé tud emelkedni. A fehérjevegyületeket elpusztító magas hőmérséklet itt kétségtelenül nincsen és ezért, nyilvánvalóan nincs alapunk letagadni, hogy fennmaradhatott az üzlet, amely ott már előbb megvolt, annál is inkább, mert az élő szervezetek alkalmazkodási képessége végtelenül nagy.« A Marslakó és a csatorna Nem kell természetesen azt gondolni, hogy a Marson pontosan olyan formájú az élet mint a Földöm, hogy ott hozzánk hasonló emberek vannak. Mindenekelőtt a két bolygó fizikai életfeltételei erősem különbözők egymástól.* A Marson sokkal nagyobb a hideg, mint a Földön, mivel a Mars félannyi meleget és fényt kap a Naptól. A Földön az átlagos évi hőmérséklet több mint 14 ,foka a Marson nulllánál kissé alacsonyabb. A Marson meglehetős hideg vám, de nem elég hideg ahhoz, hogy az életet lehetetlenné tegye. A Földön is vannak tájak, ahol az átlagos évi hőmérséklet alacsonyabb nullánál. Hogy vannak-e a Marson átlátok és hasonlítanak-e a mi földi állatainkhoz, azt még senki sem tudja. Hitelt érdemlőbb feltevés, hogy a Marson növényzet él." 8ok tudós észlelt a Marsom valamifélét vonalakat, amelyek mesterségesen, ásott csatornákhoz hasonlnának és ebből vonták le egyes csillagászok azt a következtetést, hogy a Marson értelmes lények laknak, akik munka végzésére képesek. Sőt a csillagászok közöttt viiták is folytak ezzel kapcsolatban. Ezek eldöntéséhez idő és még sok új megfigyelés szükséges. Majd 1956-ban Am a Maria tanulmányozása bonyolult feladat éspedig nemcsak azért, mert kicetnyek a méreted. A főakadály a távolság a Mars és a Föld között. A Marsot legcélszerűbb az úgynevezett »szembenállás« időszakában megfigyelni, amikor a legközelebb van a Földhöz és szembenáll a Nappal, vagyis amikor mind a három égitest egy vonalban sorakozik. Ilyen szembenállás minden 720 nap elteltével bekövetkezik, de mindig más helyem Legkényelmesebb a Marsét megfigyelni az úgynevezett »nagy szembenállás« időszakában. Ez őészen, augusztus végén,szeptember vagy október idején fordul elő és tizenöt évenkint ismétlődik, majd aő két évre, azutána ismét tizeöt évre. Az utolsó négy szembenállás 1941 október 16-én volt. A tudósok nagyban készülődtek, hogy új,különösen erős távcsöveiket próbáljanak ki és minnél pontosabb megfigyeléseket tehessenek De ebből nem lett semmi — elkezdődött a háború a fasiszta Németországgal. Mort a csillagászoknak türelemmel kell hiányok és virulok néhány éviig, mivel a legközelebbi nagy szembenállás csak 1956-ban fog bekövetkezni. 100 kiló helyett 38 Amikor az emberek meg tudják majd valósítani a bolygóközi utazásokat, az egyik első atmoszférán túli repülőút, amelyre a tudósok vállalkozni fognak, természetesen a Marsra fog vezetni, amelyet nem egészen helyesen »a Föld kicsinyített másának« neveznek. Ugyan mit fognak látni és mivel fognak találkozni a Marson ezek az első földi jövevények. Útrákelés vagy Inkább a kiszállás előtt a Manra, akárcsak a Holdra, felkell venni a különleges légnyomást kiküszöbölő ruhát Ez az óvatosság magától értetődő, mivel a légnyomás a Marson valamivel kisebb, mint a Földön és a levegő összetétele is eltér a földétől. De bármilyen nehéz is legye® az ilyen » búvár* ruha«, » Marson