Magyar Nemzet, 1901. március (20. évfolyam, 60-89. szám)
1901-03-29 / 87. szám
20 MAGYAR NEMZET. 1901. márczis 29. sz. türelemmel nem vagyok képes czélhoz érni, szigort alkalmaztatok; igy február hóban a koppányi, noszlopi, kertai, tüskevári, nagy-kamondi és magyar-polányi elöljáróságok ellen pénzbüntetés foganatosíttatott; a rédei, szentkirályi, nagy-esztergári, déghi és oszlopi elöljáróságok ellen pedig szintén már az 1866. évi XXII. törvényczikk 105. §-a értelmében a rendes büntetési eljárást megindítottam.« — Siketnéma Intézeti tanárok orsz. egyesülete. Tetrik Gyula tanár értekezletre hívta össze a Vácz környékbeli siketnéma-intézetek tanárait, hogy egy létesítendő »Siketnéma Intézeti tanárok orsz. egyesületének« létesítéséről eszmecserét folytassanak. Az értekezleten, mely a siketnémák váczi intézetének tanácstermében tartatott meg, megjelentek a váczi, a budapesti és a kecskeméti siketnéma-Intézetek tanári testületeinek tagjai számszerint 26-an, kik egyhangúlag az egyesület megalakítása mellett foglaltak állást. A vita folyamán felmerült azon indítványt, hogy az egyesület létesítésének akciójába a vakok és hülyék intézetében működő kartársak is belevonassanak, elvetették. Az értekezlet egy Petrik Gyula, Bihary Károly és Gácsér Józsefből alakított bizottságot küldött ki, mely bizottság a húsvéti szünidőben összehívandó alakuló gyűlés munkálatait intézi és végzi. — Segélyegylet. A képezhető hülyék és gyengeelméjűek budapesti intézetének tantestülete a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével segélyző bizottsággá alakult és czélul az intézetből kikerült növendékek támogatását tűzte ki. A bizottság népszerű felolvasások és hírlapi czikkek útján óhajtja a hülyék ügyére figyelmessé tenni a nagyközönséget és gyűjtést rendez alapvagyon gyűjtése végett. A rendelkezésre álló anyagi eszközök arra szolgálnának, hogy földművesek és mesterembereknél elhelyezett volt intézeti növendékeknek ellátási és ruházati segélyt nyújtson a bizottság. Szép és nemes a czél, melyet a tantestület maga elé tűzött, ezért óhajtandó, hogy minden nemes gondolkodású ember e szép eszmét szélesebb körben terjeszsze. — A kolozsvári botanikus-kert. Walz Lajost, a kolozsvári egyetem botanikus-kertjének főkertészét a vallás- és közoktatási miniszter előterjesztésére kert-inspektorrá léptette elő. E kitüntetés egy arra minden tekintetben méltó férfiút ért, akinek sokszor anyagi áldozatokra is kész önzetlensége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kolozsvári botanikus kert nehéz viszonyok között is megfelelhetett feladatának. A kert Magyarországon első u. n. alpinetuma (havasi növényegyesület) flórájának egybegyűjtésében elsőrendű munkát végzett, mely Európaszerte e botanikus kert büszkesége lehet. Alig is van botanikus e hazában, ki nálánál jobban ismerné a szépségére nézve oly sokaktól irigyelt erdélyi flórát. E téren szerzett érdemeit hirdeti a kolozsvárvidéki flóra egyik speczialitása, az Adonis Walzii, továbbá az ugyancsak általa felfedezett s a kolozsvári növénytani tanszék első professzorának, egykori igazgatójának tiszteletére elnevezett Verbascum Kanitzianum, mit még a tulszigoruan ítélő angol botanikusok is elismertek. Élete java erejében álló e férfiú jeles munkásságától még sokat várhat a kolozsvári botanikus-kert. lő Iskola-egészségügy. Az iskolásgyermekek rövidlátóságáról. Számos vizsgálatból kiderült, hogy a rövidlátóság az iskolákban igen elterjedt; a rövidlátóság az iskolás gyermekek korával aránylagosan nő. A rövidlátás megelőzése czéljából sem az iskolában, sem otthon egyhuzamba sokáig ne dolgozzunk. A szemet gyakran kell pihentetni. Kézi munkával, finom hímzésekkel, rajzokkal nem szabad túleröltetni a szemet. Nagy és olvasható betűkkel írtunk. A kis betűk nagysága 3 mm. legyen. A könyvek fehér-sárgás, egyformán vastag, fénytelen, a nyomást hátsó oldalon át nem engedő papírra legyenek nyomva. A fali táblákat, rajzmintákat és térképeket úgy akaszszuk fel, hogy egyformán jól láthatók legyenek. Fatáblákat homályos feketére festetünk, a festést gyakran kell megújítani. A gyermekeket, kik a fali táblára írt betűket helyükről el nem olvashatják, az első padokba kell ültetni. Alkonyatkor vagy elégtelen világításnál ne olvassunk. Az olvasott tárgyat 30 czm.