Magyar Napló, 2007 (19. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5. szám
LÁTHATÁR Gyanúsítotti jegyzőkönyvét - amelyet 1952. augusztus 8-án vettek föl Kistarcsán (valószínűleg a tábor kórházában) - Somogyváry már alig tudja alázni. Hogy mivel gyanúsítják? Egyebek közt azzal, amit az ugyanezen a napon elkészült Összefoglaló jelentés is tartalmaz: „Kistarcsa, 1952. augusztus 8. ... 1951. február 16. óta van internálva. Internálásának ideje alatt állandóan beteges (szívbaj,) hosszabb idő óta a tábori kórházban fekszik. Alattomos és a régi rendszer hive. A tábor rendjét betartja, fenyítve nem volt. Ravasz, hangoskodó természetű. Nevezett ellen a vád az volt, hogy VKF/6-os 14 tiszt volt és a felszabadulás után pedig demokrácia ellenes, illegális szervezkedés tagja volt. A fentiekre vonatkozóan bizonyítékkal nem rendelkezünk... Javasoljuk Somogyvári Gyula további internálását, mivel nevezett mais (sic!) demokrácia ellenes magatartást tanúsít. Kerli István, áv. hdgy. Végső Gyula áv.alhdgy. Egyetértek: Turcsányi József áv.örgy.” (ÁBTL 3.1.9. V-17608.) Miről is van szó? Az ÁBTL-ben őrzött 3.1.5. 0-11803/26 a (ellenállók) jelzetű dossziéban az szerepel, hogy 1948-ban dr. Tasnády László,15 Vörös János,16 Somogyváry Gyula, gr. Teleky Géza,17 Vér Sándor miniszteri főtanácsos, Jermák Miklós miniszteri tanácsos és Sárai Lajos könyvszakértő Nemzeti Keresztény Párt néven új pártot akartak létrehozni és állítólag új kormányt is, amelynek ők lettek volna a tagjai. Még jelszavuk is volt: „Csillagos ég”!18 Szeghalmi Elemér, aki az író fiának volt a barátja, elmondta, hogy „Ybl Miklós téri lakásán nagyon sokan megfordultak, főként hasonló gondolkodású személyek...Talán ez is felkelthette az államvédelmi hatóság figyelmét.” (Stefka István: Rongyosgárda, Magyar Nemzet, 2005. január 22.) Mindenesetre a gyanúsításból nem lett vádemelési javaslat, sem az őrizetesből vádlott, ugyanis 1953. február 12-én az ÁVH kórházában (Budapest, VIII. Mosonyi utca) „délután 15 óra 30 perckor meghalt SOMOGYVÁRI gyula (sic!) internált. Nevezettet 1953. febr. 12-ére virradó éjjel szállították kórházba, eszméletelen (sic!) állapotban. Szívműködése jóformán nem volt és az alkalmazott gyógyszerek már hatástalanok voltak. A rendelkezésre bocsátott kortörténet alapján kórisme: szivgyulladás utáni állapot + szabálytalan érvelés (:St. post carditidem in st. decomp. Pulsus irreg. perp..) Halál oka: Szivgyengeség. Dr. (olvashatatlan aláírás) orvos Láttam: (Urbán ?) József alosztályvezető.” (ÁBTL 3.1.9. V-17608.) A boncolást követő, február 19-i jelentés kissé részletesebb: „Államvédelmi Hatóság VI/2- IV. alosztály. Kórház. Jelentem, hogy 1953. febr. hó 12.-én meghalt Somogyvári Gyula fenti kórházban mindössze néhány órát állt kezelés alatt. Kórisme: keringési elégtelenség + koszorúsérelzáródás következtében beállott szívizomelhalás? Ezt megelőzően 1952. II. 20-ától állt VI-os alosztályon kezelés alatt. Kórisme: Szívgyulladás utáni állapot keringési elégtelenséggel + szabálytalan érvelés. A kórtörténet adatai alapján rendszeres kezelésben részesült (Strophantin, digitalis, novurit, nitromint stb.) azonban a keringési elégtelenség megszüntetése mind nehezebben és nehezebben sikerült és végül is ez az ötvennyolc éves beteg halálához vezetett. A boncolás adatai: a fenti kór ismét alátámasztották. A szív duplájára volt megnagyobbodva. A szívizomban hegek voltak kimutathatók. A tüdőben frissebb, a lépben régi elzáródás következtében beálló elhalások (infarktusok) voltak kimutathatók. Ezenkívül testszerte fennálló érelmeszesedés állt a kórkép középpontjában, u. a. mint fent. orvos.” (ÁBTL 3.1.9. V-17608.) Mindezek alapján Urbán áv. századost Lőke Gyula áv. alezredes, a VI/2 osztály vezetője utasítja, hogy „Somogyvári Gyula...internáltat törölje nyilvántartásából, mivel nevezett 1953. február 12-én az Állambiztonsági Fogház kórházában meghalt...” (ÁBTL 3.1.9. V-17608.) 14 VKF/6: A Vezérkari Főnökség 6.osztálya. 1942-ben hozták létre a VKF/2-ből történt leválasztással, nemes nyárádgálfalvi Kádár Gyula (Debrecen, 1898-Budapest, 1982) vezérkari ezredes vezetése alatt. Feladata „propagandatevékenység és nemzetvédelem volt.”Az osztálynál szolgált tartalékos századosként Somogyváry Gyula - írja önéletrajzában - ...Az osztályon közszeretetben állott... »Költői« volt, nem látta a realitásokat... Kijelentette: mindenre képes a németek magyarellenes akciói ellen;szavát felemeli mindenütt, ahol lehet, hogy ne adjanak több erőt a frontra.” (Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Budapest, 1978. 455-456) Ennek szellemében vett részt az 1943 óta, a Haditudósító Osztály által működtetett Szabadság Rádió munkájában. 15 Dr. Tasnády László (Micskepuszta, 1901. január 17-?), 1948-ig a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője volt. Róla 1956. május 8-án az „Erdélyi” fedőnevű ügynök azt jelentette, hogy a PM-ből ismeri. Gyakran szerepelt a rádióban, a Rádió Újság zenerovatában megjelentek írásai, zongoristaként több közkedvelt dal szerzője. S barátja volt Vörösmarty Jenő, a költő dédunokája. Pécelre telepítették ki feleségével és fiával, a Béres utca 3-ban élt. (Egy 1988-as adat szerint lakcíme: Dunakeszi, Nap utca 5.) 16 Vörös János, vitéz nemes (Csabrendek, 1891 - Balatonfüred, 1968), tüzér vezérezredes. Egy időben a Fonvéd Vezérkar Főnöke, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere. 1949-ben hűtlenség gyanúja miatt letartóztatják, 1950-ben lefokozzák, életfogytig tartó fegyházra ítélik. 1956-ban szabadul, 1992-ben ítéletét megsemmisítik. 17 Gr. Teleki Géza, széki (Budapest, 1911. november 27 -Washington, 1983. január 5.): földrajztudós, geológus, politikus, gr. Teleki Pál miniszterelnök fia. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. 18 Somogyváry neve felbukkan egy 1950-ben nyitott Objektum című dossziéban is, amelyben az 1939-ben létrejött kormánypárt, a Magyar Élet Pártja volt vezetőinek és aktív tagjainak anyagát gyűjtötték össze.