leszálló utasok nem fognak jelentős súlyt érezni, ,mert a Marson a földi súly majdnem egyharmadása csökken. Az az ember, aki a Földön 100 kilogrammot nyom, ebben az öltözetben, a Marson egészen könnyűinek fogja érezni magát: 100 helyett mindössze 38 kilogramm lesz a súlya. A Marsra érkező utasok végnélküli alkugot fognak látni, amelyek a mi sztyeppéink és pusztaságaink óriási térségeire emlékezhetnek. Ezek valószínűleg homokejvatagok. Ha az utas nyári időiben szálla nem messzire a Mars egyenlítéőjétől, gyönyörködhetik a Mars növényzetében, amilyent nem festett egyetlen földi ember sem. (Nem szabad elfelejteni, hogy :a Marsom a hőmérséklet erősem anyá’brilkejgf* talpon belül. Éjjel ott sokkal nagyobb a hideg de a nyári nappal sem olyan meleg, mint a Földön. Ezenkívül kevesebb a nedvesség, az oxigén, így magátólértetődően a Marson egészen mások a növények, nem hasonlítanak a földi növényekhez, hanem alkalmazkodnak a földitől eltérő életfeltéteCrtdhe®. Két útitárs Az éva Marson hosszú, majdnem kétszer addig tart, mint a Földön. Egy-égy évszak nem három, hanem hat hónapig tart. Éjjel a Man égboltja majdnem teljesen felhőtlen. A csillagokat szemlélve, az ember hajlandó lenne elfelejteni,hogy n ncs a Földön- Olyan ismerős csillag* képeik ragyognak fölötte, mint a Döncélszekér, az Orion és más csillagok. Vilzomit lát az ember olyasmit is, ami a Földön nem kerül a szeme elé. Ha leszáll az éjjel, a Mars égboltján nem es, hanemi két hold jelenik meg; a bolygó ut tárisai. A Földről csak erős messzelátóval lehet őket észrevenni, mivel a Mars nagyobbik utktársáiásik az átmérője mindössze 116 kilométer, vagyis legfeljebb négyszázad része a bolygó átmérőjének, míg a másik holdjáé ennek is csak a fele. A Mars távolabbi útitása 23.500 fkm távolságban kering, a másik majdnem harmadrészt oly messze. Tehát a Marsról figyelő ember a nagyobbik útitársat háromszorta kisebbnek látja, mint a Holdat, a másik útitárs pedig nem látszik nagyobbnak, mint a Vénusz a Földről nézve. Nézz át a Földre! A flegifigyelereméltóbbak azonban nem maguk a holdak, hanem na, hogy miként mozognak a bolygókkörül. A Mars közelebbi útitársa 7 óra 59 perc alatt kerüli meg a bolygót, vagyis körülbelül háromszor gyorsabban fordul meg atengelye körül, mint aMars a maga tengelye körül. Tehát nem keleten kel fel, hanem nyugaton és az ég keleti részén nyugszik le. 11 óra múlva, miután körüljárta az egész égboltot, a Mars egen ismét megjelenik az útitárs. A hosszú téli éjszaka idején a Marson könnyen észlelhetők holdjának összes fázisai egy éjszaka lefolyása alatti A Mars csatlósának, képe óránként észrevehetően megváltozik, szemünk láttára nő meg keskeny sarlóból teljes koronggá hogy azután ismét megkisebbedjék. A másik hold l és K nap alatt fordul meg bolygója körül és ezértkevéssé mozgékony égitestnek látszik. Ha az utazó vissza akar nézni a Földre, ezt a szándékát nehezen tudja megvalósítani, nehezebben, mint ahogy a Födröl átnézhet a Marsra! Mikor a két bolygó egymásközelébe ér, a Föld a Nap fényárjábakerül, minthogy ekkor közel van a Nap korongjához. 3 hónapig érvényes forint xfizet negyedvel ingyen megy r riba ar£\ új mozi \\ I /