-nyire tartsuk szemünktől. Ezt a helyes távolságot csak úgy tarthatjuk be, ha a test tartására vonatkozó szabályokat követjük. A fali tábla használatát lehetőleg szűk határok közé szorítsuk. — A testtartásról az iskolában. Helyes testtartásra szigorúan kell ügyelnünk. Ehhez czélszerű iskolapad az első kellék. Rossz testtartás a gerinczoszlop elhajlására, a mellkas elégtelen kifejlődésére, a vérkeringés és emésztés zavaraira és rövidlátásra vezet. A rossz tartás, különösen írásnál, gyakran fáradság jele. A jó testtartáshoz a következők szükségesek: a törzset se hossztengelye körül ne fordítsuk, se oldalt el ne hajlítsuk. A mellett a fejet csak kevéssé hajlítsuk előre. Ne szorítsuk mellünket az asztalhoz. A fejünket ne tartsuk ferdén. Mindkét karunkat az írásnál szimmetrikus helyzetben tartsuk. A könyökizületünk tenyérnyi távolságra álljon törzsünktől; mindkét karnak távolsága egyenlő legyen. Az alkar kétharmad hoszszában az asztallapon nyugodjék, egymáshoz derékszögű hajtásban. Ha a két könyök ferde helyzetben van egymáshoz, a gerinczoszlop elgörbül. Ha egymástól nagyon távol állanak, a törzsünk nagyon előre fekszik. Jobb kezünk a kisujj izompárnájának oldalfelszínén nyugszik és tenyerünk körülbelül derékszöget képez az asztallappal. Mennél dőltebb az irás, annál ferdébb testünk tartása. Alsó testünk, combunk egész felületével támaszkodjék a székre. Lábunkat ne vessük keresztben egymáson és a szék alá se húzzuk. Egész talpunk a padlón legyen. A füzet a test középvonalában feküdjön, álló írásnál egyenesen, azaz alsó széle az asztalszéllel párhuzamosan, dűlt iránynál kissé ferdén. Az álló irás az eddigi vizsgálatok szerint a legczélszerűbb testtartást engedi meg és ezért ajánlatos. Olvasásnál támaszszuk meg hátunkat és a könyvet ferdén tartsuk kezünkben, vagy arra alkalmas készülékre helyezzük. Ha a világítás miatt a könyvet az asztalra kell fektetnünk, az asztalra tett alkatunkkal igyekezzünk a szimmetrikus testtartásra. dulni a csinált képek, a magyartalan nyelv, az erőszakos fordulatok gyárosaitól, akik hetenkint kétszer azzal a czélzattal ülnek le az íróasztal mellé, hogy hazafias vagy buzdító ifjúsági költeményt fognak produkálni. Petőfi nem volt hivatalos ifjúsági költő, de hivatásos ifjúsági költő lett. Van-e olyan emberi ideál, amelynek Petőfi nem adott volna zengzetes kifejezést? Anyaszeretet . . . Petőfi szerette anyját, ime olvassátok el a Távolból-t, milyen közvetlenséggel nyilatkozik meg az érzés ajkán — nem mond rigmust anyja életére, nem csap fel sem kántornak, sem varázsónak, — költő marad, aki érzéseinek egyszerű formát tudott kölcsönözni. Hazaszeretet, testvéri szeretet, fiúi ragaszkodás, családi szeretet, természet szeretetet, a föld, ég és a magyar flóra és fauna kultúra ... mindez benne van Petőfiben, felmutathatjuk az ifjúságnak, hogy a költő igaz hangjait bevéssék szíveik táblájára, hogy soha el ne felejtsék, soha egyéb erkölcsöt, istentiszteletet ne is tanuljanak, mert Petőfiben mindez benfoglaltatik. Ez a kis Petőfi-kiadás, melyet Ujváry Béla lelkes előszóval látott el s igen jó ízléssel válogatott össze, 20 fillér ára révén hadd kerüljön minden magyar gyerek kezébe. Nagy és szent kötelességet teljesít a magyar tanítóság, amikor beviszi Petőfit a népiskolába. Ez legyen mindennapi olvasmánya, bibliája, imádsága minden magyar gyermeknek. Belőle ismerje meg a magyart. Belőle tanulja meg a hazát szeretni. Belőle nemesedjék ízlése. Az édes magyar szót itt ismerje meg. A képzeletét ez ihlesse, a szívét ez izgassa, az értelmét ez növelje. Nincsen nagyobb tanítómesterünk Petőfi Sándornál! A kultuszminiszter is átérezte annak a nagy jelentőségét, hogy Petőfi ime bekerülhet a magyar népiskolába. A legszegényebb földhöz ragadt szegény ember is megszerezheti a gyermekének ezt a kincses könyvet és hogy ez meg is történjék — melegen ajánlotta ezt a miniszter