Magyar Napló, 2007 (19. évfolyam, 1-12. szám)

2007-05-01 / 5. szám

LÁTHATÁR Gyanúsítotti jegyzőkönyvét - amelyet 1952. au­gusztus 8-án vettek föl Kistarcsán (valószínűleg a tábor kórházában) - Somogyváry már alig tudja alázni. Hogy mivel gyanúsítják? Egyebek közt azzal, amit az ugyan­ezen a napon elkészült Összefoglaló jelentés is tartal­maz: „Kistarcsa, 1952. augusztus 8. ... 1951. február 16. óta van internálva. Internálásának ideje alatt állan­dóan beteges (­szívbaj,) hosszabb idő óta a tábori kór­házban fekszik. Alattomos és a régi rendszer hive. A tá­bor rendjét betartja, fenyítve nem volt. Ravasz, han­goskodó természetű. Nevezett ellen a vád az volt, hogy VKF/6-os 14 tiszt volt és a felszabadulás után pedig de­mokrácia ellenes, illegális szervezkedés tagja volt. A fentiekre vonatkozóan bizonyítékkal nem ren­delkezünk... Javasoljuk­ Somogy­vári Gyula további internálását, mivel nevezett mais (sic!) demokrácia el­lenes magatartást tanúsít. Kerli István, áv. hdgy. Végső Gyula áv.alhdgy. Egyetértek: Turcsányi József áv.örgy.” (ÁBTL 3.1.9. V-17608.) Miről is van szó? Az ÁBTL-ben őrzött 3.1.5. 0-11803/26 a (ellenállók) jelzetű dossziéban az szerepel, hogy 1948-ban dr. Tasnády László,15 Vörös János,16 Somogyváry Gyula, gr. Teleky Géza,17 Vér Sándor miniszteri főtanácsos, Jermák­ Miklós miniszteri tanácsos és Sárai Lajos könyv­­szakértő Nemzeti Keresztény Párt néven új pártot akartak létrehozni és állítólag új kormányt is, amelynek ők lettek volna a tagjai. Még jelszavuk is volt: „Csillagos ég”!18 Szeghalmi Elemér, aki az író fiának volt a barátja, el­mondta, hogy „Ybl Miklós téri lakásán nagyon sokan megfordultak, főként hasonló gondolkodású szemé­lyek...Talán ez is felkelthette az államvédelmi hatóság figyelmét.” (Stefka István: Rongyosgárda, Magyar Nemzet, 2005. január 22.) Mindenesetre a gyanúsításból nem lett vádemelési javaslat, sem az őrizetesből vádlott, ugyanis 1953. február 12-én az ÁVH kórházában (Buda­pest, VIII. Mosonyi utca) „délután 15 óra 30 perckor meghalt SOMOGYVÁRI gyula (sic!) internált. Neve­zettet 1953. febr. 12-ére virradó éjjel szállították kórház­ba, eszméletelen (sic!) állapotban. Szívműködése jófor­mán nem volt és az alkalmazott gyógyszerek már hatás­talanok voltak. A rendelkezésre bocsátott kortörténet alapján kórisme: szivgyulladás utáni állapot + szabályta­lan érvelés (:St. post carditidem in st. decomp. Pulsus irreg. perp..) Halál oka: Szivgyengeség. Dr. (olvashatat­lan aláírás) orvos Láttam: (Urbán ?) József alosztályve­zető.” (ÁBTL 3.1.9. V-17608.) A boncolást követő, február 19-i jelentés kissé rész­letesebb: „Államvédelmi Hatóság VI/2- IV. alosztály. Kórház. Jelentem, hogy 1953. febr. hó 12.-én meghalt Somogyvári Gyula fenti kórházban mindössze néhány órát állt kezelés alatt. Kórisme: keringési elégtelenség + koszorúsérelzáródás következtében beállott szívizomel­halás? Ezt megelőzően 1952. II. 20-ától állt VI-os al­osztályon kezelés alatt. Kórisme: Szívgyulladás utáni állapot keringési elégtelenséggel + szabálytalan érve­lés. A kórtörténet adatai alapján rendszeres kezelésben részesült (Strophantin, digitalis, novurit, nitromint stb.­) azonban a keringési elégtelenség megszüntetése mind nehezebben és nehezebben sikerült és végül is ez az öt­vennyolc éves beteg halálához vezetett. A boncolás ada­tai: a fenti kór ismét alátámasztották. A szív duplájára volt megnagyobbodva. A szívizomban hegek voltak ki­mutathatók. A tüdőben frissebb, a lépben régi elzáródás következtében beálló elhalások (infarktusok­) voltak kimutathatók. Ezenkívül testszerte fennálló érelmesze­sedés állt a kórkép középpontjában, u. a. mint fent. or­vos.” (ÁBTL 3.1.9. V-17608.) Mindezek alapján Urbán áv. századost Lőke Gyula áv. alezredes, a VI/2 osztály vezetője utasítja, hogy „Somogyvári Gyula...internáltat törölje nyilvántartásá­ból, mivel nevezett 1953. február 12-én az Állambiz­tonsági Fogház kórházában meghalt...” (ÁBTL 3.1.9. V-17608.) 14 VKF/6: A Vezérkari Főnökség 6.osztálya. 1942-ben hozták létre a VKF/2-ből történt leválasztással, nemes nyárádgálfalvi Kádár Gyu­la (Debrecen, 1898-Budapest, 1982) vezérkari ezredes vezetése alatt. Feladata „propagandatevékenység és nemzetvédelem volt.”Az osztálynál szolgált tartalékos századosként Somogyváry Gyula - írja önéletrajzában - ...Az osztályon közszeretetben állott... »Költői« volt, nem látta a realitásokat... Kijelentette: min­denre képes a németek magyarellenes akciói ellen;­szavát felemeli mindenütt, ahol lehet, hogy ne adjanak több erőt a frontra.” (Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig Budapest, 1978. 455-456) Ennek szellemében vett részt az 1943 óta, a Haditudósító Osztály által működtetett Szabadság Rádió munkájában. 15 Dr. Tasnády László (Micskepuszta, 1901. január 17-?), 1948-ig a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője volt. Róla 1956. május 8-án az „Erdélyi” fedőnevű ügynök azt jelentette, hogy a PM-ből is­meri. Gyakran szerepelt a rádióban, a Rádió Újság zenerovatában megjelentek írásai, zongoristaként több közkedvelt dal szerzője. S barátja volt Vörösmarty Jenő, a költő dédunokája. Pécelre telepítették ki feleségével és fiával, a Béres utca 3-ban élt. (Egy 1988-as adat szerint lakcíme: Dunakeszi, Nap utca 5.) 16 Vörös János, vitéz nemes (Csabrendek, 1891 - Balatonfü­red, 1968), tü­zér vezérezredes. Egy időben a F­onvéd Vezérkar Főnöke, majd az Ide­iglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere. 1949-ben hűtlenség gyanúja miatt letartóztatják, 1950-ben lefokozzák, életfogytig tartó fegyházra ítélik. 1956-ban szabadul, 1992-ben ítéletét megsemmisítik. 17 Gr. Teleki Géza, széki (Budapest, 1911. november 27 -Washington, 1983. január 5.): földrajztudós, geológus, politikus, gr. Teleki Pál miniszterelnök fia. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és köz­­oktatásügyi minisztere. 18 Somogyváry neve felbukkan egy 1950-ben nyitott Objektum című dossziéban is, amelyben az 1939-ben létrejött kormánypárt, a Magyar Élet Pártja volt vezetőinek és aktív tagjainak anyagát gyűjtötték össze.

Next