is a magyar tanítóság figyelmébe. A magyar tanítóság az Eötvös alapnak is szolgálatot fog tenni, ha e czélt szolgálja, de legfőképp a magyarság ügyének, melynek nincs hatalmasabb eszköze Petőfinél. (L. B.) Irodalom. Petőfi a népiskolában. (Petőfi Sándor válogatott versei. A magyar ifjúság számára. Bevezetéssel ellátta Tajváry Béla. Athenaeum kiadása: 1—100 lap. Ára 20 fillér.) Az igazi ifjuságba végre bevonulhat az iskolákba! Mi az, ami az ifjúság képzeletét a legerősebben megkapja? Az egyszerűség. Petőfi Sándor költészete maga a végtelen egyszerűség. Költészetének forrása a maga lelke, lelkének igaz megnyilatkozása. Petőfi önmagáról, önmagának dalolt. Ha öröme vagy bánata volt, az iskolában és vándorlása közben, a strázsán a faköpönyeg előtt, a csárda rozoga asztala mellett, a kaszárnyában szünet időn, a színfalak megött végszóra várva, a szerkesztőség füstfelhős szobájában, falun barátainál, a kávéházi asztal mellett vagy a csatamezőn, minden belső alkalmat, ösztöne kényszerére, egy-egy dalban örökített meg. Megnyugodott, ha lelkét kiönthette. De lelkét ki kellett öntenie, bánatos és derült érzéseit, anyja iránti végtelen szeretetét, apja szigorúsága keltette érzéseit vagy felesége és a természet iránti szerelmét. Néki megtisztulás volt a költészet. Fölemelő és megnyugtató érzés, belső kényszer hatása, ezért volt minden költeménye igazában alkalmi költemény, Goethe szavai értelmében, a valóságnak költészetté emelése. Ezért szól ő minden időnek és minden idők ifjúságának. Ezért ragadja magával az ifjak képzeletét, akkor is, ha családi érzéseiről beszél, ha a természetrajongó szeretetének ad hangokat, akkor is, ha mesét mond, természet vagy életképet nyújt mindenkor, végtelen egyszerűségével, őszinteségével és lírai lángja erejével, meghódítja az ifjak szivét is. Az ő naivitása üde, ezért tud leszállani a gyermeki lélek naivságához is, kifejezve önmagát,őszintén, kedélye gyermeteg elemeit fejezi ki. Egyéniségének elbűvölő szeretetreméltósága sugárzik ki minden költeményéből s ez az, a mivel a romlatlan ifjú kedélyre hat, neveli, emberi ideálokat tűz ki eléje, nem prédikálva, nem oktatva, nem üres frázisokat faragva (mint tehetségtelen utánzói). Ebben rejlik Petőfi nevelő hatása. Öntudatlanul is neveli az ízlését annak, aki megismeri. Az mihamar el fog for Folyóiratszemle. Magyar Egyetemi Szemle, 7. szám. Dr. Pulszky Ágost: Lechner Ágoston. — Dr. Mutschenbacber Viktor: A kárbiztositások intézménye létrejöttének és szabályozásának története s a biztosítási jog forrásai. — Dr. Molnár Imre: A tisztességtelen verseny. — cs. m.: Német hang a hetvenes évek Magyarországáról. — Szilágyi Ferencz: Te meg én. — Kálmán László: Perdita. Akadémiai Értesítő, 135. szám. Hőgyes Endre: Pasteur Lajos emlékezete. — Báth Zoltán: Népszaporodásunk kérdése a XX. század küszöbén. — Winkler Henrik: A magyar művelődés ősi elemei. — Folyóiratok szemléje. Sárospataki Lapok, 12. szám. Nótárius: Konvent előtt. — Tóbiás Károly: Önczélu intézetek-e a népiskolák, vagy pedig előkészítő szervek a felsőbb oktatási intézetekhez? — Gg.: Énekes könyvünk javítása. Statisztikai kimutatás a tiszáninneni ev. ref. egyházkerületben az 1900-ik évben a gyermekek vallására vonatkozólag létrejött megegyezésekről. — Péter Mihály: A magyarországi tótajku református gyülekezetek sorsa. — Vegyes közlemények. — Hirdetés. Bibliográfia. Kálin: L’Esthétique de la rue. Páris, Charpentier kiadása. Topinard: L’Antropologie et la science sociale. Páris, Masson kiadása. Dr. Hanko: Régi magyar tudósok. Budapest, Lampel kiadása. Sanson: L’espece et la race en biologie général. Páris, Reimwald kiadása. Skarzynski: Le progrès social á la fin du XIX. siecle. Páris, Alcan kiadása. Szerkesztői üzenetek: H. M. Miskolcz. Kérjük a jelentés szives beküldését. — Dr. K. S. Budapest. Igyekszünk majd a czikket beszorítani. — P. I. Szeged. A márczius 15-iki számban nem önnek szólt az üzenet- Önnek a márczius 8-ikiben üzentünk s az ott kifejtettek alapján czikkét nem közölhetjük. A kézirat rendelkezésére áll. Több levélre a jövő számban.